Eger - hetente kétszer, 1910

1910-09-10 / 21. szám

4 EGER. (21. sz.) 1910. szeptember 10. Murányi, Mendlik, Gebauer, Telkessy, Vastagh, Nagy, Spányik, Túli, Barsy, Gótb, Éder, Rott- man, Krutsay, Révész, Poll, Kézdi-Kovách, Jendrassik, Magyar-Mannheimmer stb. Egyszóval: összesen 133 magyar művész szerepel kiállításunkon 227 művel. A kiállítás megnyitása a múlt számunk­ban közölt programm szerint folyik le, vala­mint a napirend is. Molnár Viktor államtitkár kíséretével, továbbá az Egerbe ránduló mű­vészek is este a félhetes vonattal utaznak el. A kiállításon naponként katonazene lesz és pedig 12-ikétől kezdve mindennap este 5—7-ig. Ezenkívül a zenei szünetek alatt több napon előadások is lesznek, melyeknek sorrendjét idejében hozzuk. Bíbornok-órsekünk, mint az orsz. kát. nagy­gyűlés védője. A X. katolikus nagygyűlés védő- ségét a Püspöki Kar tagjai közül újabban Samassa József dr. egri bíbornok-érsek fogadta el a következő levél kíséretében: Nagyméltóságú Gróf, Elnök Ur! Múlt hó 3-ról kelt nagybecsű sorai kap­csán tisztelettel értesítem Nagyméltóságodat, hogy a folyó évi november hó 13—15. nap­jain Budapesten tartandó X. Katolikus Nagy­gyűlés védnökségét Nagyméltóságod kifejezett óhajához képest, saját részemről készséggel elfogadom. A nagygyűlést'előkészítő munkálatok költ­ségeihez, a magam részéről ötszáz koronát ajánlok fel, s ez összeget az Országos Katoli­kus Szövetség elnökségének címére egyidejű­leg megküldve, a nagygyűlés üdvös törekvé­seire és működésére Isten bőséges áldását kívánom. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszte­letem őszinte nyilvánítását. Samassa József, s. k. tábornok, egri érsek. Személyi hírek. Tegnap délután érkezett városunkba a szervita rendnek egy bírneyes férfia, Soulier M. Peregrin dr., a brüsszeli rendház főnöke, a „Monumenta Ord. Sérv. S. M.“ c. jeles folyóirat szerkesztője, a De’ Bolland János alapította világhírű történeti társaságnak tagja ———————■i^_—_————■—A ködés területéről magára vonja: az e célra ki­szemelt fölkelő, a faradságtól mélyen alvó őr­ségre rágyújtja a rozzant viskót. Hogy pedig a kísértet csakugyan a pópa volt, bizonyítja a bűnjelül lefoglalt lepedő is, amely akkor lett sáros és vizes, amikor a pópa, a lövéstől megijedve, ugrás közben a patakba zuhant.“ E tényállást a bizottság közölte a hely­színre hivott pópával is, aki annak hallatára észrevehetően megszeppent, de aztán a faját jellemző alattomossággal megint csak konokul tagadott. Erre a kapitány öszvérre ültette és fedezettel bekisértette az állomás-parancsnok­ságra. Igazán komikus látvány volt, a mint a pópa kóros hizékonyságtól puffadt hasával, ügyetlenül ingadozva lovagolt. E kis történet óta már három évtized múlt el, de valahányszor eszembe jut a szó­ban forgó éjjeli jelenet, mindannyiszor jóleső lelki megnyugvást érzek azon, hogy akkor nem puffantottam le a pópát. Az eset háborús időben történt, amikor tudvalévőén az ellenséges felek mindent el­követnek egymás ártalmára s a cél érdeké­ben nem válogatnak az eszközökben se. Ennek alapján az a szilárd meggyőződés él bennem, hogy a cselekmény elkövetésénél az én pópámat is a fanatikus hazaszeretet vezérelte s igy eljárása lélektani szempontból megokolható volt. és több más lapnak, folyóiratnak tudós mun­katársa. 0 képviselte egy másik társával a szervita rendet a salzburgi máriánus kongresz- szuson, amelyen nagyszabású beszédet is mon­dott francia nyelven. Megfordult Prágában, ahol a szervita vértanuk szentekké avatása érdekében három hétig tanulmányozta az ottani levéltárakat. Ezutáu hazánkba jött, hogy rendjének zárdáit meglátogassa és — mikép ő mondotta — maga tapasztalhassa e latin közmondás igazságát: „Extra Hungá­riám non est vita. . .