Eger - hetente kétszer, 1911
1911-05-24 / 41. szám
Előfizetési árak: Egész évre----10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre .. 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. —= Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 41. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. Szerda, május 24. Keresztény kultúra. Eger, 1911. május 23. Ritkán hallani a magyar parlamentben olyan magasabb nézőpontról mondott beszédet, mint amioő a köz- oktatásügy mostani vezetőjének vita- megnyitó beszéde volt. Tulajdonképen nem is jól beszélünk, mert úgy áll a dolog, hogy ez a magas színvonalú beszéd, nem megnyitotta a vitát, hanem lehetetlenné tette. Higgadt, meggondolt, határozott irányával lelkesedésre ragadta az elvbarátokat, gondolkodóba ejtette a kételkedőket és szinte elnémította az ellenségeket. A beszéd hatása rendkívüli volt. Tüntetőén lelkesedtek még azok is, akik alattomban más célokra törekszenek. Hogy lelkesedésük a tömeghatás eredménye volt-e, vagy az álszemérem: az mellékes. Tény, hogy senki nem tudta magát kivonni e hatás alól, vagy nem akarta, mert félt, hogy az oktalanság megbélyegző vádja érhetné. Ezt a hatást azonban egyáltalán nem érezte, illetve nem akarta megérezni a sajtó. A napilapoknak az a fajtája, amely még a szótárakból is ki akarja küszöbölni a legeszményibb fogalmak nevét; amely nem akar ismerni se Istent, se Hazát: más húrokat pengetett. Az íróasztal mellett gubbaszkodó toliforgatók nem érezték közvetetlenül a Zichy János gróf beszédének meggyőző erejét, izzó hatását; a rögeszméivel té- pelődő agy boncolgatni kezdette a vitán felül álló igazságokat, amelyeknek szinte az ösztönszerűség erejével kell hatniok. Elégedetlenkedett azért, mert az ország közoktatásügyi minisztere keresztény és magyar kultúrát akar csinálni. Mivel pedig nem látszott célszerűnek, hogy ez az álhazafiság a „ magyart“ bántsa: teljes erővel fordultak a „keresztény kultúra“ elLn. Tejfeles szájú emberkék, névtelen apróságok, mondvacsinált tudósok kezdették keresni, kutatni, fejtegetni: hol van és mi az a keresztény kultúra? És furcsa következtetésekre jutottak; ők, akik unos-untig hivatkoznak a történelemre. Azt mondották, azt bizonyítgatták, hogy nincs keresztény kultúra. Ejnye, ejnye! Ekkora feledékeny- séget még se tételeztünk volna föl. Ezek a jó urak nem tudnák azt, hogy Európa és Amerika kultúráját a kereszténység teremtette meg? ! Nem tudnák talán a szabadgondolkodó urak, hogy mindannak, amit a pogány kultúra teremtett kontinensünkön, csak a r romjai maradtak fenn?! Es mernék-e tagadni, hogy az ó-kornak hatalmas (relatíve nagy műveltségű) államai, melyek nem akartak behódolni a kereszténység kulturális erejének, megakadtak a fejlődésben, sőt elkallódtak? Mi lett Afrika éjszaki részéből? Hová lettek : Asszíria, Babylonia, Perzsia. .. ?! Mi történt a hatalmas görög és római néppel? Nyomtalanul tűntek el a lon- gobardok, gótok, hunok, avarok is, mert nem volt ez államok alakulásában lelki tartalom. Ingatag volt az alap, amelyen épültek; nem tartotta össsze őket magasabb eszme, nemesebb, általánosabb értékű lelki kapocs. Eredménytelenül vette föl a harcot egyik-másik állam, egyik-másik nép avval az intézménnyel, melynél hatalmasabb tényező még soha nem mozgatta meg az emberiséget. Hiszen ebből sarjadt a mai tudomány, művészet, a földmivelés, az ipar, a kereskedelem; ez teremtette meg a mai társadalmat; ez az alapja a művelt nemzetek állami berendezkedésének. . . Az „EGER44 tárcája. Szicíliából. Irta: Popovichné V. Hedvig. 