Eger - hetilap, 1893

1893-03-21 / 12. szám

93

nagykátai járásbirósági aljegyzőt pedig ugyané minőségében az egri kir. törvényszékhez helyezte át.

— Tanoncziskolai munka- és rajzkiállitás. Népünk boldogulását és anyagi gyarapodását csakis a virágzó ipar teremtheti meg. Virágzó ipart pedig szellemileg müveit s szakképzett iparos osztály hozhat létre. Ennek tudata indította Trefort Ágoston volt miniszterünket arra, hogy az iparos tanoncziskolát felállítsa, mely hivatva van a hiányos szellemi képzettséget pótolni, a jó Ízlést fejleszteni, a szakszerű képzést előmozdítani s mindamaz ismereteket közölni, melyek az általános műveltséghez szükségesek. A szakszerű képzést előmozdítja iskolánk az évenkint rendezni szokott munka- és rajzkiállitással. A kiállítás az iparos tanoncz gyakorlati iskolája. Ez oktatja, haladásra inti s kitartásra buzdítja. Itt tanulja meg készített munkájának tökélyesbitését, itt sajátíthatja el a tanoncz egyik vagy másik iparágnak előnyeit, szépség, tartóság s forma tekintetében; itt, ébresztetik fel az önérzet s támasztatik a hasznos, üdvös verseny a lelkiismeretes s szakavatott bírálat által. Szem előtt tartva a kiállítás minden irányú képző hatását, elhatároztatott, hotry e tanévben is pünkösd napján (május hó 21—22-én) mint az előző években, a tanoncziskota rajztermében, munka- és rajzkiállitás fog rendeztetni. A kiállított jelesebb munkák készítői, a bíráló bizottság Ítélete folytán, jutalmazva lesznek. Hogy kiállításunk a kívánt eredményt elérhesse, felkérem a t. iparos urakat, miszerint szíveskedjenek teljes odaadással tanonczaikat ösztönözni, buzdítani kiállítandó tárgyaik pontos s lelkiismeretes elkészítésére. A munkák a kiállítás előtt egy héttel lesznek beszolgáltatandók. Eger, 1893. év márczius hó 18. Sándor Ferencz, iparosiskolai igazgató.

— Eger város legtöbb adófizetőinek névsora az 1893/4-ik évre. Hevesmegyei tak. pénzt., dr. Samassa József, Egri főkáptalan, Egri tak. pénztár, Egri kér. hit. intézet, Klein és Veinberger, Sinkovics Imre, Simonyi Károly, Egri ajt. alapítvány, Dálnoky János, Babies Béla, Volf Károly, Matékovich Teréz, ifj. Fekete Károly, dr. Hubert János, Bajzáth Sándor, Imre Miklós, Glósz Károly, Buzáth Lajos, Ringelhan Imre, Minoriták zárdája, Gröber Ferencz, Tolvay Ágoston, Vavrik Endre, Samassa János, Babies Aladár, Weisz Izsák, Pánthy Endre, Mednyánszky Sándor, dr. Végh Jenő, Vindt István, dr. Fodor László, Ir^almas-rend-ház, Steinhäuser Ráfael, Barna Manó, dr. Szolcsányi Hugó, Remenyik Kálmán, Premusich Fülöp, Csókás István, Ruzsin Manó, Ruzsin Ignácz, Berger Heinrich, Spiller Ferencz, Kolozsi Ignácz, Petravich Bertalan, Kromberger Mihály, özv. Francz Alajosné, Polacsek Herman, Polonkav Endre, dr. Schönberger Soma, ifj. Gaál Lajos, Tavasy Antal, dr. Ury József, Horváth József, Kánicz Lipót, Jancsó Gusztáv, Weisz A. és Fülöp, Hibay György, id. Mózer Antal, özv. Preszler Ferencz, özv. Nánásy Gyuláné, dr. Danilovies Pál, Eperjesi Rudolf, Orosz Kálmán, Póka István, Preszler Márfölismerte hires órájának egy-egy darabját. Önként értetik, hogy Torrini nem a bibornok eredeti óráját, hanem ennek az órás által megszerzett, s nagy ügyességgel kicserélt párdarabját törte össze a mozsárban. E pillanatban, felhasználva az általános el- képpedést, a bűvész a bibornok igazi óráját hirtelen besanzsi- rozta a pápa zsebébe, s mikor a nyugalom helyreállt, kijelentette, hogy ő képes a romokból az órát újból teljes épségében visszaállítani, s ezt a jelenlevők közöl annak a zsebében fogja véghezvinni, aki a jelenlevők közöl legkevésbbé jöhet gyanúba, hogy vele, a bűvészszel összejátszik. Ki lehetett volna e részben minden legkisebb gyanútól ment, mint épen maga a pápa ő szentsége? A bűvész ügyesen számított, — mert a jelenlevők valamennyien a pápára szavaztak.

