Eger - hetente kétszer, 1910

1910-08-20 / 15. szám

2 EGER. (15. sz.) 1910. augusztus 20. csak a keresztény magyar egyház szer­vezését, hanem a magyar állam kor­mányzati rendszerét is, melyet idegen­ből vett, de teljesen magyarrá alakított. Az alakot kölcsönözte, de a tartalmat, a lényeget ő adta a nemzet lelki tu­lajdonságaiból. Nemzeti szellemű és szigorú kormányzatot teremtett, mert tisztában volt avval, hogy e nemzeti intézmény nem a haladás akadálya, hanem a nemzeti fejlődésnek, a függetlenségnek bástyafala, amint ezt a tőle eredő vármegye-rendszer fénye­sen bizonyítja. így szervezte és egye­sítette a széthúzó magyarságot a nagy király, aki tudta, érezte, hogy a nem­zet ereje az ő ereje. . . Olyan államot teremtett szent Ist­ván, mely minden európaisága mellett is magyar volt és az maradt; szabad, senkinek nem adózó államot, amely­nél még látszata sem volt meg a füg­gésnek. Abból a korból alig maradt fenn állam. Nagy Károly birodalma már előbb részekre töredezve is csak rész­ben; Csehország régóta nem önálló már; a Piasztok birtokát kitörülték az államok sorából; a normann királyság épen úgy elkallódott, mint a Balkán­államok, sőt a hatalmas keletrómai császárság^ se bírta tovább egy félezer évnél. .. És Magyarország megmaradt Kelet és Nyugat ütközőpontján is. . . Megmaradt pedig Szent Istvánnak po­litikai és társadalmi, erkölcsi és val­lási átalakító munkája alapján;. .. meg­maradt a sok vihar között, sőt gond­viselésszerű védőbástyája lett a nyu­gati műveltségnek. A mai kor már egész teljességé­ben áttekintheti és mérlegelheti Szent István nagy érdemeit. Épen ezért min­családtagoké, bármennyien legyenek is azok. I Mikor aztán a családfő kihal: az űj családfő foglalja el ezt a szobát s a többiek marad­nak a másik helyiségben. Folbert gazdának egy nős gyermeke van és kettecskén gazdálkodnak az 50 kát. hold földön, amelyhez 4 lovat, 4 ökröt, 6 bivalyt, 1 tehenet, 16 sertést és 17 juhot tartanak. Cse­lédet nem kap és így bizony sok üggyel-bajjal megy a gazdálkodás. Igen szíves volt hozzám úgy a gazda, mint a háziasszony, különösen, mikor kísérőim tudtokra adták, hogy „pesti űr“ vagyok. Itt említem meg, hogy az erdélyrészi gaz­dálkodásban igen fontos háziállat a bivaly. Az az ő ökrük, lovuk, tehenük. Tejét nem adnák a tehéntejért és lenézik, aki tehéntejet iszik. den igaz magyarnak vallásos és ha­zafias, vagy legalább hazafias kegyelet­tel, lelkesedéssel kell ünnepelnie augusz­tus húszadikán, bármit mondjanak is a hálátlanok. A „dicsőséges szent jobb kéz“, a magyar nemzet vallásos és hazafias kegyeletének tárgya, nem osztozott min­den földi dolognak sorsában: nem por­ladt el. De megmaradt a szent király alkotása is: a magyar állam. És en­nek további dicsőséges fönnmaradá­sáért, virágozásáért, Szent István nap­ján fokozott buzgósággal imádkozzék minden igaz magyar. . . A kát. sajtóügy kérdéséhez. Megtisztelő reánk, hogy a magyar kát. pap­ság számára szerkesztett Egyházi Közlöny, e hó 12-iki számában, egész terjedelmében leközli ilyen című múltkori vezércikkünket, sőt még érdekes vitázó fejtegetéseket is fűz hozzá. Az­zal kezdi, hogy „az Eier cikkírója, és még igen sokaknak véleménye szerint, szükség volna egy új, modern, pártpolitikai szempontokon felülemel­kedő, nagy katolikus napilapra.“ „Megállapít­juk, hogy a gondolat nem új, és mindenfelé sokat foglalkoznak vele.“ Eddig egy ösvényen haladunk tehát, csak arra van megjegyzésünk, hogy az E. K. egyenesen magára veszi, amit a sajtókérdésnek melléktekintetek miatti nagyon aggodalmas kezeléséről írtunk. Az igazságnak tartozunk vele, hogy a kát. sajtókérdést leg­lelkesebben, legkitartóbban, leghelyesebben az E. K. kezeli. Hiszen annak a lapnak érdemes szerkesztője bölcsen tudja, hogy az Eier cik- kezője önmagát is megvádolná, ha az E. K.-re értelmezett „melléktekintetek“ kifejezés alatt bármi mást értene, mint a „lehető tapintatot.