“ Tanulmányi kőrútjá­nak végcélja az örök város, Róma lesz. — Másik érdekes vendége volt tegnap Egernek Thallóczy Lajos külügyminiszteri osztályfőnök, ki Révész Miklós festőművész társaságában Mezőkövesdre utazott, régészeti kutatások cél­jából. Erzsébet-gyász. B. e. Erzsébet királyné meggyilkolásának szomorú évfordulója alkal­mából holnap gyászmise lesz az egyházmegye templomaiban. Náluuk 9 órakor lesz a gyász­mise, melyre a hatóságokat és iskolákat meg­hívta plébániai hivatal. Koszorús Dalkörünk vasárnapi mulatsága iránt általános az érdeklődés. Az az elisme­rés, amellyel e magas színvonalú művészi egye­sületünknek tartozunk, bizonyára a tömeges támogatásban nyilatkozik majd vasárnap an­nál inkább is, mert hiszen este a Koronában még művészi estélyben is lesz részünk a dél­utánra megváltott koronás jegyekkel. Ha ked­vező lesz az idő, feltétlenül nagy közönségre számíthat az Egri Dalkör. A Kát. Legényegylet helyiségeit tegnap délután adta át az elnök nemesen szórakoz­tató rendeltetésének. Az egyesület zászlószen­telésének ötvenéves jubileumáról Nagy János dr. elnök — bár az ünnepiességet egyelőre mel­lőzték — szép beszédben emlékezett meg és evvel kapcsolatban fölolvasta a lapunk előző számában megjelent és 1860. szept. 8-ra vo­natkozó visszaemlékezést. Az ünnepies meg­nyitás, mint már jeleztük is, október második vasárnapján lesz. Miskolczi újságírók Egerben. Csütörtök dél­után Egerbe rándultak a miskolczi újságírók és este végignézték a színházi előadást. Az ott látottak bizonyára csak megerősítik a mis­kolczi kollegákat abban, hogy a miskolczi színikerületnek Palágyitól való elvételére egy­általán nincs ok; legalább is a művészet és a nagyközönség szempontjából nincs. Az újságírók részint automobilon, részint vonaton, még az éjjel visszautaztak Miskolczra. Az Élet uj szerkesztője. Az Élet II. év­folyamának 36-ik számában mutatkozott be a lap uj felelős szerkesztője, izsóf Alajos. Ez az esemény a kát. irodalomban nagyjelentőségű tény s mint ilyet figyelmen kívül nem hagy­hatjuk. Hogy kicsoda izsóf Alajos? — Azt hisz- szük, fölösleges elmondanunk, mert aki legke­vesebbet foglalkozott is ifjúsági irodalommal, az bizonyáj-a ismeri Izsóf Alajos nevét, e té­ren kifejtett korszakalkotó tevékenységét, szel­lemi képességeit. Az ifjúsági irodalomban pá­ratlanul álló „Zászlónk,u az ő alkotása. Ennek hasábjain nyilatkozó írásművészete, készültsége, föltétien biztosítékot nyújtanak az Élet fejlő­désére. Tudományos megfigyelések a moszkvai csá­szári orvosi egyetemen megállapították: „Valamennyi hashajtó ásványvíz kö­zött a Ferencz József-keserüvíz glaubersó- ban és keserüsóban a leggazdagabbnak bizonyult. Ennél a sajátságánál fogva, melyet még fokoz az, hogy szódabikarbóna-tartalom­mal is bír, minden más hasonló ásványvíz fölé helyezendő. A természetes Ferencz József-keserűvíz még kis adagok haszná­lata mellett is, gyorsan és biztosan ható hashajtó.“ A valódi Ferencz József-keserűvíz csakis teljesen természetes állapotban, minden hozzátétel nélkül kerül forgalomba és ásványvízüzletekben, gyógytárakban és drogériákban kapható. Az Orsz. Gazda szövetség Nyíregyházán. A Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesület jubileumi kiállítása alkalmából a Magyar Gazdaszövet­ség folyó évi országos nagy-gyűlését szeptem­ber 20-án délelőtt 10 órakor, Nyíregyházán, a mezőgazdasági kiállítás területén tartja meg. — A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület, elnök­ségének vezetésével, részt vesz a jubileumi kiállításon s odautazásának programmját kö­vetkezőleg állapította meg: Indulás folyó hó 16-án, pénteken, Gyöngyösről gyorsvonattal. Füzesabonyban a szerencsi gyorsvonatra száll­nak át; másnap a kiállítás ünnepélyes meg­nyitása. Mindazok, kik kedvezményes vasúti jegyváltásra szóló igazolványt óhajtanak, f. hó 14-ig kérjék azt a Gazdasági Egyesület gyön­gyösi titkári hivatalától. A víz, mint a gyomor- és bélbetegségek óvószere. Mindenki tudja, hogy a Karlsbadban és Marienbadban gyógyulást kereső gyomor- betegek legnagyobb kontingensét magyarok alkotják. Ennek oka pedig az, hogy a magyar konyha igen ízletes, de meglehetősen nehezen emészthető táplálékokkal látja el fogyasztóit, továbbá az, hogy a magyar ember az étkezés után boritalhoz van szokva. A .bor pedig a zsíros ételek emésztését gátolja. A táplálko­zásnak ezeu betegségekre vezető hátrányait az ivóvíz van hivatva kiköszörülni. Erre azon­ban a víznek tisztának, jónak és olyannak kell lennie, hogy a táplálékot az emésztéshez kellően előkészítse. Közismert dolog, hogy e célra a mohai Ágnes-forrás a legelső sorban felel meg, mert nemcsak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem alkalikus víz lévén, tiszta is, a gyomrot az emésztő nedvek elvá­lasztására alkalmasan izgatja s kellemes ízű borital. Háztartások nagy üvegekben a mohai Agnes-\izet különösen olcsón szerezhetik be. Hírek a megyéből. Verekedő vasutasok. Borossay hatvani vasúti fékező és Szécsei nevű társa mulatozás közben valamin összeszólalkoztak, minek vége természetesen verekedés lett. E közben Borossy zsebkésével támadt társára és azt arcába döfte. A szúrás következtében balszeme is súlyosan megsérült. — Az egri járásban Verpelétról mérce alá állítottak 72 legényt, 18-at vettek be; Makiárról 46 közül 17 maradt be katonának; Mezőtárkány 80 legénye közül csak 8 lett katona; Nagytájá­ról 26 legényt soroztak; 4-et megfelelőnek találtak; Tarnaszentméráról 5 legény közül egy sem volt katonának való. Yécs községből előállott 30 ember, 14 katona lett. Ez az eredmény: 259 emberből 61 lett katona. — A cukorgyári üzem megkezdése. A hatvani cu­korgyárban az üzem f. hó 7-én vette kez­detét. — Vizsgálat a vasúti állomásokon. Tekin­tettel a közelgő kolera járványra a vármegye területén lévő vasúti állomásokat az illetékes hatóság a köztisztaság szempontjából szi­gorúan ellenőrzi. Színház. Theodor és társa. Eleven francia bohózat, melynek szerzői a társaságban vannak és jó­kora mennyiségű ügyességet raktak össze. A helyzetkomikum kaleidoszkopszerű változásai, a kacagtató jelenetek egymást érik benne. Kár, hogy ennek a darabnak alapja is a há­zasságtörés és legtöbbnyire a kijátszott félen kellene nevetnünk. Ez a szellem (néhol elég erősen) a darab több helyén nyilatkozik, bár a durvaságba ritkábban csap át. Az estén Zá­tonynak (Theodor) és Virágnak (Clodomir), vala­mint Doktornak (Cheneroi) és Sinkó Gizának (Adrienn) voltak sikerei. Kiss Mariska a Lou- lou szerepében állotta meg a helyét. A ren­dezés jó volt, de az első felvonás, amelyben kevés a cselekmény, egy kissé vontatottan ment. — Kedden telt ház, szerdán majdnem telt ház kacagott e bohóságon. Csütörtökön délután a Rákosi Jenő da­rabja ment másodszor, az Éjjel az erdőn, persze zsúfolt ház előtt, mig este a Kornevillei harango­kat adták. Kornevillei harangok. Egy igazán szép szín­házi estről számolhatunk be, amelyen a kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom