Eger - hetilap, 1893

1893-01-31 / 5. szám

— 3G —

— Kinevezés. Hevesmegye főispánja Glósz Kálmán dr. Eger város tiszti alorvosát tiszteletbeli megyei járási orvossá nevezte ki.

— Az egri ügyvédi kamara, tisztujitással egybekötött évi rendes közgyűlését f. é. febr. hó 2-án fogja az egri kir. törvényszék tanács-termében megtartani.

— Esküvő. Dr. Hartl Károly gyógyszerész és gyógyszertártulajdonos Győrött e hó 24-én kedden a délelőtti órákban esküdött örök hűséget kedves-bájos arájának, Zink Marianne úrhölgynek. Az esküvő — melyre a boldog vőlegény szeretett édes anyja, Hartl Edéné úrnő ő nagysága is elutazott Egerből — szoros családi körben folyt le. A fiatal pár esküvő után Becs felé utazott.

— Tűzoltó mulatság. Az egri önkéntes tüzoltó-egyesület f. évi febr. hó 4-én szombaton tartandó tánczmulatságára nagyban folynak az előkészületek, melyekből mint látható az idei „tűzoltó- bál“ egyike lesz a rövid életű farsang legnépszerűbb, és legkedélyesebb tánczmulatságainak, méltó az előző évek kitünően süke- rült tűzoltó-báljaihoz.

— Városi ügyek. A folyó év január 20—21-én tartott képv.- testületi ülésből. A kir. vallás és közoktatásügyi miniszter leirata, mely szerint a város azon kérését, hogy az állami reáliskola költségeiből elvállalt évi 3000 forint járulék bizonyos időre, — a jelenlegi közgazdasági válság figyelembe vételével, — engedtessék el, elutasította; sajnos tudomásúl vétetett, s egyidejűleg a városi tanács utasittatott, hogy az egri állami reáliskola fen- tartási költségeiből szerződésileg elvállalt, és esedékessé vált részleteket a közpénztárra folyósítsa. Az egri peczérlaknak a jelenlegi helyéről leendő eltávolithatása czéljából — miután az e czél- ra kijelölt felsőmalom a képviselő-testület által nem fogadtatott el — a városi tanács utasittatott egy megfelelő telepnek — habár vétel utján is — a város alsó részén leendő megszerzésére. Az egri egyházmegyei hatóság értesítése folytán, mely szerint a hatvan Il-ik negyedben lévő s az egri rom. kath. hitfelekezet tulajdonát képező gyermek-menkáznak, községi kisdedóvás czél- ra kért átengedése iránti kérelmével a város elutasittatott; azon intézkedés tétetett, hogy ezen épületben ideiglenesen elhelyezve lévő kisdedovoda onnét ki, és a város tulajdonát képező a hatv. 3-ik negyedben lévő ovoda-utczai „Óvoda“ helyiségbe helyeztessék át. A város közvilágítására vonatkozó küldöttségi előterjesztés, melyben javasoltatik, hogy a város a Ganz-féle részvény- társasággal villam-világitás berendezésére kötött szerződést fogadja el, névszerinti szavazás utján 83 szavazattal 8 szavazat ellenében elfogadtatott, s jóváhagyás végett Hevesmegye törvény- hatósági bizottságához felterjesztetett. A szerződés főbb pontjai a következők: a szerződés tartama 50 év, azonban jogában áll a városnak a villám-telepet az első tiz év leteltével a szerződési idő lejárta előtt is megváltás utján birtokába venni; és ez esetben a szerződést legalább két évi előleges felmondás után bármikor megszüntetni, következő megváltási árak mellett; nevezetesen: 10 év után 50°/o becsáron felül, 20 év után 20% becsáron felül; 30 év után becsárban sat. Vállalkozó köteles a szerződés végleges jóváhagyását tudató végzés kézbesítésétől számítandó hat hó alatt az építkezést megkezdeni, és a megkezdéstől számítva egy év alatt az összes munkálatokat akként befejezni, hogy a villamvilágitást azonnal megkezdve, szakadatlanul folytatni lehessen. Vállalkozó biztosítékul 3000 forintot tesz le. Az utczai közvilágításra egyelőre 250 darab izzólámpa köttetett ki, melyek közül 100 tizenhat, 150 pedig tizenkét gyertya-fényű leend, ezen világításért fizet a város, a tizenkét gyertya-fényű lámpa után órankint l2/0 krt; a tizenhat gyertya-fényű után l6/l0 krral számítva egy évi átlagban 4600 forintot; ezen világításhoz szükséglendő lámpa-oszlopokat falitartókat, lámpákat, és az utczai közvilágításra szolgáló többi tárgyakat, ide értve a vezetékeket is, vállalkozó tartozik saját költségén beszerezni, s a szerződés egész tartama alatt jó karban tartani, tartozik ezen felül vállalkozó czég, a város területén, a városi tanács által kijelölendő helyeken 12 amperes 4 ivlámpát — melyek mindegyike egyenkint 1000 gyertyafénynek felel meg, a szerződés egész tartama alatt villamárammal, ide értve az égőket és szénrudakat is, dij nélkül ellátni. A magánosok részére kiszolgáltatandó 1 órai világítás egy lámpánál, 12 gyertyafényerőre 2krba, 10 gyertya- fényű pedig 3 krba van megállapítva. Az üresedésben lévő városi mérnöki állásra, mely 1000 fit évi fizetéssel, és kiküldetések alkalmával két forint napi díjjal van egybekötve, pályázat hirdette- tett, mely szerint a folyamodványok a polgármesterhez folyó év február hó 20-áig adandók be. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét összeállító küldöttség megválasztatott, nem különben megválasztattak, a Lancelotti Ede-féle segélypénz megszavazását eszközlo bizottságba, Hibay György, Kapácsy Dezső, Nagy Ferencz, és Veréb Mátyás vár. képviselők.

