Eger - hetilap, 1893

1893-01-10 / 2. szám

13

frt lakpénz javadalmazással, a melyhez a közokt. kormány évi 400 forinttal járul. Ezen állomásra a mennyiség és természettudományi szakcsoportból polgári iskolákra képesített egyén lett alkalmazva. Most már az iparos-tanoncz-iskola élén az igazgató tanító áll „a ki az intézet szellemi és erkölcsi ügyeinek irányzója, vezetője, őre és mindezekre nézve felelős.“ — Köteles heti 16—18 órát tanítani. — Van alkalmazva külön rajztanitó; a közismereti tárgyak tanítását az elemi iskolai tanítók látják el. A város az iparostanoncz-iskola részére külön czélszerü rajztermet állított, — a melynek bebútorozására 334 frt államsegély engedélyeztetett; — a rajzterem teljesen fel van szerelve. — A város ezen iparostanoncz és a vele kapcsolatos alsófoku kereskedelmi iskola fenntartására összesen 3739 irtot áldoz; a két intézetet közel 500 tanoncz látogatja. Az iskolák helyi felügyeletét az ipartanodái bizottság — élén Luga László biz. elnökkel kiváló buzgalom és érdeklődéssel látja el. — Azt hiszem, most már kevés vidéki város dicsekedhet az egrihez hasonló iparos-ta- noncz-iskolával.

Gyöngyösön az iparostanoncz iskolának ugyanilyen szervezése iránt tárgyaltam az ipartanodái bizottsággal, — a mely javaslatomat elfogadván, az most a képviselő-testülethez került.

Iparos-tanoncz-iskolánk van még: Hatvan, Pásztó, Heves és Tiszafüred községekben; ezek tanítói közül kettő a budapesti paedagogiumban rendezett rajztanitási tanfolyamon részt vett.

Női ipariskolánk van: Egerben, Heves és Tiszafüreden, mindhárom felsőbb helyen engedélyezve. Az egri ily intézet a tanév végén rendezett kiállításon valóban szép eredményt mutatott be; teljesen méltó a közönség és a város támogatására.

Kisdedóvás. A kisdedóvás ügye eddig Hevesmegyében nem volt felkarolva. Csak is Egerben és Gyöngyösön találtam kisdedovodát irgalmas nővérek vezetése alatt. Ámbár a kisdedóvásról szóló törvény ugyanazon tényezőket ismeri el fenntartókul, mint a népoktatási törvény; — mégis feltűnő, hogy itt Hevesvármegyében p. o. a hifelekezetek, mig kitartó szívóssággal ragaszkodnak iskola fenntartói jogukhoz, addig a kisdedovodák szervezését teljesen átengedték a községeknek, mint amelyek különben is a fenntartásra kötelezve vannak. — Az uj kisdedovodák at tehát — az egy csányi és zsadányi kivételével — mind községi jelleggel szervezem. A eredmény következő:

1) Egerben — mint a vármegye székhelyén — a város kiterjedtségéhez képest egyszerre három kisdedovoda állíttatott, s tényleg meg is nyittatott. — A város a fenntartásra évi 500 frt, a berendezésre egyszersmindenkorra 500 frt államsegélyt nyert.

2) Gyöngyösön 1893. év tavaszán két kisdedovoda nyílik. A szervezés teljesen be van fejezve. Ugyanannyi államsegélyt nyert, mint Eger.

3) Tiszafüred egy kisdedovodát és 2 nyári menedékházat állít 1893. évben.

4) Pásztó kisdedovodát 2 óvónői állomással,

5) Hort kisdedovodát,

6) Hatvan kisdedovodát,

7) Csány kisdedovodát állít szeretetházzal kapcsolatosan; megnyittatnak 1893. évben.

8) Poroszló kisdedovodát nyit 1894. év tavaszán.

9) Zsadányban gr. Almássy Tasziló állít kisdedovodát.

Állandó gyermek menedék házat állít: Ecséd kettőt, Tisza-Nána kettőt, Átány, Erdőtelek, Kömlő, Tisza-Igar, Tisza-Örs, Tisza-Szőllős, Sarud, Apcz, Gyöngyös, Halász, Kaal, Füzes-Abony, és Yisonta.

A nyári menedékházak szervezését akkor veszem munkába, ha már a két rendezett tanácsú városban a kisdedovodák teljesen rendbe jönnek, s azokban a menedékházakat vezető dajkák kiképzése eszközölhető lesz.

Hogy mennyire méltánylandó különösen Eger és Gyöngyös városok áldozatkészsége és buzgalma, a melyet a kisdedóvás törvényszerű rendezése körül tanúsítottak, — annak igazolásául csak azt említem, hogy Egerben 80, Gyöngyösön éppen 100 százalék a községi pótadó, s mindkét város költségvetésének már eddig is egy negyedét kulturális szükségletek veszik igénybe. — A többi községek nagyobb részének pótadója szintén túlhaladja a 20%ot. — Már több esetben kellett kikérnünk a 3% kisdedovo- dai pótadó kivetéséhez a kormány engedélyét.

— Dr. Samassa József egri érsek úr ő exja, egyik imént elhunyt jelesünk, a kath. egyház és vallás buzgó hive s védője:

néh. Szilágyi Virgil, ügyvéd, volt országgyűlési képviselő s kiváló iró mélyen sújtott özvegyéhez a következő részvétiratot intézte: „Benső részvéttel vettem e pillanatban felejthetetlen férje halálának hírét. Adjon Nagyságodnak a kegyes ég erőt e súlyos csapás elviselésére. Samassa, érsek.

— Az egri kaszinó tisztikara és választmánya f. hó 6-án 1893-ik évre az alapszabályszerü titkos szavazással következőleg alakíttatott meg: beadatott összesen 80 szabályszerűen kiállított szavazati iv, melyeken igazgatókká választattak: Kosa Kálmán 65, Babócsay Sándor 65 és Petravich Bertalan 63 szavazattal, — választmányi tagokká: Berkó Aladár 67, Imre Miklós 60, Horváth József 59, Kapácsy Dezső 59, Grónay Sándor 58, Mednyánszky Sándor 58, Hám Gyula 51, Dr. Ury József 49, Dálnoky János 48, Petravich Ferencz 47, Csepreghy Gyula 46, Halász Ferencz 43, Mártontfy László 43, id. Simonyi Károly 40, Babies Béla 39, Hunyor Sándor 39, Luga László 38, Borhy Adám 34, Dr. Kállay Árpád 34 és Kovách Kálmán 30 szavazattal, — könyvtár bizottsági tagokká: Szabó Ig- nácz 63, Kemény Ferencz 34 és Dr. Szolcsányi Hugó 27 szavazattal, — könyvtárnokká: Bánhidy Gyula 70, — ügy és z- szé: Dr. Csutorás László 41, — pénztárossá: Székely János 72, — számvevőül: Okolicsányi Lajos 44, — jegyzőkké: ifj. Simonyi Károly 69, Schwarcz (Setét) Sándor 42, és Szabó Béla 20 szavazattal.

— Az egri „Uj kaszinó“ tisztikara a közelebb megejtett titkos szavazás utján az 1893-ik évié következőleg alakult meg: elnök dr. Hubert János; alelnökök Boxichevics Lajos, Zsendovics József; igazgató: Heim József; pénztáros: dr. Szolcsányi Hugó; jegyzők: László János, Nagy László, Zichy Károly gr.; számvevő: Demko György dr. könyvtáros: Si vám pel József. Választmányi tagok a polgári osztályból: Babies Béla, Baloghy Aladár, Dombay Tádé dr. Fekete Ferencz, Hausner Károly, Kállay Zoltán dr. Kovács Kálmán, Michalek Manó, Patak Antal, Radler Frigyes, Szabó Ignácz, Törőcsik József, Török Konstant, Várady Gyula, Vindt István, zalabéri Horváth Béla, Zsasskovszky József. A cs. és kir. tisztikarból: Fischer Albrecht, Kocziczka Károly, Nagy László századosok; Pillepic Rudolf, Rehwald Károly, Fischer Gyula fhngyok; Berghammer János, Potocnik Jenő, Desonge Leo hdngyok. Á honvédtisztikarból: Würth Lajos, Kállay Sándor századosok, Tahy Márton fhdn. Vinter Ödön hdn.

— Korcsolyázók társas estélye. Az egri korcsolyázóegylet a következő felhívást bocsátotta ki: Az egri korcsolyázóegylet 1893. évi január 2-án tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy f. évi január hó 21-én a múlt évihez hasonló, társas vacsorával egybekötött családias jellegű tánczestélyt rendez. — A részvételi dij személyenkint 2 frt 50 kr. mely f. hó 12-ig Ligethy Gyula egyleti jegyzőnél fizetendő le. Felhivatnak az egylet rendes tagjai, hogy minél számosabban szíveskedjenek aláírásukkal az estély sükerét biztosítani, mely estély tömegesebb pártolás esetén, a Casinó termeiben fog megtartatni. Kik az egyletnek nem tagjai, de az estélyen részt óhajtanak venni, szíveskedjenek bármely egyleti tag által részvétüket bejelentetni a fenti dij lefizetése mellett január 18-á i g. Eger, 1893. jan. 4.

A rendező-bizottság.

— Baráti estély. Pásztor Bertalan dr. egri ügyvéd, önk. tűzoltó főparancsnokunk tiszteletére, azon alkalomból, hogy közelebbről király ő felségétől engedélyt kapott a török császári Tachlisie mentő-érem elfogadására s viselhetésére, — bensőbb barátai s tisztelői f. hó 4-én a „Franczijó nevű restaurá- cziójában“ barátságos társas estebédet rendeztek, melyen a bírói s ügyvédi karból, az egri önk. tüzoltó-egyesület tagjaiból, valamint a városi polgárság köréből is mintegy 40-en vettek részt. Az estély, Ízletes fogások, meglehetős jó bor, s Poldi kedv- deritő nótái mellett fokozott vidámság s élénk társalgás mellett késő éjfélig folyt, s hogy számos ötletes pohárköszöntők üdvözölték a mindnyájunk által őszintén szeretett és becsült férfiút, tisztelt barátunkat, kinek férfias mellét ezúttal már a török szultán kitüntető Tachlisie-érdemérem díszítette, — szükségtelen mondanunk.

— Az első fecske. Soká fog még az megérkezni, — mondja az igen t. olvasó, — hisz még dermedten alussza téli álmát a természet; dideregve járunk a fagyott földön, s igyekezünk mennél hamarabb a pattogó tüzű kályha mellé jutni. A tavasz első hírnöke, a sáppadt hóvirág is szunnyad még, s álmodik a fényes napsugár édes csókjáról. — Teljesen igaza van az igen t. olvasónak, midőn imezen ellenvetéseket teszi. De bár a télnek kellős, ropogós közepén vagyunk is, mégis csak megérkezett az első