Eger - hetilap, 1893

1893-03-14 / 11. szám

84

Különfélék.

— Samassa József dr. egri érsek ő exja nem vett ugyan személyesen részt a magyar kath. püspöki karnak, Vaszary Kolos herczegprimás ő eminentiája elnöklete alatt, a szőnyegen forgó nagy fontosságú egyházpolitikai kérdések ügyében legutóbb, a budai primási palotában tartott konferencziáin, mindazonáltal a legélénkebb érdeklődéssel kisérte azokat, s meghatalmazta Szmre- csányi Pál szepesi püspök ő migát, hogy e püspöki értekezletek határozmányairól szóló jegyzőkönyveket érsek ő exja nevében is Írja alá.

— Néh. Zsendovics József temetése. Néh. bohl. eml. Zs endo vies József, az egri inéit, főkáptalan közelebbről elhunyt derék tagjának temetése, a magas állású egyházi férfiút megillető díszes egyházi gyászszertartással, a múlt kedden, f. márcz. hó 7-én, a délelőtti órákban ment végbe. A temetést regg. 9 órakor a főszékesegyházbau a boldogult lelki üdvéért tartott ünnepi gyászmise előzte meg, melyen ünnepi adstancziával, Kozma Károly dr. prépost-kanonok ő nsga celebrált. Gyászmise alatt a főszékesegyházi ének- és zenekar Reimann Requiem“-ét adta elő. A fényes temetési gyászszertartást, ugyancsak teljes egyházi segédlettel, Pánthy Endre püspök, főkáptalani nagyprépost ő mlga végezte, miközben az egri koszorús dalkör megható gyász- éneket zengett, szokott szabatossággal. A temetésre a boldogult rokonai közöl is számosán jelentek meg: igy a többek közt, a boldogult testvére, Zsendovics János plébános; a Rapaics- család előkelő tagjai közöl: özv. Zsendovics Endréné, szül. Ra- paics Róza úrnő; Rapaics Rajmond, budapesti m így. tud. egyetemi rend. tanár, Rapaics Radó, minist, tanácsos, stb. Testületileg részt vettek a temetésen: az egri mélt. főkáptalan, az egri egyházmegyei papság számos tagja; az egri növendékpapság; az egri csász. és kir. közöshadseregbeli helyőrség tisztikara, élén Boxichevich ezredessel; az egri magy. kir. honvédség tisztikara, élén Wollnhoffer őrnagy-parancsnokkal; Paxy Károly altábornagy, hadosztályparancsnok, Kassáról, Bihar honvéd ezredes Miskolcz- ról, a boldogult jó barátjai; az egri mélt. főkáptalan gazdatisztikara, élén Póka István gazd. inspektorral; a megyei s városi tisztikar; az egri kir. járásbíróság, pénzügyigazgatóság s egyéb kir. hivatalok tisztikarai; az egri érs. jogakademia polgársága; a cist. rend vezetése alatt álló egri főgymnásium, s az egri rom. kath. férfi-tanitóképző intézet ifjúsága a tanári karok vezetése mellett; az egri áll. reáliskola tanári kara; az egri angolkisasz- szonyok tanitónő-képző, s leánynövelő intézeteinek növendékei, elöljáróik vezetése mellett; az egri kath. elemi s népiskolák növendékei, tanítóikkal; az egri kér. iparoskor, s az egri maklárne- gyedbeli kath. nép-olvasókör; stb. azonkívül városunk összes lakosságának szine-java, s a közel vidékről is nagy számú részvevők, kik impozáns tömegben lepték el a halottas ház udvarát, s a Káptalan-utczát.

ben csak egyedül az ő számukra van egy külön nászlakoma föltálalva. Mielőtt azonban a teritett asztalnál helyet foglalnának, a menyasszony négyszer térdre borul a vőlegény előtt, aki e térdhajtást kétszer viszonozza arája előtt. Ennek megtörténvel asztalhoz ülnek; de mielőtt étkezéshez fognának, elébb egy kevés bort föcskendenek szét, s néhány tál ételt félreraknak a szellemek számára. Azután esznek egy keveset. Ekközben a vőlegény fölemelkedik, s pohárkoczintásra hivja fel aráját, minek megtörténtével újra helyet foglalnak. Majd a menyasszony ismétli ugyanezt a szertartást vőlegényével szemben. Ezután még két serleg bort szolgálnak fel számukra, melynek egyrészét kiürítik, mig a megmaradt részt összeöntik, s közösen fogyasztják el.

Mig az uj házaspár elkülönítve kettesben lakmározik, azalatt egy másik teremben a vőlegény atyja a férfivendégeket, a vőlegény anyja pedig egy harmadik helyiségben a nőnembéli násznépet vendégli meg fényes gazdag lakomával.

így mulatnak a nászsereg férfiai s női, fesztelenül, egymástól elkülönítve.

