Eger - hetente kétszer, 1911
1911-05-03 / 35. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények = intézendők. Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 35. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. Szerda, május 3. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Eger város restaurált képviselőtestülete szombaton tartotta első érdemleges közgyűlését, mert a múltkor csak a megalakulás munkálatait végezte. Nos, hát most már az úgynevezett lámpalázon is túlesett és, dicséretére legyen mondva, derekasan megállotta a helyét önkormányzatunk döntő fórumán : a népképviselet közgyűlési termében. Mindenekelőtt a közügyek iránt való érdeklődését kell kiemelnünk az uj képviselőtestületnek. A közgyűlés délelőttre volt összehíva és — szinültig megtelt a tanácskozóterem képviselőkkel. Ez biztató jel. Eddig csak választások idején és hében-korban, a fontosabb tárgyú délutáni közgyűléseken láttunk eny- nyi városatyát. Ha mindvégig megtartják a képviselőtestület tagjai ezt a dicsérendő érdeklődést — ami elvégre kötelesség is, — akkor a közügyek intézésében nem lesz soha fogyatkozás ; mert a közügyek helyes intézésének a népképviselet érdeklődése a legjobb kezessége. A második, ami kellemesen lepett meg bennünket, az, hogy a közgyűlés j minden tekintetben respektálta a saját kebeléből kiküldött és a tanácskozás tárgyainak előkészítésével megbízott állandó választmány és egyéb bizottságok javaslatait. Ez a helyes. Az állandó választmány és a különböző bizottságok azért vannak a közgyűlés bizalmából kiküldve, hogy hányják-vessék meg jól, és vitassák meg minden oldalról a város közügyéit. Az ő határozataikat a közgyűlés már csak a döntés jogával bírálja fölül: fogadja el, ha jók; vesse el, ha nem alkalmasak. De szőrszálhasogató okvetetlenkedések- kel, merő fontoskodással, vagy talán „hazabeszélés-“sel ne szegjék szárnyát a közügyért lelkesedő, ambiciózus bizottsági tagoknak. Az első érdemleges közgyűlés tehát kedvező előjelekkel indult meg és fejeződött be. Az 52 tárgyas napirenddel két óra alatt végzett a közgyűlés és igy a délutánra hirdetett folytatólagos közgyűlés elmaradt. Vita volt, de az üres szalmacséplést mellőzték. Ez a titka a fölöslegesen el nem nyújtott, de azért becsületesen elvégzett munkának. A közgyűlés lefolyásáról, melyet Jankovics Dezső polgármester vezetett, tudósítónk a következőket jelenti: A közgyűlés napirend előtt való felszólalással kezdődött. Mélypataki Ignác városi képviselő interpellált. Azt kérdezte, hogy miért nincs napirendre tűzve az egri munkásházak ügye, amely már másfél év óta stagnál? Az elnöklő polgármester megnyugtatta az interpellálót, hogy a munkásházak ügye teljesen elő van készítve. A tervek és költségvetések elkészültek, csak épen az alispán utján a földmivelésügyi minisztert kérik fel, hogy küldjön le szakértőt a tervezetek és a beépítendő területek megtekintésére, valamint arra, hogy az építkezésekhez a szokásos államsegélyt engedélyezze. Ha ez meglesz, akkor az ügy végleges döntés végett a képviselőtestület elé kerül és mi sem áll többé útjában az építési munkálatok megkezdésének. Bayer Henrik tanácsos ezután röviden ismertette a munkásházak építésének tervét. Összesen 177 munkásház építését tervezik: 18-at a Baromvásártéren, a kaszárnyautcai házakkal szemben; 15-öt a Szépasszony- völgyi ut mentén, az özv. Frankné telkén; 33-at a Vécsey-uton, a Hajnal-féle telken; 72-őt a Szalapart-utca végén, a városi és a Végh-féle telkeken, végül 39-et az Újsor-utca végén a Nagy Izsó, Szeredi Gáspár és a Sin- kovics-féle telkeken. A munkásházak 80, 100 és 200 Q-öles területeken fognak épülni és pedig úgy, hogy az építkezési munkálatok az őszre be lesznek fejezve. Mulasztás tehát nem történt, csak épen az előmunkálat sorrendje változott: előbb csiuálták meg a terveket és csak azután kérik hozzá a földmivelésügyi miniszter támogatását. A közgyűlés a választ tudomásul vette. Következett a napirend. Az „EGER“ tárcája. Shylock joga. Irta és az „Egri Jogakadómiai Kör“ Shakespeare-estójón felolvasta Rátvay Géza dr. 3 (Befejezés.) Midőn Shylock már kését emeli, hogy félelmetes jogát, mely a törvény holt betűje szerint megilleti, végrehajtsa, felhangzik a biró szava: „Várj egy kevéssé! — — — Ez alku egy csepp vért sem ad neked, így hangzik a kötvény: egy fontnyi hús. Vedd hát ki alkud, vedd egy font húsod; De mig hasítod, merj kiönteni Egy csepp keresztény vért: jószágaid, S kincsed Velence törvényei szerint Mind a köztársaságra szállanak.“ Mindenki megkönnyebbülten lélekzik föl, hogy a szörnyeteg elveszti játékát. Megáll-e ez az Ítélet/o^ász/Va^ ? Ihering lángoló szavakkal protestál „az aljas fortély, gyászos rabulista cselfogás ellen, hogy midőn megítélték Shylock jogosultságát az élő testből egy fontnyi hús kivágására, azt az el nem vérzés képtelen föltételéhez kötik.“ De az Ítélet mégis kielégít bennünket. Csak etikai kielégítés volna ez ? Porcia Ítélt. Mielőtt Shylock kését Antonio keblébe döfné, tehát az Ítélet végrehajtása előtt, azt a tanácsot adja neki: „Shylock, hívass pénzedre egy sebészt, Ki öt, hogy el ne vérezzék, bekösse.“ Shylock vonakodik: „Magával hozza ezt a kötlevél?“ „Alkunkban ez nincs, én nem látom át.“ Valóban a sebészről nincs szó a kötlevélben. Shylock rendületlenül ragaszkodik kötlevelének betűjéhez; a bírótól szigorúan a kötvény betűje szerint kér Ítéletet. Ez megadatik neki: „Vedd ki hát alkud.“ Porciának a szigorú jog szerint, a betű szerint kell Ítélnie. Szigorú jogot helyez szembe szigorú joggal; hibája tehát legfeljebb az, hogy a maga részéről szigorúbban ragaszkodik a betűhöz, mint amennyire ez Shylocknak kedvező volna, hogy célját elérje. Abban a pillanatban azonbau, midőn megtudja, hogy jószágai elkoboztatnak, föltámad benne a rideg üzletember. Aljas hírvágya és siralmas gyávasága arra bírják, hogy gyűlöletével felhagyjon, csakhogy egy fillért se kelljen áldoznia vagyonából — a sebésznek: — adjon három annyit, S hadd menjen a keresztény.“ A biró helyesen és a törvény betűjéhez híven Ítélt, amint azt Shylock kívánta. „Jog a zsidónak“ — — —.“ „Hadd kapja — — — alkuját.“ Porcia tehát semmi mást nem tesz, mint azt, hogy merev jogot helyez szembe merev joggal: betüjog ellen betüjogot alkalmaz. Shakespeare e híres törvényszéki jelenetben egy hatalmas, örökérvényű jogeszmének ad kifejezést, mely kell, hogy minden idők jogászai előtt világító fáklyául szolgáljon, és ez az, hogy: summum jus, summa injuria, ami any- nyit jelent, hogy a törvény betűje öl. A törvény merev alkalmazásából a legnagyobb igazságtalanság származhatik, és éppen abban rejlik „a lelemény elméssége, hogy a betűhöz való szigorú ragaszkodást saját fegyvere, a törvény betűjének még szigorúbb alkalmazása győzi le.“ Ebből a szempontból kell elbírálnunk a bírónak azt a további eljárását is, hogy Velencének azt a törvényét olvassa Shylock fejére, mely szerint a külföldi, aki vagy közvetve, vagy közvetetlenül egy velencei polgár életére tör, halállal bűnhődik, és igy ebben sem láthatunk „aljas fortélyt“, „gyászos rabulista cselfogást“, valamely helyes jognak a meghiúsítására. Mert hiszen mit is akar Shylock? Antonio testéből egy font húst! De hát
