Eger - hetente kétszer, 1910
1910-10-12 / 30. szám
Előfizetési árak: Egész évre- ~ 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre .. 2’60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények —intézendők. '■ ■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 30. szám. — XXXIII. ÉVFOLYAM. =s=-— Szerda, október 12. A Katolikus Legényegyletek. Eger, 1910. október 11. A múlt század negyvenes éveiben egész Európa forrongott. Nemzetek és népek, társadalmi osztályok és egyesek mind boldogulásukért harcoltak több-kevesebb szerencsével. S e világrengető mozgalmak több uj alakulást hoztak létre. Némelyek nagyon sokat nyertek; mások azt is elveszítették, amijök volt. Egyik osztály fölszabadult, úrrá lett; a másik — elvesztvén lába alól az erkölcsnek és az anyagi jólétnek talaját — szolgaságba sülyedt. A kisipari munkás keserves életküzdelme is a múlt század közepétől kezdődik. Viszonyai egy idő óta tetemesen javúltak ugyan anyagiakban, de ami lelkét, szellemét illeti, — ott bizony mindig több és több a tennivaló. A műhely levegője akkor kezdett megromlani, amikor a mester nem akarta többé családtagnak tekinteni a legényt és az inast. A szegény fiatalok így lassankint kiszorultak a családi tűzhelytől s eldurvúlva, a még fiatalabbakon töltötték haragjukat, elkeseredésüket a szeretet hiánya miatt, Az ipari foglalkozástól, mint a szere- tetlenség melegágyától tartózkodni, félni kezdettek és lassankint minden tanonc ott érezte homlokán a Kain-bélyeg szomorú szövegét: Te, úgy látszik, nem voltál jó másra, csak erre. . . A szomorú tanonc-évek után jött a még szomorúbb vándorlás. Folyton idegenek közt járva-kelve: lassankint megfagyott az iparosi-ifjúnak lelke a sok hideg közönytől. És igazán nagyon erős szívűnek kellett lennie, ha elkeseredésében iszákossá nem lett, vagy meg nem gyűlölte a világot. . . . Ne mondja senki, hogy e kép túlzott! Lehettek szerencsés kivételek is, de az általánosság rajza ez volt! Avagy, ha nem így volt, miért retten vala meg Kolping Adolf az iparos-ifjaknak szomorú helyzetétől s miért alkotja meg a Katolikus Legényegyleteket? E nagy lélek átélte a sok szenvedést mint cipészinas és legény. Szomorú élet- körülményeiből vasakarata emelte a fölszentelt pap méltóságára, hogy azután } életét a nagy eszmének áldozza: érez- | tesse a szeretet melegét az iparos ifjúsággal, tanítsa meg az igazságra, adja vissza neki megingott hitét, elvesztett reményét. A Kolping munkáját fényes siker koronázta. Nemcsak egyeseket vont el az ifjúság léha időtöltéseitől és ragadott ki a mulatóhelyek megmételyezett légköréből, hanem megmentett egy értékes társadalmi osztályt is. Az iparosságot visszaadta önmagának és mindegyiket a saját nemzetének. Alkotása ugyanis épen úgy átfonta az egész világot, mint a Krisztusi szeretet, amelyből sarjadzott. A Kát. Legényegyletek minden városban szeretettel ölelték és ölelik keblükre a messze idegenből jött testvért. Meleg szeretettel támogatják testiekben és lelkiekben s kart-karba öltve vezetik egymást a jó, a helyes, az igaz úton: — kölcsönösen segítve a gyöngéket, fölemelve azokat, akik megbotlottak. A Kát. Legényegyletek kiragadják iparos ifjainkat az anyagiasság meddő légköréből; gondoskodnak arról, hogy a napestig testi munkában fáradozók jó szellemi táplálékhoz jussanak s erkölcsi és szellemi tőkéjük gyarapításával képessé legyenek majd arra, hogy az élet nagy versenyében mindig derekasan megállhassák helyüket. Ennek a magasztos eszmének szolgálatában fáradozik az Egri Kát. Legényegylet is már ötven év óta. Most, midőn jubileumát ünnepelte, új és díszes