“ Félreértés kikerülése végett nyíltan meg- valljuk, hogy a „melléktekintetek“ szó leírása közben azokra a törekvésekre gondoltunk, amelyek a magyar katolicizmusnak az egész országot felölelni hivatott eszméjét minden áron a néppárti politika progr&mmjának Pro- krusztesz ágyába igyekeznek kényszeríteni. Eleintén ihúzódoztam a bivalytej-ivástól, de az utolsó reggelen szíves háziasszonyom kíná­lásának nem állhatván ellen, megízleltem kávé­val. És megbántam, hogy a három napon át — amíg csak nehezen tudtak részemre tehén­tejet keríteni — nem táplálkoztam ezzel az igazán kellemes, csak kissé zsíros eledellel. A szászokat, mint említém, a románok lassanként kifelé szorítják vagyonukból. így gyakran látni házakat, amelyeken még kint van a szász felírás, bent azonban már román az úr és a szomszéd (szélső) szász azután igyekezik túladni a telkén, hogy a magafajta hitsorsosok (a szász ugyanis evangélikus, a ro­mán pedig görög keleti vallású) közé kerüljön. Úgy a románnak, mint a szásznak rövid, széles szekere van. A személyszállító eszközt, Fejtegetésének egész eszmemenetével iga­zolja egyébként az E. K. a mi hozzászólásun­kat. De félreért, ha azt hiszi, hogy a sürge­tett napilap alatt mi „katolikus és pápai szim­bólumokkal, mottókkal“ cégérezett kát. lapot értünk. Csak általánosságban szóltunk mi kát. sajtóról; finomabb megkülönböztetésekre nem volt idő, szükség és alkalom. Nem, nem olyan újságot óhajtunk mi, amelynek szinte a nyom­dafestékje is tömjénillatos, amelynek olvasását szinte önkénytelenül keresztvetéssel kezdi az ember. Hanem igenis olyat, amely „nem tesz ki katolikus cégért, . . . hanem pozitív keresz­tény színezetéről ismeretes.“ „Katolikusnak nevezzük a légkör, a szellem jogán, amely az egészet átlengi, és szerkesztőségének tagjait a keresztény világnézetből fakadó meggyőző­dések vezetik, . . . adott alkalmakkor a kato­licizmust mélyen érintő kérdéseknél síkra is száll meggyőződéseinek védelmére. . .“ Ha ilyen lapot ért az „egri pap“, — írja az E. K., — és mindazok, akik vele egyet­értenek, a létesítendő nagy katolikus lap alatt, akkor nem mondunk ellent annak se, hogy ilyennek létesítése . . . nagy hasznára válnék a keresztény világnézetnek, a katolicizmusnak és minden jóravaló ügyünknek.“ Hát igen. Mi ilyen lapot értünk. Sőt haj­landók vagyunk még lejebb licitálni. Nem ra­gaszkodunk körömszakadtáig ahhoz sem, hogy az a (bár még csak legszebb álmainkban szer­kesztett) lap okvetetlenűl ilyen katolikus szel­lem orgánuma legyen. Teljes megnyugvással beletörődünk abba, is, hogy ha azt a lapot nem az elterjedés hullámgyürűit szűkítő katolikus, hanem ha e gyűrűket minél messzebbre ki­terjesztő becsületes keresztény szellem hatja át. Ezek után, reméljük, szent a béke kö­zöttünk. (=) Vándorkiállítás. Irta: Balogh Bertalan. Idestova négy esztendeje, hogy Apponyi Al­bert gróf, Magyarország akkori kultuszminisz­tere megnyitotta hazánkban az első képzőmű­vészeti vándorkiállítást — Egerben. Élénk emlékezetünkben vannak még a megnyitás alkalmával elhangzott gyönyörű be­„kocsi“-nak hívja. Mikor tehát előállt az eléggé kényelmes, nálunk hintószámba menő fogat, mindig azzal kínáltak kísérőim a tovább uta­zásra, hogy előállott a „kocsi“. Hidegkút községben olyan vasekével szán­tott a román, hogy mikor a föld végére ért, egész egyszerűen megfordította az ekét (át­váltotta) és ugyanazon a nyomon ment fel a hegynek. A takarmánynak vidékszerte „kost“ a neve. Voltam két oly községben is, hol az egyik­ben egészen, a másikban részben székelyek laknak. Ezek református vallásúak és unitá­riusok. A románt és a szászt nem épen ked­velik, amazok pedig nem igen törődnek velük. Ha nem akarják a románra azt mondani, hogy I oláh, hát ciak úgy mondják, hogy: „0“. Benzin-, szivógáz-, : : : nyersolaj-, gőz-, : : : : : petrolin és világitógáz­MOTOROK és Benzin-lokomobilok. plcwa cs í$a gép- és motorgyár Wien, XVII, Wattgasse 78—80. Sürgöuyezim: Plewa, Wien-Hernals. Kerületi képviselők kerestetnek. Minden rendszerű és nagyságú sütő-kemenczék keverő-és gyúrógépek az összes sütőipari segéd­gépek, eszközök és sütőkemencze- ar matúrák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom