Eger - hetente kétszer, 1911

1911-03-18 / 22. szám

1911. március 18. EGER. (22. sz.) 3 Igen lelkes hangulatban folytak le az is­kolák ünnepségei is. Elsőnek az Egri Jogakadémiai Kör díszköz­gyűlését említjük, mely a város közháza nagy­termében folyt le. A hangulatos ünnepségen Szabó Szilárd joghallgató emlékbeszédet mon­dott, Pataky István és Bartha István joghallgatók pedig szavaltak. A sikerült ünnepséget Endrey Béla joghallgató, a Jogakadémiai Kör elnöke zárta be lelkes szavakkal. Az angolkisasszonyok leány nevelő-intézetében nem­zeti imánkat énekelték a tanulók, azután Blazse- jovszky Ferenc apát-kanonok, igazgató mondott lelkes ünnepi beszédet s kiosztotta Egerváros szabadság-aranyait. A magyar irodalomtörté­netből Simonyi Irma, a magyar történelemből pedig Cséka Györgyi tanitónőképezdei IV. éves növendékek kapták az aranyat. Az ünnepség a „Csak magyarok legyünk!“ éneklésével ért véget. A főgimnázium szabadságünnepét a Himnusz nyitotta meg és a Szózat zárta be, melyeket zenekari kísérettel énekelt az ifjúság. A lel­kes és szép ünnepi beszédet Madarász Flóris dr. tanár, a Vitkovics-önképzőkör elnöke, mon­dotta. Kossuth „Kiáltvány a néphez“ c. be­szédének legjobb elmondásáért Mednyánszky Sán­dor VIII. o. t. tanuló nyerte Egerváros ara­nyát, mig a Talpra magyar I elszavalásáért Stephanovszky Sándor és Nemecsek Aurél VIII. o. tanulók kaptak 1—1 drb. aranyat. A Kossuth- és Rákóczi-pályamunkák aranyait nyerték: Szabó Kolozs és Remenyik Béla VIII. s Vukics Árkád VII. o. tanulók. A magyar irodalom, illetve a magyar történelem tanulásában ki­fejtett szorgalmukért 1—1 drbot nyertek az Egervárostól felajánlott aranyakból: Gsank Ist­ván és Szanda József VIII., Farkas Károly és Tóth József IV., végre pedig Szőréi Lajos III. o. tanulók. A tanári kar és ifjúság a zenekar Rákóczi-indulójának hangjai mellett vonult el a lelkes ünnepségről. Az érseki tanítóképző Mindszenty-öuképzökö- rében március idusán délelőtt 10 órakor lelkes ünnep volt, melyet a Himnusz nyitott meg és a Szózat zárt be. Mindkét éneket az ifj. ének­és zenekar adta elő. Breznay Imre tanár-elnök terjesztette be jelentését a beérkezett 14 pá­lyamunkáról. Jutalmat nyertek a Rákóczi-pá- lyamunkákért: Sándor Imre, Oláh József és Adam- csik István IV. évesek. Kossuth-pályamuokák- ért: Adamcsik István, Sáudor Imre és Horváthy Dezső IV. évesek. A magyar irodalomtörténet és a magyar történelem szorgalmas tanulásáért Sándor Imié és Adamcsik István Egerváros ara­nyát nyerték. Kossuthnak „Szeged népéhez“ c. beszédét Horváthy Dezső szavalta el, ki Eger­város aranyát kapta, de egy arany jutalmat kapott Csizsinszky Sándor IV. éves növ. is. A jutalmakhoz maga a Kör is 45 koronával s egy ismeretlen 10 koronával járult. így tehát, ösz- szesen 95 kor. értékű jutalmat osztott ki Zenczell Ede igazgató, ki lelkesítő, szép beszédben mél­tatta a haza fogalmát s az igazi hazaszeretet kötelességeit. A díszgyűlésen a tanári karon kívül az áll. és a rk. tanítótestület több tagja ott volt. A Rákóczi-indulóval zárta be a szép színvonalú üunepség“t az ifjúsági zenekar. A z állami főreáliskola, a polgári leányiskola és az összes elemi népiskolák is