Eger - hetente kétszer, 1911
1911-03-18 / 22. szám
2 EGER. (22. sz.) 1911. március 18. rébe? Kapott dicsőséget, hirt, nevet, sőt jó- akaratu vállveregetést is; — azonban elmondhatja a Dalkör is Talon, francia főügyésszel: „A legnagyobb diadalmas csaták hire s dicsősége sem elégítheti ki azokat, kiknek nincs kenyerök és akik a babérokat, pálmákat nem számíthatják az élelmi szerek közé.“ Az Egri Dalkör tehát hiába küzdött 28 liosszű évig, — mind maiglan anyagi zavarokkal küzdve tekinthet csak a bizonytalan jövőbe.“ r Es mit kér az Egri Dalkör a közönségtől ezzel a Szózat-kval ? Csekélységet; amit kérés nélkül is meg kellett volna már tennünk régen. Jme a kérelem: „Mély tisztelettel s öröklött bizalommal fordulunk városunk és megyénk müveit úri közönségéhez, kivált ppdig városunk szülötteihez, kérve mindazokat, akik csak tehetik, hogy lépjenek be a Dalkör alapító, vagy legalább pártoló tagjainak sorába. Ajánlatosabb s célszerűbb azonban az alapító tagság. A föltételei ez utóbbinak u. is olyanok, hogy még a közepesen szerény anyagi helyzetű müveit egyén is eleget tehet azoknak. Az alapító tag t. i. egyszer mindenkorra legalább ötven (50) koronát ir alá a Dalkör alapjára. Ez összeget egy év leforgása alatt tetszésszerü részletekben szolgáltathatja be, mondjuk pl. hetenként egy koronájával. És igy, ha pl. városunk és megyénk műveltjei közül ezeren találkoznának, kik e köny- nyen elviselhető áldozatot meghoznák, akkor 50 ezer koronával a Dalkör örökre meg volna alapítva. Az illető alapitó tag pedig ennek fejében kapna egy éltefogytáig érvényes családi jegyet, mellyel úgy ő, mint egész családja együtt vagy egyenként, jogosítva volna a Dalkör minden hangversenyén vagy egyéb előadásain részt venni. Az alapító tagok keretbe foglalható díszes okmányt kapnának, nevöket. pedig egy, e célra nyitandó aranykönyv őrizué az uuokák épülésére.“ Ez a szózat — azt hisszük — nem lesz a pusztában kiáltónak szava. Az egri név fénye, varázsa utat talál a szívekhez. És a szív nem zárkózik el a dal apostola, az Egri Dalkör ké- rőszava elől. Hevesvármegye közgyűlése. He vés vármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn, március hó 20-án délelőtt 10 órakor a megye székházának nagytermében tavaszi rendes évnegyede közgyűlését fogja megtartani, Kállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt. A közgyűlés napirendjére 265 ügy van tárgyalásra kitűzve, melyek közül kiemeljük a következőket: Evnegyedes jelentések. A számonkérószék jegyzőkönyve. A m. kir. belügyminiszter leirata a vármegye szervezkedési szabályrendelete ügyében. A m. kir. földmívelésügyi miniszter leirata a vármegyei Gazdasági Egyesület átalányának felemelése tárgyában. A vármegye 1910. évi zárószámadása. Kolozsmegye átirata a bor- és husfogyasz- tási adó eltörlése tárgyában. Sopronvármegye átirata a községek állami segélyezése tárgyában. Ungmegye átirata a fegyvertartás korlátozásának országos szabályozása iránt, Győr- és Beregvármegye átirata a gyermekvédelmi törvények módosítása iránt. Alsófebérvármegye körirata a tanítók flze- tésrendezése ügyében. Hódmezővásárhely körirata a mértékhitelesítési rendelet módosítása tárgyában. Pest- és Fejérvármegyék, úgy Hódmezővásárhely th. város átirata a husdrágaság és a vágómarha-behozatal ügyében. Az Uránia-egyesület megkeresése néh. József kir. főherceg emlékére emelendő szoborra való adakozás tárgyában. Az Országos Közművelődési Tanács megkeresése a tanács kiadásában megjelenő „Vasárnapi Könyvek“ megrendelése tárgyában. Szepesvármegye á'irata a katonai előfoga- tozás ügyében. A Napközi Otthon vezetőségének kérelme segélyezés iránt. Alispáni javaslat a vasúti állomásokon feladott bornak a vámmentes áruk közül való törlése érdekében. Az alispán előterjesztése a megyeszékház tatarozási és helyreállítási munkáira szükséges öíszeg mikénti fedezéséről. Eger város határozata az 1910. évre kiutalt államsegély felosztása, a városi III. orvosi állás és a 23000 koronás kölcsön tárgyában. Ülések a vármegyén. A hétfőn tartandó megyegyűlést megelőzően Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának különböző albizottságai és szakosztályai üléseket tartanak, hogy a közgyűlés napirendjét előkészítsék. A pénzügyi szakosztály csütörtökön délután vizsgálta fölül a községi költségvetéseket és számadásokat, Kassuba Domokos elnöklete alatt; a közmunka szakosztály pénteken délelőtt ülésezett Ficzere József elnöklésével; az állandó választmány pénteken délelőtt és folytatólag ma, szombaton délután tárgyalja a közgyűlés napirendjét Kállay Zoltán dr. főispán elnöklésével; a szá- monkéröszék pedig szombaton délután veszi számba a közigazgatási hivatalokban föl nem dolgozott aktákat ugyancsak Kállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt. Március 15. Hatvanhárom évvel ezelőtt.. . Március langyos, rügyfakasztó szellője nehéz, párával telt felhőket hajszolt az ég boltozatán akkor is, ép’ úgy, mint most. A márciusi ifjúság rajongó szívvel, ittasult lélekkel lelkesedett a szabadságért, ép’ úgy, mint most. És a lázban égő, nagy embertömeg esernyők alá húzódva hallgatta a „Talpra magyart!“ Ép’ úgy, mint most. A külsőségek s az érzelmek tehát nem változtak. Csak éppen hogy az idő repült el fölöttünk; és az akkori márciusi ifjak váltak galambősz aggastyánokká, vagy lélek nélküli, néma lakóivá a temetőknek! . . . Hatvanhárom év! Az idő hogy eljár! Azt a fakult, tépett honvéd-zászlót néztük az ünnepi menet elején, melyet ezelőtt csak tiz évvel is, még egész kis csapata a 48-as honvédeknek, követett a mi márciusi ünnepeinken. Most? Mindössze öt törődött aggastyán követte a szabadság születésének nagy évfordulóján. A többi már elment oda, ahol nem ünnepelnek többé, de ahol édes megpihenni, mert a haza édes földje takarja hamvaikat: a hazáé, amelynek szabadságáért küzdöttek, véreztek és a melyről emlékezünk mi, késői unokák, a magyar szabadság születésének nagy évfordulóján. Igen, emlékezünk! Ugyanaz a lángoló, hazafias érzés, ugyanaz a mámoros lelkesedés dobogtatja a mi szíveinket is és varázsol tűz- rózsákat az arcunkra, amely hazafias érzés és lelkesedés 1848. március 15-én fogott tüzet minden magyar lelkében, és amelyet azóta, immár hatvanhárom éven át, mint szentttizet ápolunk kebelünkben. Márc us tizenötödikének emlékünnepét az idén is lelkesen ülte meg Eger város hazafias közönsége. A szokásos ünnepi menet délután félötkor indult el a Líceum előtti Eszterházy-térröl és zászlók alatt, zeneszóval, a várból dörgő taracklövések kíséretében a Káptalan- és Dobóutcákon át a Kossuth Lajos-térre vonult, hol a városház bejárata előtt folyt le a kegyeletes ünnepség. Az érs. tanítóképző énekkara nyitotta meg az ünnepség programmját a Himnusz éneklésével, majd Szabó Szilárd joghallgató a Talpra magyar !-t szavalta hatásosan. Ezután Somogyi István jogaallgató hazafias hévvel, mélyen járó ünnepi beszédet mondott, mely nagy hatással volt az ünneplő közönségre. A tanítóképző énekkara a Ta'pra magyar !-t énekelte ezután, melyre ismét szavalat következett. Ruzsin Ferenc joghallgató Czuczor Gergely Riadó-ját szavalta el, majd a tanítóképző énekkara hatásosan énekelte az Éb- resztőt. Ezzel az ünnepségnek a Kossuth Lajos térre szánt ívsze véget ért. A közönség ismét menetté szervezkedett és az Érsek-utcán át a Kaszinó elé vonult, hol a tanítóképző énekkara Pogatschnigg Guidó: „Csak magyarok legyünk! . .“ örökszép dalát énekelte, majd Tesits Demeter joghallgató Ábrányi Márciusi dalát, Majthényi Ádám joghallgató pedig Tóth Kálmán Előre! c. költeményét, szavalta. A sűrű, ólmos esőben nagyszámú közönség hallgatta végig a lelkes ünnepséget, mely a tanítóképző énekkara által énekelt Szózat-tal ért véget, mert a rendezőbizottság elnökének záróbeszéde, éppen a rossz idő miatt, elmaradt. Este, a Kaszinóban rendezett társasvacsorán száznál többen vesznek részt. Az ünnepi beszédet Rátvay Géza dr. jogakadémiai tanár mondotta s 1848. március 15-éről szólván, a Mi- atyánk két kérésével kapcsolta össze: ... szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod! A valóban nagyon szép beszéd óriási hatást keltett. Kedves, rövid beszédet mondott a Hevesm. 48-as Honvédegylet elnöke, Ury József dr. s igen hatásosan, lendületesen beszélt a jogakadémiai ifjúság nevében Endrey Béla elnök. A hivatalos tósztokon kívül — mivel az Egri Dalkör gyönyörűen előadott énekszámai igen nagy lelkesedést keltettek — Hanák Gyula buzdított a Dalkör támogatására. Közkívánatra beszéltek: Maczki Valér dr., ki általános érdeklődés mellett fejtegette, hogy a magyar nemzetnek sok egyéb jeles tulajdonsága mellett igen rövid emlékezőtehetsége van; Babocsay Sándor az őszinte politikát éltette és annak sikerére ürített poharat; Breznay Imre márc. 15-dikének méltóbb megünnepléséről szólott. Beszéltek még Alföldi Dávid dr. és Kálnoky Viktor dr. A lelkes hangulatú társaság éjféltájban oszlott szét. A Kér. Iparoskor az idén is rendezett társasvacsorát, melyen mintegy 140-en vettek részt. Az ünnepi szónok, Nagy János dr. teológiai tanár, nagyhatású beszédet mondott, melyben a nagy nap jelentőségét méltatta, majd hazánk szomorú jövőjére mutatott, ha a mindinkább tért hódító vallástalan és hazifiatlan irányzatoknak és törekvéseknek nem sikerülne útját állani. Utána szólották: Károly János, Strausz Sándor, Balkay Béla és Eichbrunn József. A Polgári Dalkör szép énekszámai is lelkesítőén hatottak a közönségre. *
