Eger - hetilap, 1893

1893-01-10 / 2. szám

14

fecske: a farsang első táncmulatsága. A jövő szombaton lesz a jogászestély, mely régi időktől fogva mindig disze és fénye volt az egri farsangi tánczmulatságoknak. Carneval herczeg útrakészen áll fényes kíséretével, s nehány nap lefolyása alatt bevonul az ó-kaszinó csiliáros, tükrös termébe, hogy ott uralkodjék vidám kíséretével, mindaddig, még a „humus et umbra su- mus“ szigorú, könyörtelen szavai ki nem parancsolják onnan. Szép asszonyok és bájos leányok, hóditó Adonisok és komoly szándékú „partie“-k harczra készülnek. — Akik a jogászok őszi felolvasóestélyének édes emlékeit őrizik szivükben, meg akik az utóbbi idők jogászbáljain oly feledhetetlenül jól mulattak, azok mind készülnek a szombati vigalomba; — tehát pompásan fog sikerülni a farsang ez elsőrendű mulatsága. — Megbízatás folytán értesítem, illetőleg kérem a t. közönség köréből azokat kik meghívókat — tévedésből — nem kaptak, hogy kegyeskedjenek Polereczky Kálmán jogász-segélyegyleti elnökhöz fordulni ez iránt.

Referens.

— Gyászhir. Özv. beezkői Novotha Péterné, szül. die- nesfalvi Erdélyi Anna úrnő, hosszas szenvedés után f. jan. hó 7-én Egerben elhunyt. A boldogult halálát nagy számú előkelő rokonság gyászolja. Temetése ugyancsak Egerben, ma, f. jan. hó 10-én délutáni 3 órakor fog végbemenni. Az áldás és jótékonyság angyala viraszszon hült hamvai fölött a boldogultnak, ki maga is az áldás és jótékonyság nemtője vala.

— Gyászhir. Nagykállai Kállay Sándor né, szül. Frantz Piroska, nagykállai Kállay Sándor magy. kir. honvéd százados neje, életének 26-ik, boldog házasságának 4-ik évében, hosszas szenvedés után f. jan. hó 4-én Egerben elhunyt. A boldogult temetése ugyanott, diszes egyházi szertartás, s városunk lakosságának, különösen előkelő értelmiségének impozáns részvéte mellett, f. jan. hó 6-án délután ment végbe. A boldogultban városunk müveit társas körei egy kiváló műveltségéről, szelíd, nemes lelkületéről, s ritka szeretetreméltóságáról széles körben közkedveltségű s általán szeretett és tisztelt ifjú nőt vesztettek. Elhunytát mélyen sújtott édes anyján özv. Frantz Alajosné szül. montedegói Albert Adél úrnőn, férjén, Edith és Tibor két kiskorú árváján, nővérén Frantz Etelka urhölgyön s fivérein: Gyulán, és Miklóson kívül, a család számos előkelő rokonai, benső barátai s igaz tisztelői siratják. Az özvegyek és árvák Gondviselője adjon nekik mély fájdalmukra enyhet és vigasztalást, — a korán elhunyt üdvözült hamvainak pedig örök nyugodalmat !

— Gyászhir. Loson czi Farkas Le a, losonczi Farkas Kálmán, egi’i kir. törvényszéki biró és neje, szepesi Kovács Hona úrnő kedves leánykája, f. jan. hó 2-án, életének 3-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Az üdvözült temetése, az előkelő rokonság, s a mélyen sújtott család barátai- s tisztelőinek tömeges részvéte mellett, f. jan. hó 4 én ment végbe. „A mérhetlen fájdalomra — a gyászjelentés megható szavai szerint, — mely annyi szivet vérez meg, tekintsen a jóságos Isten az ő vigasztaló irgalmával!“

— Az egri takarékpénztár pénztárosává, az elhunyt Lieb Károly helyébe, a múlt héten tartott gyűlésen dr. Végh Jenőt választották meg, ki az intézet ügyeinek vezetésében eddig is tevékeny részt vett.

— Az „orosz leány-quartett.“ A R ő d e r-n ő v é r e k Odessából, ez a világhírű leány quartett, kikről már egy Ízben megemlékeztünk, közelebbről megkezdik hazánkban művészi kör- utjokat, s hangversenyüket Egerben f. január hó 26-án szándékoznak megtartani, hahogy addig müvészetkedvelő közönségünk a követelt fix-jövedelmet biztosítani fogja számukra. Egri hangversenyük igen érdekes és változatos műsora a következő: 1. Zongora-négyes Beethoventől. Előadják a Rőder-nővé- rek: Rozália zongorán, Zsófia hegedűn, Lola, mély hegedűn, Emilia gordonkán. 2. Polonaise Poppertől. Gordonkán előadja Emilia. 3. Orosz népdalok, Wieniavskytól. Hegedűn játsza Zsófia. — 4. a) Románcz Davidofftól; b) Mazurka Poppertől, gordonkán előadja Emilia. 5. Csárda-jelenetek Hubaytól. hegedűn játsza Zsófia. 6. Magyar ábránd Berta Sándortól, előadják a Rőder-nővérek. Amint t. olvasóink e műsorból látják, a világhírű nővérek egri hangversenyükön legtöbbnyire magyar szerzeményeket, s magyar zeneszerzők műveit fogják játszani. — A külföldi lapok a legnagyobb elragadtatással Írnak a Rőder-nővérek hangversenyeiről. így, a többek közt, a párisi ,,L’ esta- fette“ a következő áradozó kritikával emlékezik rólok: „A

Pleyel-Wolff teremben a múlt szombaton valóságos eseménynek voltunk szem- és fültanúi. íme, négy leányka, s egy művészi lélek! Nem akartuk elhinni, hogy négy fiatal leány, hozzá

még nővérek, úgy össze tudjanak tanulni. Négy valóságos művészi tehetség került össze, kik közöl Emilia és Zsófia kiválnak; nem tudjuk odaítélni kettejök közöl egyik vagy másiknak a művészi elsőség pálmáját. Mindakettő széles hanggal, és tüzes kedélylyel rendelkezik. Mikor Zsófia, a hegedümüvésznő, Hubay „Csárda-jeleneteit“ befejezte, valóságos tomboló tapsvihar zúgott végig a teremben. Közönség nagy számmal vett részt a hangversenyen. Többek közt ott láttuk Hoyos gróf osztrák-magyar nagykövetet, az egész, orosz követséget, Munkácsy Mihály festő-művészt és számos előkelőségeket. Az orosz követ gyönyörű bokrétákat nyújtott át a leánykáknak stb. — Reméljük: Eger előkelő közönsége az által fogja, zenei műveltségének legeklatán- sabb bizonyítékát adni, hogy e rendkívüli műélvezetet Ígérő hangverseny megtartását, minőhöz hasonlót csak nagy ritkán van alkalmunk hallani, tömeges pártolása által fogja lehetővé tenni. Jegyek előre válthatók Bauer H. főutezai kereskedésében.

— Concert populaire. Az Egri (Weisz) Pál hegedűművész által az egri népkonyha javára hirdetett hangverseny a lapunkban közlött érdekes és változatos programm szerint a törzskaszinó nagy termében f. jan. hó 2-án folyt le. Közreműködtek: Egri (Weisz,,)Pál hegedűn, és Bauer Boriska k. a. zongorán, kik ez alkalommal is méltán rászolgáltak a közönség lelkes ováczióiban nyilvánult ama kitüntető elismerésre, melyről, mint igazi művészi játékuk vívmányáról, más alkalommal is méltóképen emlékeztünk meg lapunkban. Közreműködtek még Weisz Arthur gordonkán, és Beleznay László, ki saját versét szavalta sok bensőséggel, s ügyes előadással. Láng S. pedig zongo- ra-kisérettel áldozott a közügynek. Sajnos azonban, hogy a közönség részvétlensége miatt a bevétel még a kiadásokat sem födözte, s igy a jótékony czél számára semmi sem maradt a kasszában.

— Nyilvános nyugtázás. Az egri kath. legényegylet által f. hó 6-án rendezett vallásos szinielőadás alkalmával fölülfizettek: Kozma Károly prép.-kanonok 10 frtot, Hellebronth Miklós 1 frt 80 krt, Székely Jánosné 80 krt, Aügyal Imre 80 krt, Vincze Alajos 80 krt, Küzdi Aurél 80 krt, Brozicsevics Annuska 20 krt, Polánkay János 20 krt, N. N. 40 krt, N. N. 20 krt. Összesen 16 frt. A jótékony czélra szolgáló ezen áldozataikért fogadják az illetők az egyesület leghálásabb köszönetét.

— Néhai Kempelen Radó nyugalm. pénzügyi tanácsos, a köztisztelet- és szeretetben állott jeles természetbúvár kiválóan sikerült remek kivitelű szalon-fényképét a Szolcsányi Gyula-féle könyvkereskedő-ezég kirakatában állította ki Kiss József hely- beni fényképész, kitől az utóbbi időben számos teljesen sikerült és korrekt kidolgozású szép fényképet látunk.

— „A Pallas Nagy Lexicona.“ A „Pallas“ budapesti előkelő irodalmi s nyomdai részvénytársaság e nagyszabású s ritka becsű encyclopédiai vállalatából, melyet, irodalmunk legkiválóbb tudós férfiai szerkesztenek, a múlt héten a 7-ik füzet jelent meg, mely „A1 fréd-A 11 amköltségvetés“-ig terjed. A füzethez, a szövegbe nyomott számos diszes illustrácziókon s ábrákon kivül, Afrika fölfedező utazásainak térképe, s a belvederei „Apollo“- szobor igen szépen sükei ült chromolitografikus rajza van csatolva. A nagybecsű vállalat ára füzetenkint 60 fillér. Ismételve a legmelegebben ajánljuk a jeles müvet t. olvasóink becses figyelmébe.

— Cseberből vederbe. A budapesti törvényszék nem rég 50 frt rendbüntetéssel sújtotta K. J. dr. egri ügyvédet, mert egy följelentésében a biróság ellen sértő kifejezést használt. Fölebbe- zésére — mint az „Ügyvédek lapja“ Írja — a budapesti kir. tábla leszállította ugyan 25 írtra ezt a bírságot, de egy újabbat sózott a nyakába. Az ügyvéd ugyanis fólebbezésében ezeket irta: „Bizony, ha a biróság intenzív törvénytudása azon kapitális, ami után a köztisztelet jár, a tekintetes törvényszék ugyancsak uzsorás kamatokat szed a kapitálisa után.“ — A kir. tábla ezért 25 frt. bírságot szabott ki, a mi a másik rendbüntetéssel együtt még sem lett olcsóbb.

— A papírpénz története. A papírpénz most ünnepli születésének ezredik évfordulóját. Nem lehet ugyan pontosan tudni, hogy az első bankó mikor látott először napvilágot, annyi azonban bizonyos, hogy a 9-dik században jöttek forgalomba azok a papírdarabok, melyeket most minden igaz hazafi ábrándos sóhajjal emleget. Ezer év előtt Hiang-Csung ur, a kínaiak birodalmának mindenható császárja, egy erős napon arra a fölötte érdekes és bánatos felfedezésre jutott, hogy a kasszája üres. A nagyezopfu államfő erre a fölfedezésre rendeletet bocsátott ki a népéhez, a melyben arra kérte alattvalóit, hogy a különbeni fejvesztés terhe alatt, vigyék be a pénzüket az államkasszába, a hol „te-tsian“-t (repülő érez) fognak érte kapni. Ez a nap: a bankó születésének