A malabári partvidéken a nairok képezik az aristokrácziát, melyet a földkerekségén a legősibb nemességnek tartanak. A nairok ősrégi törvényei s szokásai megengedik a nőnek, hogy egyidejűleg több férjet — számszerint azonban legfölebb négyet — tarthasson. E szokásnál fogva az ilyen asszonyság háza, mely a többektől elkülönítve áll, annyi toronynyal van ellátva, ahány a férjek száma. Ha már most e férjek közül valamelyik a közös feleséget meg akarja látogatni, kardjával megkopogtatja azon ajtót, mely a nő lakosztályába vezet. Ha a nő fogadni akarja az

A gyászszertartás befejezte után a boldogult koporsóját az egri mélt. fokáptalau tagjai emelték díszes halottas kocsira, mely után a gyászmenet a katonai zenekar halotti indulói mellett megindult az egri fószékesegyház sírboltja felé, hová, a befejező gyász- szertartás után, a boldogult hamvai helyeztettek el örök nyugalomra. — A boldogult ravatalát a hála és kegyelet a díszes koszorúknak egész halmazával borította el. E koszorúk tömegéből, — melyeket egy külön kocsi vitt a gyász-kocsi után, — a következő disz-ko^zorúk szalagföliratait jegyezhettük fel: 1) „Hálám

örökké élni fog. Özv. Zsendovics Endréné.“ — 2) „Apánk helyett apánk valál! Józsi. Erzsi. Laczi.“ — 3) „Neked, kit legjobban szeretőink. Luga. Kerekes.“ — 4) „Tisztelete és szeretete jeleül. Kosa Kálmán.“ — 5) „Hálás szeretetünk viraszszon álmaid fölött! Kegyes jóltevőjének. Az egri angolkisasszonyok intézete.“ — 6) „Hálás szeretetünk őrzi áldott emlékedet. A tanitónőképző és a polg. iskola növendékei.“ — 7) „Szeretett elnökének. Az egri

egyházmegyei irodalmi egyesület“ — 8) „A magy. kir. 10. honvédgyalogezred 2. zászlóalj tisztikara.“ — 9) „Hálás kegyelete s tisztelete jeleül. A képezdei tanárkar, volt igazgatójának.“ — 10) „Az egri főkáptalan uradalmi tisztikara.“ •— 11) „Választmányi tagjának. Az egri dalkör.“ — 12) „Tisztelete jeleül. Az egri rom. kath. tanitó-testület.“ — 13) „Felejthetlen elnökének. Az egri főegyházmegyei tanitó-testület.“ — 14) „Das Officiers- corps, des Inf. Rgmnts. N. 60.“ — 15) „Felejthetlen barátjának. Boroviczényi Gyula.“ — 16) „A nemesszivű jó barátnak. Id. Miklós Gyula.“ — 17) „Legbuzgóbb tagjának. A debreczen-füzes- abonyi vasút igazgatósága.“ (Csávolszky Lajos koszorúja). — 18) „Nevelő atyjának. Kiripolszky István.“ — 19) „Felejthetetlen rokonunknak. Ilona és Feri.“ (Bihar, honvédezredes koszorúja.) 20) „Az adriai biztosító-társulat. Mély tisztelete jeleül. Báró Pod- maniczky Frigyes.“ — 21) „Szeretett jóltevőjének. Az egri rom. kath. iskolaszék.“ — 22) „Kegyelete jeleül. A Rapaics-család.“ — 23) „Mély részvéte és tisztelete jeleül. Az alsó-szabolcsi tiszaszabályozási társulat.“ — 24) „A nagyérdemű képviselő-tagnak. Eger város közönsége.“ — 25) „Hálás szeretete jeleül. Grónay Sándor és családja.“ — 26) „Felejthetetlen barátjának. Graefl Jenő.“ — 27) „Felejthetetlen jóakarójának. A hálás városi tisztikar.“ — 28) „Zsendovics Józsefnek. Heves vármegye közönsége.“ — 29) Zsendovics Józsefnek. Heves vármegye közigazgatási bizottsága.“ stb. — Bold. eml. Zsendovics József végrendeletét a múlt héten publikálta az egri kir. törvényszék. Általános örököséül a boldogult testvéi-e, néh. Zsendovics Endre volt kir. törvényszéki biró családját: özvegyét és kiskorú gyermekeit tette. Jótékony czélra tett hagyományainak összege mintegy 10—12 ezer forintra megy. Ezekben megemlékezett pápa őszent- ségéről, a Szent-István-, és Szent-László-társulatokról; a hitkül- dérek kongregáeziójáról, az egri papnövendékek magyar egyház- irodalmi iskolájáról; az egri egyházmegyei kántortanitók, s a kath. tanítók orsz. alapjáról; az egri francziskánus, minorita, servita s irgalmas rendházakról; az egri házi szegényekről stb.

illető férjet, maga nyit ajtót előtte, mialatt az e'őcsarnokba egy alabárdos állittatik föl, figyelmeztetésül a többi férjuraknak, hogy számukra e közben tilos a paradicsom ajtaja.

A hét bizonyos napjain azonban a női lakosztály valameny- nyi ajtói föltárulnak a férjek számára, kik ez időben együtt tehetik tiszteletüket közös nejöknél, s együtt költhetik el vele a családi lakomát.

Az ilyetén több férjes nő minden újabb férjhez menetelekor egy bizonyos pénzösszeget kap az uj férjtől a gyermekek fölnevelésére.

A többférjűség intézményéből aztán igen sajátságos öröklési jog keletkezett.

A nairoknak például nincsenek más örököseik, mint saját testvérgyermekeik. Ha a fiú annyira megnőtt és megerősödött, hogy már képes a fegyverviselésre, nagybátyját követi a táborba. E szót: „atya“ nem ismeri; mindig csak az édes anyja férjeiről és nagybátyjairól beszél.

A török nők gyakran még a szemöldökeiket is bearanyozzák, s körmeiket rózsaszinüre festik.

Előttüuk az orr felékesítése — az orresiptetőt tekintetbe nem véve — visszatetszőnek tűnik fel. Peru lakói azonban egészen más nézetben vannak. Ezek az orczimpáikat keresztülszur- ják, s nehéz aranykarikákat fűznek beléjök, melynek súlya az illető egyén rangjához alkalmazkodik ugyannyira, hogy a perui férfiú előkelő állását mindjárt fölismerni az orrkarikája nagysága- és súlyáról.

Ez az orrezimpa átlyukasztás egyébkint más népeknél is