Eger - hetente kétszer, 1910

1910-10-12 / 30. szám

Előfizetési árak: Egész évre- ~ 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre .. 2’60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények —intézendők. '■ ■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 30. szám. — XXXIII. ÉVFOLYAM. =s=-— Szerda, október 12. A Katolikus Legényegyletek. Eger, 1910. október 11. A múlt század negyvenes éveiben egész Európa forrongott. Nemzetek és népek, társadalmi osztályok és egye­sek mind boldogulásukért harcoltak több-kevesebb szerencsével. S e világ­rengető mozgalmak több uj alakulást hoztak létre. Némelyek nagyon sokat nyertek; mások azt is elveszítették, amijök volt. Egyik osztály fölszaba­dult, úrrá lett; a másik — elvesztvén lába alól az erkölcsnek és az anyagi jólétnek talaját — szolgaságba sülyedt. A kisipari munkás keserves élet­küzdelme is a múlt század közepétől kezdődik. Viszonyai egy idő óta tete­mesen javúltak ugyan anyagiakban, de ami lelkét, szellemét illeti, — ott bi­zony mindig több és több a tenni­való. A műhely levegője akkor kezdett megromlani, amikor a mester nem akarta többé családtagnak tekinteni a legényt és az inast. A szegény fiata­lok így lassankint kiszorultak a csa­ládi tűzhelytől s eldurvúlva, a még fiatalabbakon töltötték haragjukat, el­keseredésüket a szeretet hiánya miatt, Az ipari foglalkozástól, mint a szere- tetlenség melegágyától tartózkodni, félni kezdettek és lassankint minden tanonc ott érezte homlokán a Kain-bélyeg szo­morú szövegét: Te, úgy látszik, nem voltál jó másra, csak erre. . . A szomorú tanonc-évek után jött a még szomorúbb vándorlás. Folyton idegenek közt járva-kelve: lassankint megfagyott az iparosi-ifjúnak lelke a sok hideg közönytől. És igazán nagyon erős szívűnek kellett lennie, ha elke­seredésében iszákossá nem lett, vagy meg nem gyűlölte a világot. . . . Ne mondja senki, hogy e kép túl­zott! Lehettek szerencsés kivételek is, de az általánosság rajza ez volt! Avagy, ha nem így volt, miért retten vala meg Kolping Adolf az iparos-ifjaknak szomorú helyzetétől s miért alkotja meg a Katolikus Legényegyleteket? E nagy lélek átélte a sok szenvedést mint cipészinas és legény. Szomorú élet- körülményeiből vasakarata emelte a föl­szentelt pap méltóságára, hogy azután } életét a nagy eszmének áldozza: érez- | tesse a szeretet melegét az iparos if­júsággal, tanítsa meg az igazságra, adja vissza neki megingott hitét, el­vesztett reményét. A Kolping munkáját fényes siker koronázta. Nemcsak egyeseket vont el az ifjúság léha időtöltéseitől és raga­dott ki a mulatóhelyek megmételyezett légköréből, hanem megmentett egy ér­tékes társadalmi osztályt is. Az iparos­ságot visszaadta önmagának és mind­egyiket a saját nemzetének. Alkotása ugyanis épen úgy átfonta az egész vi­lágot, mint a Krisztusi szeretet, amely­ből sarjadzott. A Kát. Legényegyletek minden vá­rosban szeretettel ölelték és ölelik keb­lükre a messze idegenből jött testvért. Meleg szeretettel támogatják testiekben és lelkiekben s kart-karba öltve veze­tik egymást a jó, a helyes, az igaz úton: — kölcsönösen segítve a gyön­géket, fölemelve azokat, akik megbot­lottak. A Kát. Legényegyletek kiragadják iparos ifjainkat az anyagiasság meddő légköréből; gondoskodnak arról, hogy a napestig testi munkában fáradozók jó szellemi táplálékhoz jussanak s er­kölcsi és szellemi tőkéjük gyarapítá­sával képessé legyenek majd arra, hogy az élet nagy versenyében mindig de­rekasan megállhassák helyüket. Ennek a magasztos eszmének szol­gálatában fáradozik az Egri Kát. Le­gényegylet is már ötven év óta. Most, midőn jubileumát ünnepelte, új és dí­szes hajlékát