Eger - hetente kétszer, 1910
1910-11-23 / 42. szám
Előfizetési árak: Egész évre- - 10 korona. Fél évre .......... 5 » N egyed évre - 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények • = intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 42. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. —- ..Szerda, november 23. A kofa-ügy. Eger, 1910. nov. 22. Városunk képviselőtestülete igenigen üdvös határozatot hozott szombati gyűlésében, amikor kimondotta, hogy a kofák termelőktől ne vásárolhassanak a téli félévben (okt. 1.—apr 30.) 8 óráig, a nyári félévben (máj. 1.— szept. 30.) pedig 7 óráig. Bizonyosak vagyunk ugyan abban, hogy az érdekeltek megfölebbezik ezt a határozatot, de arról is meg vagyunk győződve, hogy józanul mérlegelve semmiféle magasabb fórum nem érvénytelenítheti. Az érdekelt kofák fölebbezése érthető lesz, mert nem csekély jövedelemtől esnek el; viszont azonban a közönség védekezése is jogos, mert a most említett jövedelem egyáltalán nem azonos avval a bizonyos „polgári haszonnal. “ Hogyan áll ez a mi piacunkon? Úgy, hogy a polgári haszon rövid pár óra, némelykor pár perc alatt, legalább is 20—25 százalék. Ennyivel növekedik a piaci ár, mire az áru termelőjétől a fogyasztóhoz jut a kofa közvetítésével. Világosabban szólva: ha a falusi szállító 2 koronáért ad egy pár csirkét a kofának, ez már 2 kor. 30, 40, sőt 50 fillért is elvesz érte. Tiz fillér haszonra ugyanis nem adhatja, mert akkor ráfizet. Közönséges matematikával persze aligha lehet megérteni ezt a dolgot, de aki az egri piac mozgó bankárait ismeri, világosan látja a ráfizetés lehetőségét. Megismertetjük tehát közönségünket a mozgó bankárokkal. Az egri kofák legtöbbjének nincs forgó tőkéje, amelyet az üzletbe fektethetne. Kölcsönre dolgozik tehát, még pedig csak ad hoc kér kölcsönt, ha tudniillik üzlet kínálkozik. Ebben az esetben elmegy a piacon már ismert, pénzesebb kofákhoz s azoktól kér kölcsönt egy pár órára (reggeltől délig), legfeljebb másnap reggelig. Áz így kikölcsönzött forgótőke tehát annyiban hasonlít földünkhöz, hogy egy nap alatt megfordul, de abban különbözik, hogy alaposan meggyarapodva tér vissza. Az „interes“ ugyanis / az ilyen pénzek után rendszerint tiz százalék. Nem egy évre, hanem arra a pár órára, legfeljebb egy napra! A reggel kölcsön kért egy forint helyett délben egy forint 10 krajcárt ad vissza az adós, 10 korona helyett 11-et stb. Nyilvánvaló, hogy ezt az interest is a fogyasztóközönségnek kell megfizetnie, meg az adásvétellel foglalkozó kofa hasznát is a vevő izzadja ki. így azután a jó falusiaknak is koppan a szeme, meg a vevőt is jégre viszi az egri kofa, akinek rettentő fegyverét — a nyelvét — már II. József császár idejéből emlegeti egy-két adoma. Mivel a piaci ár a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonyától függ és természetesen, szinte önmagától alakul ki: az ilyen erőszakos beavatkozások egészségtelen piaci árakat teremtenek, még pedig rendszerint a vevőközönség rovására. Bármily korán keljen is a gazd- asszony, a takarékos családanya, a mi piacunkon csak kofa-kézből tud vásárolni. Ha pedig a termelőtől köz vetetlenül mégis csak tudna valamit