— Jól van, — mondá Torrini, s erre egy-két hokusz-po- kuszt csinálva, azt parancsolta az órának, hogy pápa ő szentsége zsebében rögtön teljes épségében jelenjék meg.

Pius pápa meglepetve nyúlt a zsebébe, s ime! — mindenek általános bámulatára, csakugyan kihúzta onnét Páccá bibornok óráját, az igazi órát, teljes épségében és valóságában!

Torrini hírnevét ez a mutatvány, melynek hire csakhamar európaszerte elterjedt, nemcsak a legnagyobb magasságra emelte, de a tiszteletdij, melyet ez előadásáért a pápától és környezetétől kapott, bőven kárpótolta azért a jelentékeny kiadásáért, melybe ez az ügyes mutatványa került.

A „bűvészet klasszikusának“ a franczia Robert- Houdint tartják, s méltán, mert a bűvész mesterség ma is ugyanazon nyomokon halad, melyeket e klasszikus bűvész „A bűvészet negyven év előtt“ czimü érdekes munkájában megjelölt. Robert- Houdin a szemfényvesztés minden ágában rendkívül jártas volt; emellett azonban mint tehnikai lángész is igazolta magát, csudáton, Musenics Béla, Száz Géza, Nagy Ferencz, Síeplnnovszky Sándor, Roischild Ármin, Grünbaum József, Mártonffy László, Ó-Casinó-testület, Gombosy Mór, özv. Brünauer Dávidné, Vass Lajos, Lang Sándor, MGay Dániel, Répásy László, dr. Liptay Gyula, Hartl Ede, Btbocsay Sándor, Fógel Ágoston, Lusztig Sándorné, Fridman Zsigmond, Kisbéri Andrásné, Cziszterczita-r. ház, Szerencsi Sarau-lné, dr. Vavrik Béla, Chalaupek Domonkos, dr. Kozma Károly, Ungár Dánielné, Sirk Lajos, Huffman Sándor, Burik István, ifj. Balkay József, Púnk Géza, Gebhard Sándorné, dr. Schwartz Dávid. Pó tt ago k : S/.ávics Katalin, Lipcsey Péter, özv. Fülöp Józst-fné, Özekkel János, Matékovics Mór, dr. Kösztler József, Czetler Rudolfné, Ludányi Antal, Török Tirza, Sztupka János, Bucher Ágoston, Steiner Mór, Fenyresy Sándor, Nánásy Mihályné, dr. Udvardy László, Altorjay Sándor, Pozsgay Antal, dr. Alföldy Dávid, Nemes Venczel, Lázár Menyhért.

— Szlavianszkij Nadija, a bájos orosz énekesnő orosz daltársulatának hangversenye Egerben f. é. ápril hó 8-án fog okvetlenül megtartatni, és pedig tejesen kedvező időjárás mellett a nyári színkörben, különben az ó-kaszinó nagy-termében. Jegyek iránt Bauer H. Széchenyi-utczai üzletében lehet intézkedni. A nagy érdekű hangverseny közelebbi részleteit lapunk jövő számában foguk ismertetni.