fölszentelte, tanonc-ott- honnal kibővítette és a Kér. Szociális­egyesületnek is helyet adott benne: valóban szívből óhajtjuk további hasz­nos és lankadatlan munkálkodását, bol­dogulását. * Vasárnap tartotta Legényegyletünk 50 éves jubileumát, de az ünnepség már előtte való nap megkezdődött. Szombaton este l/2S- kor, amint a programmban jeleztük is, a ta­nítóképző 60 tagból álló kara 7 kürtös kísé­rete mellett, a várnak a Legényegylet felé néző bástyáján szerenádot adott. A vár alatt elvonuló utcákon és a Kossuth-téren nagy kö­zönség hullámzott és igen sok nézője, hallga­tója akadt ennek a ritka eseménynek. Már a felvonuló lampionos csapat magában is szép látvány volt, annál kellemesebb élvezetet nyúj­tottak a hallgatóságnak az ősi egyházi éne­kek. Ennek végével a szépen feldíszített és pazarul kivilágított Legényegylet helyiségeit nézte meg a közönség. A legnagyobb elisme­réssel szóltak a kényelmes berendezésről. Késő este lett, mire a közönség eloszlott, de a Le- gényegyletban továbbra is élénk maradt az élet, várták a vidéki testvér-egyesületek tag­jait. Már előbb (6 órakor) érkeztek a kassaiak (5) Ráth Evermód premontrei kanonok, elnök vezetésével, s a kassai kér. szocialisták Aba Já­nos elnökkel. V* 10 órakor érkeztek a Budapesti Közp. Kát. Legényegylet tagjai (37-en) Töttösy Miklós dr. másod-elnökkel, az újpestiek (7), a szentendreiek (2), a kőbányai kér. szociálisták ki­küldöttei Köhler István gyáros vezetésével, a rozsnyóiak (10) Lóska Béla főgimnáziumi tanár, elnök vezetésével s a váczi küldöttség Lepey Emil másodelnök vezetésével. Az ismerkedési estnek az éjfél vetett véget, de többen meg­várták a félkettős éjjeli vonatot is, mert több küldöttség avval érkezett. Vasárnap folyt le a tulajdonképeni ünnep­ség verőfényes őszi időben. Midőn 9 óra előtt az Irgalmas-, a Kaszinó- és Széchenyi-, to­vábbá a Káptalan-utcán felvonultak a hely­beli és másünnét érkezett egyesületek zász­lóik alatt: már lehetett látni, hogy az ünnep­lés átlépi a szűk kereteket és egész Egernek ünnepe lesz; amint hogy úgy is kellett lennie, mert a Kát. Legényegylet már fél évszázada közművelődési tényezője Egernek. A minoriták tágas temploma zsúfolásig megtelt 9 órára, midőn megérkezett Szmrecsányi Lajos püspök Ridárcsik Imre t. kanonok kísére­tében. A kis mise alatt, melyet a püspök mon­dott, az érs. tanítóképző énekkara énekelt meglepő tökéletességgel, áhítatot keltő módon. Mise után megszentelte a püspök a Kér. Szo­ciális Egyesület új zászlaját, melyet az egyesü­let b. e. Rapaics Rajmund kanonok hagyomá­nyából készíttetett s melynek szimbolisztikus felső részét (koszorúban kereszt és két jobb, amely barátságosan szorít kezet) Rudlof Ig­nác egri iparos készítette ajándékba, valóban művészi tökéletességgel. A szentelés befejeztével szószékre lépett Szmrecsányi Lajos püspök és hosszabb beszédet mondott. A püspök a zászlónak, mint jelképnek rendeltetéséről szólva, meggyőzően fejtette ki, hogy hány hívatlan eszme érdekében bontanak zászlót. Nagy veszedelem ez, mert a nép, a tömeg nem bírál, nem válogat, hanem minden ígéretet készpénznek vesz s követi azt, aki többet igér neki, aki rózsás jövővel biztatja; az eredmény azután: szomorú csalódás, az ön­magával és a világgal való meghasonlás. Aki tehát tartós, sőt állandó hatást akar gyako­rolni a népre: a nemes és nagy eszméket írja zászlójára, a nép jobb érzéseire építsen, mert különben magára marad a vezér és a zászló is. A keresztény szociálistáknak zászlóján, melyet most olyan örömmel szentelt meg, az evangéliumban gyökerező eszmék vannak fel- I írva, amelyet önzetlenül kell követni s min­

Next

/
Oldalképek
Tartalom