— Az egri kath. legényegylet f. hó 28-án, szombaton tartotta ez évi farsangi bálját az ó kaszinó nagytermében. A táncz- mulatság — mint minden évben, — az idén is igen szépen sikerült anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt. Ha talán valamivel kevesebben tánczoltak is, mint az előző években, ezen igen csekély különbséget is a jövő héten tartandó polgárbál okozta, mely egynéhány családot elvont innen. Városunkban talán a kath. legényegylet bálja az egyedüli, melynek közön-ége nem fogy év- röl-évre s igy nem esik folyton összébb, de sőt emelkedik terjedelemben és kedélyességben. Kívánatos is, hogy ez üdvös czélu, hasznos egyesület, melynek feladata az iparos-ifjúságot a korcs- mázástól, lump élettől elvonni, s az értelmi és erkölcsi élet művelését czélzó körbe gyűjteni, — jövedelmi forrásai meg ne apadjanak. Hogy a tánczmulatság oly szépen sikerült ebben mindenesetre érdeme van a tevékeny vezetőségnek is, mely iránt igazán bámulatos ragaszkodással és tisztelettel viseltetnek a tagok. — A bálról, s a jelen volt leánykákról és fiatal iparosokról örömmel mondhatjuk el, hogy úgy az öltözködés csínjában, mint a viselkedésben és modorban nyilvánuló izlésök évről-évre finomodik, s a

— Neked a kaszárnyát egyátalán nem szabad elhagynod, mert kaszárnya-áristomod van. Ez az egyetlen, amit én tudok.

Midőn este a hálótermeket megszemléltem, a szerelemszomjas Láng, látszólag mély álomba volt merülve vaczkán.

— Mikor feküdt le Láng? — kérdém a szomszédját.

— Ojjé! már ez előtt egy órával! — dünnyögé Rob pattan- tyus-frájter bamba röhögéssel.

— Kend látta?

— Honne láttam vóna! Hisz én húztam le a komiszcsizmáját.

— Jól van! — mondám. Ez a Rob egy kötni való svindlér! — gondolám aztán. A Láng komisz csizmáját kétségkívül ő húzta le; de hogy aztán a káplár úr extra-csizmát húzott, s eltávozott, azt szépen elhallgatta. A többivel nem törődtem. Ha esetleg a kitömött ágyat észreveszik, én födözve voltam, mert a szomszédja bizonyította, hogy Láng idejek« rán lefeküdt, s a várta-kapun sem távozhatott, mert ott meg Fries irányzó állott őrt harmadmagával ami századunkból.

Fingál kapitány nem is jött szemlét tartani, hanem helyette Schöllner hadnagy, az osztály-szemle-tiszt sétált végig a háló szobákon anélkül, hogy valamit észrevett volna.

Hajnali négy óra körül édes álmomból rázott fel Láng káplár.

— Valami érdekes dolgot akarok neked elbeszélni.

— Nem hagyhatnád reggelre? — mondám álomkábultan.

— Nem! — viszonzá. — A Sophiateremben találkoztam Fingállal. Beszéltem is vele.

Egyszerre kiugrottam az ágyamból, s öklömmel dühös csapást mértem a pokrócz^karóra.

— No, most már csakugyan benne vagyunk a szószban! — kiáltám mérgesen.

Csak lassan, barátocskám. Nincs semmi baj! — viszonzá Láng nyugodt mosolylyal.

— Hogyan? Ha Fingállal beszéltél?

— Csak hallgass szépen. Hadd mondjam el. Tehát . . . úgy fél tiz óra tájban megérkeztem a Sophia-terembe, s hosszas keresés után rátalálok Lórimra. Mondhatom neked, hogy „baba“ kosztümben valóban elragadón bájos volt! Azok a gyönyörű fekete szemek. . .

— Eredj a te fekete szemeiddel a pokolba, — vágtam szavába türelmetlenül. Ne untass engem a te Lórid magasztalásai- val. Beszélj gyorsan, mi történt?

— ügy is jó! — folytatta Láng nyugodtan. Tehát . . . miután jól kitánczoltuk magunkat, fölmentünk a galériára, s ott egy kis fülkében helyet foglaltunk, hogy frissitőket vegyünk magunkhoz. A szomszéd fülkében ezalatt pezsgős palaczkok durrogtak.

Egyszerre csak nagyon is ismerős, rekedt hangok ütik meg füleimet. Figyelmessé leszek s az ismerős hang igy szól: „A feleségem nem is gyanítja, hogy itt vagyok, kedves Berta; mert ma ezred-inspekcziós vagyok“! E szavakat harsány hahota követte.