— A villám világításra vonatkozó — Eger városa és a Ganz és Társa ezég között létrejött szerződés a napokban, most nevezett ezég által is aláíratott és a város részéről jóváhagyás végett a megye-bizottsághoz már be is mutattatott.

— Az újonnan választott városi mérnök, Szrogh István, f. márcz. hó 18-án foglalta el hivatalát, a hol naponta a hivatalos órák alatt feltalálható.

— „A Pallas Nagy Lexikona“ czimü, hazánk első rangú Íróinak közreműködésével szerkesztett nagy jelentőségű encyclopae- dikus műnek II. kötetéből közelebbről az 1. és 2-ik füzet jelent meg. A díszes kiállítású és nélkülözhetetlen munka két füzete az Arafale czikktől az Aristokrácia czikkig terjed, s képmellékletekül Árva megye és Ázsia politikai térképét, az Aranka növényt és a különféle Aratógépek ábráit hozza. Képek vannak azonkívül a szöveg közt a következő czikkekhez: Aralia, Aranka, Arany, Aranyvirág, Araszolok, Aratógépek, Archangelica, Archilochos, Areométer, Areopiknométer, Arés, Ariadné, Aristophanés, Aristoteles. A nagyobb czikkek közül kiemeljük az Arany ásványét, Arany János és Aristoteles életrajzait, az Aratógépek és Argentina köztársaság czimü ezikkeket. A Pallas Nagy Lexikona XYI kötetben, illetőleg 240 három—négy íves füzetben jelenik meg, és pedig kötetje (6 fi t) négy havonkint, füzetje (30 kr.) heten- kint. Megrendelhető a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál, Keeskeméti-utcza 6. sz. és minden könyvkereskedésben.

latosan szerkesztett, s igen pompás „önmozgó alakjaival“ (automaták); végül mint elegáns író is feltűnést keltett, aki saját élményeit a legvonzóbb modorban irta meg, s bűvész-fogásainak legfontosabb titkait nyílt őszinteséggel tárta fel irataiban.

A franczia kormány igen sükerűlt politikai fogást csinált, midőn Robert-Houdint Algirba küldötte a végből, hogy ott a benszülötteknek mutassa meg, mikép a franczia bűvészek sokkal ügyesebbek s nagyobbak, mint az arab marabut-k. Robert-Houdin el is menr>, s először Algírban tartott büvészeti előadásokat rengeteg arab közönség előtt. Hire csakhamar a pusztákon is elterjedt. Robert-Houdin közéjök utazott s a pusztaságok arab nomádjainak a szabad ég alatt tartott előadásokat.

Egy ily alkalommal a többek közt azt állította, hogy ő megsebezhetetlen, s fölszólított egy marabut-t, hogy lőjjön rá. Egy ravasz kinézésű marabut lépett elő, s kikérte magának a szerencsét, hogy ő puffanthassa le a vakmerő kérkedő francziát. Robert-Houdin két pisztolyt nyújtott át a marabuinak, aki azokat gondosan megtöltötte. Ékkor a marabut saját golyóit nyújtotta oda a bűvésznek, hogy válasszon. A bűvész kiválasztotta a golyókat, s maga tette be a pisztolyokba. Ekkor 15 lépésre kiállt ellenfelének, aki biztos czélba vette a bűvészt s az adott jelre elsütötte a pisztolyt. A golyó a franczia bűvész fogai közt akadt meg, s ott látták azt fényleni a bámuló arabok. Ekkor a marabut boszusan kapott a másik pisztoly után; de a bűvész mosolyogva vette ki azt a kezéből, e szavakkal:

— Meggyőződhettél, hogy nem vagy képes megsebesíteni. Most ismét arról akarlak meggyőzni, hogy az én lövésem veszedelmesebb, mint a tied. Tekints ama falra ott!

Ekkor a bűvész a másik pisztolyt a kijelölt fehér fal felé sütötte el, mire ama ponton, hová a bűvész ezélzott, egyszerre