megünnepelték a magyar szabadság születésének nagy emléknapját. Ha­zafias dalok és költemények élénkítették a ta­nítók ünnepi beszédein kivül a szívekben élő nemzeti ünnep programmját és erősítették a hazafias érzést a fejlődő gyermeki lélekben. * A vidékről nyert értesüléseink szerint, a vármegye nagyobb községeiben csaknem min­denütt lelkesen megünnepelték márc. 15-dikét. A hét. Megvolt a március tizenöt ödiki ünnep ugyanolyan keretek között, mint más években. Ünnepeltek az iskolák, a közönség, a társa- dalo i egyesületek. Társasvacsora két helyen is volt: a Kaszinóban és a Kér. Iparoskörben. Persze mindkét helyen sok hazafias beszéd hangzott el hivatalosan és nem hivatalosan... * A társasvacsorákról jut eszünkbe az, hogy milyen szép lenne, ha nemcsak magnum áldo­mással ünnepelnénk március 15-dikét. Nem szép lenne, ha úgy a Kaszinó, mint a Kér. Iparoskor délelőtt 11 órakor, vagy délután 6 órakor tartana valami előkelő színvonalú, szép ünnepet is? Az bizonyára lenne olyan lélekemelő, mint a bankettek pörköltje és túrós csuszája. * Az úgynevezett hazafias körmenethez is volna szavunk. Ha egyszer hazafias a körmenet, miért nem vesznek részt benne a hazafiak? Ha nem lenne jogász és diák (no meg egy nagy csomó, oda nem illő elem): bizony nem is lehetne megtartani a körmenetet. Hol van­nak az egyesületek, a társulatok, egyszóval a polgárok, akik komoly súlyt tudnának adni ennek a hazafias aktusnak?! Nálunk nincsen- nek, de más városokban, úgy tudjuk, ott szok­tak lenni a körmenetben. * Március idusának nálunk Egerváros kép­viselőtestülete adott komoly tartalmat, értéket iskoláinkban. A magyar irodalmi és történelmi jutalom, a Kossuthra és Rákóczira vonatkozó, fiatal tollal, lelkesen írt emlékezések maradandó nyomot hagynak a pályázók lelkében is, meg a többi tanuló ifjú szivében is. Egerváros úgynevezett aranyai — aranynál többet érő kamatot hoznak ilyen módon. * Megvolt a városatya-választás. Legtöbbnyire persze nem olyau szellemben, mint ahogyan mi szerettük volna. De hát lassan megyünk messzire. Az igazság, bár lassan, de mégis csak befurakodik a leltekbe és hova-tovább csökken a nedves, nedvesebb és legnedvesebb „értekezletek“ száma. Eljő az idő, mert el kell jönnie, amikor — szárazon és okosabban választunk. * Az angolok még most is emlegetik Crom­well mondását: „Tartsátok szárazon a puska­port!“ Ez biztosítja ugyanis a győzelmet. Magyarországon (és igy nálunk is) meg ez a jelszó: „Tartsátok nedvesen a választó­kat!“ Ez biztosítja ugyanis a jelöltek győ­zelmét. * A legtöbb ember csak néz, de nem lát; vagy ha már éppen lát, ekkor nem figyel. Ki tudná megmondani, hogy hány gomb van a mellényén, amelyet egy-két év óta majd­nem minden nap begombol, kigombol egy pár­szor? És mily kevés ember tudná megmon­dani, hogy hány lépésnyire lakik a hivatalá­tól! Pedig ugyanazt az utat már sokezerszer megtehette! így vagyunk a legtöbb dologgal: másnak kell felnyitnia szemünket, hogy lássunk. És ebből a szempontból hálásak lehetünk Kürti Menyhért dr. tanárnak, aki rámutatott a Nyugat és Holnap költőinek hazafiatlanságára és im­morális irányzatára. Azt gondolom, hogy sok embert ejtett gondolkozóba. Vén palóc II. Temetnek. Módosabb gazda a halott. Ha­lottas kocsin viszik. Németül nem tudott. Kí­sérői sem igen tudnak. Koporsójára mégis az van íáírva, hogy: „Ruhe sanftT Miért? ... — El­földelték a halottat. Jön vissza a halottas ko­csi. S mit látok ? Nem tudom : kacagjak-e vagy boszankodjam. A kocsin, a halott koporsója helyén, a vállalat egyik alkalmazottja ül. Egy­kedvűen pipál, fújja a füstöt. íme egy, aki nem gondol a halálra. * Esti szürkület van. A villamos lámpák még nem égnek. A dohánytőzsde mellett levő kapualjban két szurtos, fiatal inasgyerek dugja össze fejét. Valamit lapoznak kíváncsian. Oda­pillantok. „Fidibusz“ van a kezükben. Kérdem, kitől kapták. „Trafikban vettük,“ volt a vá­lasz. A pénzt úgy kapták borravalóul. „Fidibuszt“ vettek rajta. Tovább sétálok és gondolkozom. Sétaközben visszatérek, s a két inast még min­dig ott találom. Kéjjel szemlélik és olvassák a lapot. Eszembe jut a mese: „ko/f egyszer egy hétfejü sárkány, mely minden nap két fiatal gyereket nyelt el. . .“ íme, még sem mese / W. A. Városi képviselők választása. Tegnap, csütörtökön, választott Egerváros közönsége 50 városi képviselőt, akiknek man­dátuma 1917. tavaszáig lesz érvényes. A vá­lasztás mindenütt rendben folyt le, bár nem egy választókerületben erősebb mérkőzés folyt. Az eredmény a következő: A város első negyedben megválasztották: Tóth Ágostont, Gáspárdy Gyulát, Wall Ferencet (uj), és Maczki Valér dr.-t. A város második negyedében megválasztották: Kalmár Gáspárt, Balkay Bélát, Alföldi Mórt (uj), Kánitz Gézát (uj), és Weinberger Zsigmondot. — Kimaradtak: Barchetti Károly dr. és Bal­kay István. A város harmadik negyedében megválasztot­ták : Strausz Sándort, Elek Mártont (uj), Eich- brunn Józsefet és Szabó Vilmost (uj). — Ki­maradtak: id. Füstös Bernát, Pálinkás István és Pokk Károly. A, város negyedik negyedben megválasztották : Brozicsevics Ferencet, (uj), Gönczy Károlyt, Kasszán Imrét és Károly Jánost. — Kima­radt: Devera János. A hatvani I. negyedben megválasztották: Bu­dai Józsefet, Gyulai Ignácot (uj), Nyúl Mi­hályt (uj) és Mélypataki Ignácot (uj). — Ki­maradtak: Kovács János, Samassa János dr. és Lang László. A hatvani II. negyedben mind a négy képvi­selő uj, és pétiig: Biró Ferenc, Oláh Ferenc, Kovács Ferenc, Takács Lajos. — Kimaradtak : Csutorás László dr., Bóta Antal, Király Lajos és Pók Lajos. A hatvani III. negyedben megválasztották: Ficzere Józsefet (uj), Okolicsányi Lajost, Kor­mos Józsefet (uj) és Szabó Lászlót. — Kima­radtak : Borhy Ádám és Tóth Csepregi Ferenc. A hatvani IV. negyedben megválasztották: Em­ber Györgyöt, Elek Józsefet, Tóth Bírja Mi­hályt és Tóth Csepreghi Ferencet. — Kima­radt: Balkay Béla. A felnémeti negyedben megválasztották: Ha­rangozó Józsefet (uj), Koncz Jánost (uj), Zsol- czer Antalt és Szeredi Tamást. — Kimarad­tak : Sztregova János és Horánszky Bernát. A cifra-sáncban megválasztották: Moskovitz Mórt. Gyulai Miklóst (uj), Bóta Sándort (uj) és Kocsis Jánost. — Kimaradtak: Kormos Fe­renc és Alföldi Mór. A makiári első negyedben megválasztották: Pók Ignácot (uj), Kern Gáspárt, Györfi Mihályt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom