Eger - hetente kétszer, 1911

1911-04-26 / 33. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre .. 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség r Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények = intézendők. = Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 33. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. Szerda, április 26. A képviselőtestület bizottságai. Eger, 1911. április 25. Szombaton délután rövid, de igen fontos gyűlése volt városunk képviselő- testületének. Ez alkalommal alakították meg ugyanis azokat a bizottságokat, amelyek hivatottak lesznek a képviselő- testület elé kerülő ügyek megvitatására, előkészítésére. Örömmel állapítjuk meg, hogy — bár a határozat csaknem egyhangú volt, s a névsort, egy bizottságnak ki­vételével, változtatás nélkül fogadták el — alaposan meghányt-vetett liszták kerültek a képviselőtestület elé. Dutkay Pál apát-kanonok rövid beszédben mu­tatott rá a bizottságok helyes megalko­tásának fontosságára s egyben jelezte, hogy az előterjesztendő javaslatok a kép­viselőtestület több tagjának és a tanács tagjainak együttes munkái (amint azt legutóbb mi is óhajtottuk). A válasz­tások eredményét közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében itt adjuk. Állandó választmány: Alföldi Dávid dr., Ba- bocsay Sándor, Csekó Gábor, Csutorás Lászó dr., Dutkay Pál, Erlach Sándor dr., Ficzere József, ifj. Hám Lajos, Halászy Caesar dr., Károly Já­nos, Kösztler József dr., Kánitz Gyula dr., Maczki Valér dr., Mélypataki Ignác, Militzer Gyula, Az „EGEK“ tárcája. Shylock joga. Irta és az „Egri Jogakadémiai Kör“ Shakespeare-estéjón felolvasta Rátvay Géza dr. i Sokan talán különös vállalkozásnak fog­ják találni Shakespearet, a britt szellemóriást, a jogtudomány itélőszéke elé idézni, mert a költő és a jogász hivatása oly ellentétes, hogy egymást egyenesen kizárja. A jogász hivatása az, hogy hideg fővel, józanűl fogja föl a mindennapi életet; nem szabad, hogy őt a költészet bája és fensége elbűvölje, a képzelet magával ragadja, vagy bármily érzelmi motívum eltérítse jogérzetétől. Arra van kárhoztatva, hogy adott esetben szívének érzését, rokonszenvét, részvétét el­nyomja, és csakis a jogra, törvényre figyeljen, melytől egy hajszálnyira sem szabad eltérnie. Ellenben a költőnek épen az a hivatá-a, hogy az emberben az emberit találja meg és keltse életre szavaival, épen azért a költő a szó szoros értelmében jogász nem lehet. Midőn ennek dacára Shakespeare hatal­mas géniuszát törvénybe idézzük, tesszük ezt Nagy János dr., Rátvay Géza dr., Ridárcsik Imre, S^tét Sándor dr., Tóth Ágoston, Timon Béla és Vass János dr. Közigazgatási és pénzügyi szakosztály: Dálnoky János, Derszib Ödön, Dutkay Pál, Fekete Já­nos, Gáspárdy Gyula, Hanák Gyula, Kánitz Dezső, Kánitz Géza, Kassuba Domokos, Nagy János dr., Rátvay Géza dr., Steinhäuser Ra­fael, Végh Jenő dr., Weinberger Zsigmond és Volf Károly. Ipari és kereskedelmi szakosztály: Alföldi Mór, Balkay Béla, Fógel Ágoston, Fischer Lajos, Fü- gedy János, Gröber Ferenc, Kaufmann Alfréd, Kánitz Géza, Müller Ferenc, Polacsik Jenő, Strausz Sándor, Tóth Ágoston, Tancsa Lajos, Ungar Ignác, Weinberger Zsigmond. Földmivelésügyi szakosztály: Busa Ádám, Buday József, Erust Ede dr., Ficzere József, Dálnoky János, Dankó János, Gál Mihály, Kocsis Ber- nát, Kocsis János, Mélypataki Ignác, Nagy Já­nos dr., Okolicsányi Lajos, Siller János, Tót Csepregi András. Építési szakosztály: Arnóthfalvi István, Csekó Gábor, Dutkay Pál, Elek Márton, Cziglédi Já­nos, Csendes Antal, Fridi Gyula, Fügedi Já­nos, Glósz Kálmán dr., Gröber Ferenc, Kánitz Gyula dr., Maczki Valér dr., Mlinkó István, Rothschild Oszkár dr. és Timon Béla. Jogügyi szakosztály: Altorjay Sándor, Babo- csay Sándor, Brünauer Bálint dr., Csókás Ist­ván, Csutorás László dr., Dálnoky János, Erlach Sándor dr., Halászy Caesar dr., Kosa Kálmán, Rátvay Géza dr., Preszler Armin dr., Lipcsey Péter dr., Szokolay Lajos, Ury József dr. és Volf Károly. abban a tudatban, hogy Shakespeare-rel mint oly jogászszal, aki a jogi tankönyvek rőfjével méri a jogot, nem lehet foglalkoznunk; ő inkább a jog lénye fölött bölcselkedik, és mégis vérbeli poéta, aki oly fenséges jog- eszmékkel operál, melyek nemcsak az ő ide­jének, nemcsak a mi időnknek, hanem min­den időknek szűk keretéből kiemelkedve, ve­zérelvekül kell hogy szolgáljanak a jogélet te­rén. E tekintetben legkiválóbb darabja: „J ve­lencei kalmár A nagy britt költő e darabjában olyan jog­küzdelem elé állít bennünket, mely Antonio, „a királyi kalmár“ és Shylock, az uzsorás zsidó között élet-halálra megy. Shylock Bassanionak, Antonio barátjának, 3000 aranyat ad kölcsön — kamat nélkül. Ezen „jóságát,“ „jó szivét“ csak ügy látná megjutalmazva, ha a kölcsönösszegért Antonio kezeskednék, és aláírná —■ mint mondja — az ő „tréfás“ kötvényét, melyben azt Ígéri, hogy ha: „— nem fizet meg a jegyzett napon, Ez és ez helyen, igy és ennyi összeget, Mint a kötés megszabja,“ — — akkor testéből, bárhol tetszik, egy egész fontot kivághasson. És hogy kötvényének „tréfás“ vol­táról még inkább meggyőzze Antoniot, siet ki­jelenteni : Vízvezetéki és fürdőügyi bizottság: Alföldi Dá­vid dr., Balkay István, Buyer Henrik, Bárány Géza, Barthos Károly, Barsy István dr., Braun Károly, Csekó Gábor, Czigler Henrik dr., Csu­torás László dr., Dutkay Pál, Erlach Sándor dr., Fischer Lajos, Ficzere József, Fridi Gyula, Glósz Kálmán dr., Hanák Gyula, Kösztler József dr., Kánitz Gyula dr., Lipcsey Péter dr., Maczki Valér dr., Morvay János, Rothschild O-zkár dr., Setét Sándor dr., Szederkényi Nándor, Szoko­lay Lajos, Timon Béla és Turtsáuyi Gyula dr. Fogyasztásiadó-bizottság: Csepresrhy Gyula, Dálnoky János, Fekete János, Gál Mihály, Gáspárdy Gyula, Hibay György dr., Kalmár Gáspár, Kánitz Dezső, Kocsis Bernát, Mátéko- vics Mór, Ruzsin Bertalan, Steinhäuser Rafael, Szegő László, Szokolay Lajos és Vass János dr. Kövezetvám-bizottság: Alföldi Mór, Balkay Béla, Bárány Géza, Bóta Mihály, Csekó Gábor, Csókás István, Dutkay Pál, Ficzere József, Fógel Ágoston, Fischer Lajos, Fridi Gyula, Glósz Kálmán dr., Hanák Gyula, Kakuk Ig­nác, Kánitz Dezső, Károly János, Kösztler Jó­zsef dr., Lanther János, Lipcsey Péter dr., Okolicsányi Lajos, Ridárcsik Imre, Ruzsin Ber­talan. Setét Sándor dr., Strausz Sándor, Szo­kolay Lajos, Tóth Ágoston, Tancsa Lajos, Ti­mon Béla, Tót Csepregi András, ifj. Vas Ist­ván és a tanács tagjai. Szervezkedési szabályrendelet módosítására kikul- küldött bizottság: Alföldi Dávid dr., Altorjay Sándor, Balkay Béla, Babocsay Sándor, Bárány Géza, Barthos Károly, Csutorás László dr., Dutkay Pál, Glósz Kálmán dr., Hanák Gyula, Hellebronth Géza, Fridi Gyula, Kalmár Gás. „— — — Kérem, feleljen ön: Ha megtörendi napját, mit nyerek, Behajtva a lejárt kötlevelet? Egy fontnyi hús emberből véve ki, Nem oly beeses s nem oly használható, Mint kecske-, bárány- és ürühds.“ De alig hogy az első hírek megjönnek arról a csapásról, mely Antonio gályáit a tengeren érte, már is ravaszul arra gondol, hogy kötvényét realizálja. — „Nagyon örülök rajta, — majd elgyöt- röm, elkínzom.“ „Menj Tubal, bérelj nekem egy poroszlót, rendeld meg tizennégy nappal előre. Szivét, hasítom ki, ha nem fizet.“ A lejárat itt van! Bassanio nem tud fizetni és és Shylock követeli Antonio testéből a font húst. A kölcsönösszegnek a megkínált kétszeresét is visszautasítja. „Ha mindegyik zechin a hatezerben Hat részre válnék s minden rósz zeehinné, Nem kell — — —“. Dacosan ragaszkodik kötvényéhez. Perre kerül a sor, mely fölött a velencei bíróságnak kell döntenie a dráma negyedik fel­vonásának híres törvényszéki jelenetében. A birói Ítélet Shylock jogát az Antonio testéből kivágandó font húshoz elismeri, „Kalmár húsából egy font a tiéd: S törvény szerint megadja a gyűlés,“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom