Eger - hetilap, 1893
1893-03-21 / 12. szám
vésbbé tökéletes az előadás mint a „juri“ előtt, hol kiérdemelte már az első dijat; de ezt pótolta az a lelkesedés mely sugárzott minden akkordból s épen azért gyújtott is. Kivált Lányi „Reszket a bokor“ ez. gyönyörű szerzeményét énekelte dalkörünk nagy hatással; nagy lelkesedést keltett a „Ne sírj, ne sirj Kossuth Lajos" is, Lányinak e messzeföldön ismert örökbecsű dala; mindkettőt meg kellett a dalkörnek ismételnie. Tudósításunkat azzal az óhajjal zárjuk be, hogy jövő évben megvalósulva legyenek már azok az eszmék, melyeknek az alispán kifejezést adott pohárköszöntöjében. — n. Különfélék. — Szent József napját, kegyelmes érsekünk, Samassa József dr. ö exja névünnepét, vasárnapról, f. márcz. hó 19-éröl, hétfőre, f. hó 20-ára áttéve, ájtatos kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége. Ez alkalomból a székesfőegyházban regg. 9 órakor ünnepi hálaadó istentisztelet tartatott, melyen Debreczeni János apátkanonok ő nsga, fényes papi segédlet mellett pontifikáit. Istentisztelet alatt a katonai zenekar tagjai s műkedvelőkkel is erősbűit székesfőegyházi ének- és zenekar, buzgó karmestere, Lányi Ernő dirigálása mellett, Gruber I. ünnepi miséjét szép szabatossággal adta elő. Betétek voltak, graduálera: „Te Joseph...“ hymnusz Brozigtól (vegyeskar), offertoriumra: „Veritas mea“ (Soprano- és Cello-solo) Lányi Ernőtől. Az istentiszteleten testületileg részt vettek, a megyei s városi tisztikar, a csász. és kir. közös hadseregbeli helyőrség, valamint az egri magy. kir. honvédzászlóalj tisztikara; az érseki jogakademia polgársága, a közép-, elemi, s népiskolák, a tanárkarral élükön, valamint egyéb kath. jellegű intézetek s egyletek is számos ájtatos hívekkel egyetemben, hogy buzgó imáikban kérjék az egek Urát: árassza bő áldását az egri főegyházmegye szeretve tisztelt fópásztorának, Eger város nagylelkű jóltevőjének, a jeles hazafinak, az egyház, haza, az emberiség, s városunk boldo- gitására irányzott hosszú, boldog életére. Ad multos annos! — Az egri egyházmegye köréből. F. márcz. hó 9-én tartotta az egri növendékpapság évforduló kegyeletes emlékünnepét az intézet nagynevű alapitója, Telekessy István püspök iránt. A nevezett napon az intézet kormányzója ft. Debreczeni János apátkanonok ő nsga az intézet kápolnájában ünnepélyes Requiemet mondott, Halászy Cézár IV. é. hittanhallgató pedig alkalmi beszédet intézett társaihoz. — F. márcz. hó 15-én az érs.- lyceum sacellumában tartatott ünnepélyes Requiem, a lyceum nagynevű alkotója Eszterházy Károly gr. egri püspök elhunytá- nak évfordulója alkalmából. A gyászistentiszteletet a lyceum proneve bűvész-téren közmondásossá lön, 1793-ban született Turmbau, s részt vett Napoleon oroszországi hadjáratában, mikor is orosz fogságba került., s mint fogoly Szibériába küldetett, hol csodálatos művészi mutatványaival a legnagyobb bámulatot keltette. A fogságból 1814-ben szabadult meg. Ekkor művészi körútra kelt, s 18 éven át bekalandozta egész Európát s kelet egy részét, mindenüttt diadalokat aratva, mindenütt mint a világ első bűvésze dicsőítve. Hetven éves korában halt meg 1863-ban. Fia atyja nyomdokaiba lépett, de az a szerencsétlenség érte, hogy egy 1857-ben Weimárban tartott előadás alkalmával egy pisztolylövés jobb kezefejét egészen szétmarczangolta. Az olasz Torrini, az első s egyetlen arisztokrata ex pro- fesso bűvész — mert származására nézve gróf volt, a Grisi-nek hitták, — különösen a kártya-bűvészet rendkívüli ügyességre fejlesztése által emelte a bűvészeiét még magasabb fokra, s főleg egy vakmerő „bűvészi fogása“ által tette nevét egyszerre világhírűvé. Az eset 1819-ben Romában történt. -— Torrini engedel- met kért, hogy a Vatikánban VII. Pius pápa, s udvara előtt mutathassa be mesterségét. Midőn az engedélyt megkapta, erősen törte a fejét valamely meglepő, „még soha nem hallott és látott“ mutatványon, melyet a pápa előtt volt bemutatandó. A véletlen segített rajta. E töprengése közben ugyanis, ép a vatikáni előadás reggelén történetesen be vetődött a pápa udvari órásához, ahova később Páccá bibornok szolgája is belépett azzal a kérdéssel, ha vájjon az ura órája ki van-é már javítva? — Két óra múlva személyesen fogom az órát ő eminencziá- jához elvinni, — válaszolta az órás; aztán elbeszélte Torrininek, íiogy a bibornok a javítás alatt levő órát, mely művészi remek, többre becsüli tízezer líránál, mert azt állítja, hogy ez az óra a direktora, ft Kozma Károly dr. prépost-kanonok ő nsga tartotta teljes segédlettel. Az ünnepségen résztvett az összes lyceumi tanuló ifjúság, élén a tanárkarral. — Várady Gyula, egri kath. fitanitó-képző intézeti tanár e minőségében végleg megerősít tetett. Ugyancsak a fitanitó-képző intézethez Végh Kálmán jászberényi káplán tanárrá neveztetett ki. Géczy Józ sef apátfalvi alesperes-plebáuos közelebbről füzes abonyi lelkészszé neveztetett ki. — Meghívó. A hevesmegyei és egervidéki jótékony nőegylet évi rendes közgyűlését f. év és hó 27-én d. u. 3 órakor a megyeház kistermében tartja meg, melyre az egylet alapitó, pártoló és adakozó tagjai ezúton is meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkári jelentés az 1892-ik évről. 2. Pénztári jelentés 1892-ik évről. 3. A régi két nőegylet pénztárnokainak jelentése. 4. A ki- rály-utczai ház eladásának bejelentése. 5. A törült kötvények bejelentése. 6. Indítványok és javaslatok. Közgyűlés után nyomban választmányi ülés tartatik, melynek tárgyai: 1. Plank Géza kérvénye Feley Terézia árva felvétele ügyében. 2. A „Fővárosi Lapok“ megkeresése egyleti ügyekben. 3. Az orsz. nőképző egylet meghívója 25 éves jubileumára. 4. Az orsz. statistikai hivatal átirata egyleti ügyekben. 5. Jelentés a karton-bál eredményéről. 6. Az egyleti árvaház szoba padozatának kijavitása- költségének előterjesztése. 7. Kölcsönkérvény. 8. A nyári mulatság iránti előzetes határozat. 8. Indítványok és javaslatok. Dr. Glósz Kálmán, egyleti titkár. — Meghívó jubileumra. A hevesmegyei és egervidéki jótékony nőegylet a magy. orsz. nőképző egylettől meghívót kapott annak f. évi márcz. hó 25-én Bpesten a Vigadó termében tartandó 25 éves jubileumára. Azon t. egyleti tagok, kik ezen ünnepségen részt venni óhajtanak, bővebb felvilágosítást az elnökségnél nyernek. Dr. Glósz Kálmán, egyleti titkár. — Meghívó. A magyarországi Kárpát-egyesület egri Bükk- osztálya jövő szerdán, azaz folyó hó 22-én délután 5 órakor a városház nagytermében, — az ügyrend 22. §-a értelmében tartandó közgyűlésére a tagtársakat tisztelettel meghívom. Dr. Pásztor Bertalan, ügyvivő alelnök. — Eljegyzés. Okolicsnai Okolicsányi Miklós, a hevesmegyei takarékpénztár tisztviselője, a szabolcsmegyei előkelő Okolicsányi-család egyik fiatal, s az egri müveit társas körökben is kedvezőleg ismert tagja, a múlt, csütörtökön, f. márcz. hó 16-án váltott jegyet Weis z Kornélia kisasszonynyal, Weisz Tivadar nyug. csász. és kir. őrnagy kedves és müveit leánykájával. Az ünnepélyes eljegyzésen a család számos tagja volt jelen. — Kinevezés. Az igazságügyminister egri születésű Galambos János budapesti törvényszéki jogrgyakornokot, még rövid idő előtt az egri aranyfiatalság egyik kedvelt tagját a nagyká- tai járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki, Megy er y Dezső hires párisi Brequet készítménye, s ma már unikum. Ebben azonban téved a kardinális ur, — tévé hozzá az órás, — mert épen tegnap járt nálam egy fiatal úri ember, aki nekem egy tökéletesen hasonló órát kínált, hogy 1200 frankért vegyem meg. Torrini egyszerre megtalálta, amit keresett. Rögtön megkérte az órást, hogy az illető órát vegye meg számára, s vésse rá a bibornok czimerét, hogy az amahhoz tökéletesen hasonló legyen, — a dolgot azonban tartsa titokban. Minden úgy történt. Torrini estve előadást tartott a Vatikánban, melyre a pápán kivül valamennyi Rómában élő bibornok megjelent. Mutatványai közbámulatot keltettek. Záradékúl egy órát kért a jelenvoltaktól. Sok órát nyújtottak felé, melyeket azonban mind visszautasított, mivel egyik sem birt kellő nagysággal az ő mutatványához. Miután pedig Páccá bibornok hires órája, köztudomás szerint, szokatlanul nagy volt, a bibornok, némi vonakodás után, kedvetlenül ugyan, de mégis a közohajtásnak engedve, végre átadta a hires órát a bűvésznek. Erre számított Torrini. Pár perczig bámulva szemlélte a nagyszerű órát; — egyszerre azonban hirtelen a terem tetejébe dobta azt, honnét az óra, mindeneknek rémületére, darabokra zúzva hullott le a padlóra. A rémületet azonban még jobban fokozta a bűvész azon eljárása, hogy a széthullott óra darabjait egy mozsárba szedte össze, s abban egy nagy ménkű mozsártörővei izzé-porrá törte. Azután odalépett Páccá bibornokhoz, s megmutatta neki a mozsárban levő törmeléket, ráismer-é bennök hires órájának romjaira. A bibornokon kivül a többiek is megnézték, s mindnyájan meggyőződtek róla, hogy a mozsár fenekén csakugyan a bibornok hires órájának szertezuzott darabjai hevernek. Páccá bibornok savanyú képpel bevallá, hogy itt semmiféle szemfényvesztésről, csalásról nem lehet szó, mert ő mindeu egyes töredékben