hajlékát fölszentelte, tanonc-ott- honnal kibővítette és a Kér. Szociálisegyesületnek is helyet adott benne: valóban szívből óhajtjuk további hasznos és lankadatlan munkálkodását, boldogulását. * Vasárnap tartotta Legényegyletünk 50 éves jubileumát, de az ünnepség már előtte való nap megkezdődött. Szombaton este l/2S- kor, amint a programmban jeleztük is, a tanítóképző 60 tagból álló kara 7 kürtös kísérete mellett, a várnak a Legényegylet felé néző bástyáján szerenádot adott. A vár alatt elvonuló utcákon és a Kossuth-téren nagy közönség hullámzott és igen sok nézője, hallgatója akadt ennek a ritka eseménynek. Már a felvonuló lampionos csapat magában is szép látvány volt, annál kellemesebb élvezetet nyújtottak a hallgatóságnak az ősi egyházi énekek. Ennek végével a szépen feldíszített és pazarul kivilágított Legényegylet helyiségeit nézte meg a közönség. A legnagyobb elismeréssel szóltak a kényelmes berendezésről. Késő este lett, mire a közönség eloszlott, de a Le- gényegyletban továbbra is élénk maradt az élet, várták a vidéki testvér-egyesületek tagjait. Már előbb (6 órakor) érkeztek a kassaiak (5) Ráth Evermód premontrei kanonok, elnök vezetésével, s a kassai kér. szocialisták Aba János elnökkel. V* 10 órakor érkeztek a Budapesti Közp. Kát. Legényegylet tagjai (37-en) Töttösy Miklós dr. másod-elnökkel, az újpestiek (7), a szentendreiek (2), a kőbányai kér. szociálisták kiküldöttei Köhler István gyáros vezetésével, a rozsnyóiak (10) Lóska Béla főgimnáziumi tanár, elnök vezetésével s a váczi küldöttség Lepey Emil másodelnök vezetésével. Az ismerkedési estnek az éjfél vetett véget, de többen megvárták a félkettős éjjeli vonatot is, mert több küldöttség avval érkezett. Vasárnap folyt le a tulajdonképeni ünnepség verőfényes őszi időben. Midőn 9 óra előtt az Irgalmas-, a Kaszinó- és Széchenyi-, továbbá a Káptalan-utcán felvonultak a helybeli és másünnét érkezett egyesületek zászlóik alatt: már lehetett látni, hogy az ünneplés átlépi a szűk kereteket és egész Egernek ünnepe lesz; amint hogy úgy is kellett lennie, mert a Kát. Legényegylet már fél évszázada közművelődési tényezője Egernek. A minoriták tágas temploma zsúfolásig megtelt 9 órára, midőn megérkezett Szmrecsányi Lajos püspök Ridárcsik Imre t. kanonok kíséretében. A kis mise alatt, melyet a püspök mondott, az érs. tanítóképző énekkara énekelt meglepő tökéletességgel, áhítatot keltő módon. Mise után megszentelte a püspök a Kér. Szociális Egyesület új zászlaját, melyet az egyesület b. e. Rapaics Rajmund kanonok hagyományából készíttetett s melynek szimbolisztikus felső részét (koszorúban kereszt és két jobb, amely barátságosan szorít kezet) Rudlof Ignác egri iparos készítette ajándékba, valóban művészi tökéletességgel. A szentelés befejeztével szószékre lépett Szmrecsányi Lajos püspök és hosszabb beszédet mondott. A püspök a zászlónak, mint jelképnek rendeltetéséről szólva, meggyőzően fejtette ki, hogy hány hívatlan eszme érdekében bontanak zászlót. Nagy veszedelem ez, mert a nép, a tömeg nem bírál, nem válogat, hanem minden ígéretet készpénznek vesz s követi azt, aki többet igér neki, aki rózsás jövővel biztatja; az eredmény azután: szomorú csalódás, az önmagával és a világgal való meghasonlás. Aki tehát tartós, sőt állandó hatást akar gyakorolni a népre: a nemes és nagy eszméket írja zászlójára, a nép jobb érzéseire építsen, mert különben magára marad a vezér és a zászló is. A keresztény szociálistáknak zászlóján, melyet most olyan örömmel szentelt meg, az evangéliumban gyökerező eszmék vannak fel- I írva, amelyet önzetlenül kell követni s min
