Eger - hetente kétszer, 1911

1911-05-03 / 35. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények = intézendők. ­Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 35. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. Szerda, május 3. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Eger város restaurált képviselőtes­tülete szombaton tartotta első érdem­leges közgyűlését, mert a múltkor csak a megalakulás munkálatait végezte. Nos, hát most már az úgynevezett lámpalázon is túlesett és, dicséretére legyen mondva, derekasan megállotta a helyét önkormányzatunk döntő fó­rumán : a népképviselet közgyűlési ter­mében. Mindenekelőtt a közügyek iránt való érdeklődését kell kiemelnünk az uj kép­viselőtestületnek. A közgyűlés délelőtt­re volt összehíva és — szinültig meg­telt a tanácskozóterem képviselőkkel. Ez biztató jel. Eddig csak választások idején és hében-korban, a fontosabb tár­gyú délutáni közgyűléseken láttunk eny- nyi városatyát. Ha mindvégig megtart­ják a képviselőtestület tagjai ezt a di­csérendő érdeklődést — ami elvégre kötelesség is, — akkor a közügyek intézésében nem lesz soha fogyatko­zás ; mert a közügyek helyes intézésé­nek a népképviselet érdeklődése a leg­jobb kezessége. A második, ami kellemesen lepett meg bennünket, az, hogy a közgyűlés j minden tekintetben respektálta a saját kebeléből kiküldött és a tanácskozás tárgyainak előkészítésével megbízott ál­landó választmány és egyéb bizottsá­gok javaslatait. Ez a helyes. Az állandó választmány és a különböző bizottsá­gok azért vannak a közgyűlés bizal­mából kiküldve, hogy hányják-vessék meg jól, és vitassák meg minden ol­dalról a város közügyéit. Az ő hatá­rozataikat a közgyűlés már csak a dön­tés jogával bírálja fölül: fogadja el, ha jók; vesse el, ha nem alkalmasak. De szőrszálhasogató okvetetlenkedések- kel, merő fontoskodással, vagy talán „hazabeszélés-“sel ne szegjék szárnyát a közügyért lelkesedő, ambiciózus bi­zottsági tagoknak. Az első érdemleges közgyűlés te­hát kedvező előjelekkel indult meg és fejeződött be. Az 52 tárgyas napirend­del két óra alatt végzett a közgyűlés és igy a délutánra hirdetett folytató­lagos közgyűlés elmaradt. Vita volt, de az üres szalmacséplést mellőzték. Ez a titka a fölöslegesen el nem nyújtott, de azért becsületesen elvégzett mun­kának. A közgyűlés lefolyásáról, melyet Jankovics Dezső polgármester vezetett, tudósítónk a következőket jelenti: A közgyűlés napirend előtt való felszóla­lással kezdődött. Mélypataki Ignác városi képvi­selő interpellált. Azt kérdezte, hogy miért nincs napirendre tűzve az egri munkásházak ügye, amely már másfél év óta stagnál? Az elnöklő polgármester megnyugtatta az interpellálót, hogy a munkásházak ügye teljesen elő van ké­szítve. A tervek és költségvetések elkészültek, csak épen az alispán utján a földmivelésügyi minisztert kérik fel, hogy küldjön le szakértőt a tervezetek és a beépítendő területek megte­kintésére, valamint arra, hogy az építkezések­hez a szokásos államsegélyt engedélyezze. Ha ez meglesz, akkor az ügy végleges döntés végett a képviselőtestület elé kerül és mi sem áll többé útjában az építési munkálatok meg­kezdésének. Bayer Henrik tanácsos ezután rö­viden ismertette a munkásházak építésének tervét. Összesen 177 munkásház építését ter­vezik: 18-at a Baromvásártéren, a kaszárnya­utcai házakkal szemben; 15-öt a Szépasszony- völgyi ut mentén, az özv. Frankné telkén; 33-at a Vécsey-uton, a Hajnal-féle telken; 72-őt a Szalapart-utca végén, a városi és a Végh-féle telkeken, végül 39-et az Újsor-utca végén a Nagy Izsó, Szeredi Gáspár és a Sin- kovics-féle telkeken. A munkásházak 80, 100 és 200 Q-öles területeken fognak épülni és pedig úgy, hogy az építkezési munkálatok az őszre be lesznek fejezve. Mulasztás tehát nem történt, csak épen az előmunkálat sorrendje változott: előbb csiuálták meg a terveket és csak azután kérik hozzá a földmivelésügyi mi­niszter támogatását. A közgyűlés a választ tu­domásul vette. Következett a napirend. Az „EGER“ tárcája. Shylock joga. Irta és az „Egri Jogakadómiai Kör“ Shakespeare-estójón felolvasta Rátvay Géza dr. 3 (Befejezés.) Midőn Shylock már kését emeli, hogy fé­lelmetes jogát, mely a törvény holt betűje sze­rint megilleti, végrehajtsa, felhangzik a biró szava: „Várj egy kevéssé! — — — Ez alku egy csepp vért sem ad neked, így hangzik a kötvény: egy fontnyi hús. Vedd hát ki alkud, vedd egy font húsod; De mig hasítod, merj kiönteni Egy csepp keresztény vért: jószágaid, S kincsed Velence törvényei szerint Mind a köztársaságra szállanak.“ Mindenki megkönnyebbülten lélekzik föl, hogy a szörnyeteg elveszti játékát. Megáll-e ez az Ítélet/o^ász/Va^ ? Ihering lán­goló szavakkal protestál „az aljas fortély, gyászos rabulista cselfogás ellen, hogy midőn megítélték Shylock jogosultságát az élő test­ből egy fontnyi hús kivágására, azt az el nem vérzés képtelen föltételéhez kötik.“ De az Ítélet mégis kielégít bennünket. Csak etikai kielégítés volna ez ? Porcia Ítélt. Mielőtt Shylock kését Antonio keblébe döfné, tehát az Ítélet végrehajtása előtt, azt a tanácsot adja neki: „Shylock, hívass pénzedre egy sebészt, Ki öt, hogy el ne vérezzék, bekösse.“ Shylock vonakodik: „Magával hozza ezt a kötlevél?“ „Alkunkban ez nincs, én nem látom át.“ Valóban a sebészről nincs szó a kötlevélben. Shylock rendületlenül ragaszkodik kötlevelének betűjéhez; a bírótól szigorúan a kötvény betűje szerint kér Ítéletet. Ez megadatik neki: „Vedd ki hát alkud.“ Porciának a szigorú jog szerint, a betű szerint kell Ítélnie. Szigorú jogot helyez szembe szigorú joggal; hibája tehát legfeljebb az, hogy a maga részéről szigorúbban ragaszkodik a betűhöz, mint amennyire ez Shylocknak ked­vező volna, hogy célját elérje. Abban a pilla­natban azonbau, midőn megtudja, hogy jó­szágai elkoboztatnak, föltámad benne a rideg üzletember. Aljas hírvágya és siralmas gyáva­sága arra bírják, hogy gyűlöletével felhagyjon, csakhogy egy fillért se kelljen áldoznia va­gyonából — a sebésznek: — adjon három annyit, S hadd menjen a keresztény.“ A biró helyesen és a törvény betűjéhez híven Ítélt, amint azt Shylock kívánta. „Jog a zsidónak“ — — —.“ „Hadd kapja — — — alkuját.“ Porcia tehát semmi mást nem tesz, mint azt, hogy merev jogot helyez szembe merev joggal: betüjog ellen betüjogot alkalmaz. Shakespeare e híres törvényszéki jelenet­ben egy hatalmas, örökérvényű jogeszmének ad kifejezést, mely kell, hogy minden idők jo­gászai előtt világító fáklyául szolgáljon, és ez az, hogy: summum jus, summa injuria, ami any- nyit jelent, hogy a törvény betűje öl. A törvény merev alkalmazásából a legnagyobb igazságta­lanság származhatik, és éppen abban rejlik „a lelemény elméssége, hogy a betűhöz való szi­gorú ragaszkodást saját fegyvere, a törvény betűjének még szigorúbb alkalmazása győzi le.“ Ebből a szempontból kell elbírálnunk a bírónak azt a további eljárását is, hogy Ve­lencének azt a törvényét olvassa Shylock fe­jére, mely szerint a külföldi, aki vagy köz­vetve, vagy közvetetlenül egy velencei polgár életére tör, halállal bűnhődik, és igy ebben sem láthatunk „aljas fortélyt“, „gyászos ra­bulista cselfogást“, valamely helyes jognak a meghiúsítására. Mert hiszen mit is akar Shy­lock? Antonio testéből egy font húst! De hát

Next

/
Oldalképek
Tartalom