3 (Befejezés.) A Massimo-szinház maga is nagy nevezetessége Palermonak, de legfőbb nevezetessége a „Villa lgieau — a világ „nyolcadik csodája,“ ahogyan egy szellemes hercegnő mondta. Ezt a „Villa Igiéá“-t egy százszoros milliomos álmodta meg. És miután pénzzel még az álmot is meg valósíthatni, hát létrejött ez a tündérkastély 1 Eredetileg betegeknek szánták. Persze nem nekem, neked, vagy ő neki, hanem bíborban született betegeknek, vagy legalább is olyanoknak, akik a születésük és a megbetegedésök közé eső időt okosan használták fel és összeszedtek vagy egy árva milliárdot. . . Csakhogy, sajnos, az álomnak ezt a részét nem lehetett megvalósítani és a fejedelmeknek készült szanatórium üresen tátongott . . . miután szép pár tucat milliót elnyelt. A család és a barátok rávették azután a tulajdonost, hogy bízza a kezelést egy ahhoz értő részvénytársaságra. Ez erélyesen látott a munkához és csakhamar praktikussá tette az álmot. Némi változtatással és pótló építéssel azzá tette az Igieá-t, ami a világ „nyolcadik csodája“ tréfás elnevezésre érdemesítette. Most már jöhetnek az elkényeztetett fejedelmek, a nagy igényű milliárdosok, épugy, mint a szerényebb pén- züek. Mindenki részese lehet a nagy pompának; a tündéri szépségeket épugy élvezheti az, aki naponta teljes ellátásért húsz frankot fizet, mint aki kétszáz és többéit élvezi ugyanezeket az előnyöket. A különbség leginkább a lakásban van. Vannak Louis XV., Empire és fényes modern stílben berendezett lakások: több hálószoba, fürdőszobából, budoárból, szalonból álló rendkívül fényes lakosztályok. A két személynek való szobák szintén fürdőszobával vannak. Nem tekintve a mesés pompát, az egész berendezés a korunkat jellemző, féltő gonddal alkalmazott óriási higéniát mutatja fel. Innen a neve: Igiea. . . Hölgy-szalonok, meg zene- és olvasótermek állanak a vendégek rendelkezésére. Hírlapok az öt világrészből. És olyan gazdag könyvtár, hogy a tudós a klasszikus művek közt válogathat, a hölgyek kedvenc Íróik legújabb regényei közt és a gyermekek szintén megtalálják kedves ismerőseiket: a Hoffmann- és Andersen-meséket. A kertek festői fekvése és az Ezeregyéj bűbájaira emlékeztető szépsége, minden egyebet elhomályosít. Januárban bódító illat fo^ gadja a sétálót. Az Isten szabad ege alatt viru nak az ezerszínben pompázó rózsák, szegfűk, verbénák, rezedák, nárciszok, gyöngyvirágok, íriszek, jácintok és ibolyák ezrei! Az óriási mimóza-fák is januárban kezdenek nyílni. A narancs-, citrom- és mandarinfak csak úgy roskadoznak gyümölcseik terhe alatt. És bizony más íze van, ha magunk szakítjuk a fáról, mintha a „greizler“ fiókjából kerül elő. . . Vannak olyan exotikus fák is, amelyek gyümölcsének a külseje a tökre emlékeztet. Ez a gyümölcs aranysárga színűre érik. Egy-egy fa 100—200 darab ilyen óriás gyümölcsöt terem és ágai csaknem letöredeznek az óriási súly alatt. Hát még a remek pálmák és a gigászi kaktuszok 1 A laun-tennisz és a Golf szintén a kertben vannak. A természet csodáit az építő művészek zsenije ügyesen kihasználta. A tenger szélén levő kőbarlangok fölé hidat és terraszt épített, ahonnan a világ legszebb kilátása nyílik a végtelen tengerre és a messzeségben kéklő hegyekre. Egy sok, sok évszázados diadalívet szintén odavarázsoltak Flóra bájos gyermekei közé; a tengerhez pedig vakítóan fehér, széles márványlépcsőn lehet lejutni egészen be a I vízbe. A kert lábát ugyanis a tenger csobogó