venni jutányosabb áron, ott terem a kofa és fölveri az árakat. Fölveri pedig más vevőnek, az egész közönségnek zsebére, így azután valóságos börze-játék folyik a piacon, és pedig mindenkor hausse-ra. A kofának ugyanis (épen úgy, mint a kibicnek) semmi se drága... Ezt a szédületes áremelkedést nem tudja követni semmiféle agyonrendezett fizetés. Jön azután a nélkülözés, a koplalás, vagy a — végrehajtó. Nagyon ideje volt már, hogy ilyen gyökeresen orvosolják a bajt, ennélfogva örülünk e határozatnak. Csak egy aggodalmunk van. Attól tartunk, hogy a hires egri kofák kijátsszák majd ezt a bölcs intézkedést is. Akkor pedig csak papiroson teremtettünk kedvezőbb helyzetet. Hogy ez be ne következzék, rendőrségünkben bizakodunk. Megyei és városi ügyek. A törvényhatósági bizottság megválasztott tagjainak névsorát (a u ult számunkban közölt névsornak folyt,atá'aképen) a következőkben adjuk: Abasár: Szekrényes Mihály, Trezsó Pál. Adáca: Jelenszky Ferenc, Sikorszky József. Átány: Horkay Árpád, Rózsa István. Bodony: Juhász Károly, Kopál Gyula. Besenyőtelek: Csathó László, Szabó Miklós. Bükkszenterzsébet: Beniczky Elemér, Dobóczky Dezső, Szecskö (kőházi) István, Utasi (meleg) István. Csány: Várkonyi Sándor, Oláh József, Gecski Dávid. Detk: Harmati) János, Gulyás Ferenc, Hol- czer Lajos. Poroszló: Frank Emil, Jirzik Gyula. Eoséd; Menyhárt János, Márkus Pál. Egerbakta: Ridáicsik Imre, Gesztes Lajos, Csekó Gábor. Erk: Balázs Gyula, Hallay Imre, Hídvégi Miklós. Erdőtelek: Papp János. Heves: Maczky Emil, Nagy András, Kovács Gusztáv, Besenyei István. Kál: Ficsor Mátyás, Káli Kelemen. Kápolna: Majer József, Sumi Jakab, Farkas József. Kereosend: Vaiszada Dezső, Vass Frigyes. Kömlö: Vucskits Béla, Kis Gy. Sámuel. Makiár: Ficzere József, Sumi Ádám. Mezőtárkány: Macskás Ágoston. Nagybátony: Neszmény János, Petheő Ferenc. Párád: Ficzere Gábor, Ferenczy Ede. Pétervására: Drizsnyey Béla, Kozák Miklós. Poroszló: Oláh János, Dienes Imre. Tárnáméra: Rácz Gergely, Novák István. Tarnalelesz: Kovách P. József, Sike András. Tiszafüred: ^Végh József dr., Bodnár József. Tiszanána: Gonda Pál, Vedlik Béla, Suba Joákim. Tiszaörs: Toronykői Albert, Alpári Lajos. Tiszaszöllős: Kiss Aladár dr., Borossay Gyula. Verpeléi: Molnár répa András, Molnár répa László, Kanzsó István. Képviselőtestületi ülés. Eger város képviselőtestülete folyó hó 19-én, Jankovics Dezső polgármester elnöklésével rendkívüli ülést tartott. Tárgyalták a kereskedelemügyi miniszternek leiratát, melyben a városnak Füzesabony községgel a villamos világítás tárgyában kötött szerződését módosítani kívánja. A közgyűlés a miniszter által javasolt módosításokat elfogadta és a szerződést újból felterjeszti jóváhagyás végett. Elfogadta a városi tanács előterjesztését a népszámlálási költségekre vonatkozóan. A számlálóbiztosok napidíját 6 koronában állapították meg. A polgármester előterjesztette, hogy a város szükséges beruházásokra 230,660 korona kölcsönt vegyen fel. Ennek a kölcsönnek felvételét azok az építkezések tették szükségessé, melyeket a képviselőtestület elhatározott. Ilyenek: a polgári fiú- és leányiskola, a jéggyár, a tűzoltó laktanya melletti hid, a
