Eger - hetilap, 1893
1893-09-19 / 38. szám
38-ik szám. 32 -ik év-folyam 1893. szeptember 19-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr, Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s mindeu kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Bányászat és gyáripar Hevesmegyében, 1892-ben. Bányászatunk helyzete az 1892-ik évben általán elég kedvezőnek mondható, de sajnos, hogy az előbbi évekhez képest haladást s a termelés emelkedését nem konstatálhatjuk. Bányászatunk legnagyobb hátránya, hogy érczeink igen tekintélyes része külföldre vitetik, s ott dolgozta tik fel. A másik nagy baja bányászatunknak a munkás-hiány. Hevesmegyében az 1892-ik év folyamán adományozott bányaterületekkel bírtak: Jármay Gusztáv és társai Recsken; Károlyi László gr. Bátonyban; Almássy Mária Bátonyban; Jármay György és társai Gyöngyös-Orosziban. Ezekben a mnnkások száma férfi 64; nő 42, összesen 106. A nemes fémbányászat a miskolczi iparkamara területén az 1892-ik év folyamán egyedül Hevesvármegyében Recsk község határában űzetett a „Mátrabánya közbirtokossága, Jármay Gusztáv és társai“ által. A vállalat székhelye Budapest. — E társulat termelt a múlt 1892-ik évben 5.719 kgr. aranyat á 1395 írttal számítva = 7978 frt., — továbbá 47.825 kgr. ezüstöt a 90 frt. = 4034 frt. 25 kr. érték- beu. A termelés az 1891-ik évihez képest jelentékenyen csökkent, minek oka az érczek szegénységében rejlik. A bányánál alkalmazva volt 2 tisztviselő, 2 altiszt, 64 férfi, 42 női munkás. A férfiak átlag 70, a nők 30 kr. napi bérrel vannak alkalmazva. A munkaidő 107s óra. Mindkét fém a magy. kir. fémbeváltó hivatalnál váltatott be. A vállalat állami kedvezményben részesül. A réz megyénk területén, szintén Recsken a „Mátrabánya közbirtokossága, Jámai Gusztáv és társai“ tulajdonában levő bányában termeltetik. E bányában a múlt évben 465 mm. réz állíttatott elő, mely mmkint 55 frt. 95 kr.-nyi árral adatván el, 27,876 frt. értéket képviselt. A termelés az 1891-ikihez képest szintén csökkent. A réz mind Becsben adatott el. Árát az amerikai túltermelés nyomja. Hevesmegyében gazdag barnaszéntelepek vannak, de még nem állanak rendszeres művelés alatt. Kőbányászat tekintetében Hevesmegye területén Stern Alajos verpeléti várhegyi szén t-m áriaialsóésfelső trachit-kőbányája bir jelentőséggel. E bányában a napszámosok napi átlagos száma 100, a kőfaragóké 25—50, mely utóbbiak többnyire olaszországiak. A napszámosok rendes napi keresete 1—1 frt. 50 kr. a kőfaragóké szakmánybán 2.50—4 írtig. E kőbányák igen jó minőségű anyagot szolgáltatnak s majdnem ki- aknázhatlanok. A bányatulajdonos panaszkodik a mátrai helyi érdekű vasút tulmagas díjtételeire, amelyek a magy. kir. államvasutak megfelelő díjtételeinél háromszor magasabbak. Hevesvármegyében a múlt 1892-ik évben a következő nagyobb iparvállalatok keletkztek: Két kisebb gőzmalom. Grünbaum Gábor sörgyára Egerben. A munkások száma 20; befektetett tőkéje 80,000 frt. — Továbbá Deutsch Ignácz és fia hatvani czukorgyárában répaszelet-száritó telep létesittetett. A munkások száma 25. Befektetési tőke 50,000 frt. Nagyipar-vállalat van Hevesvármegyében: 1 vas, 1 üveg, 3 bútor, 1 bőr, 3 malom, 1 czukor, 8 szesz és 1 vegyészeti, összesen 19 gyártelep 47 tisztviselővel, 1462 munkással. Ezeken kiviil 46 kisebb gőzmalom. Lakatos-árúkat gyártó iparvállalat csupán egy van a miskolczi iparkamara területén. Ez az Egerben levő, Braun-Rózsa és Társai Első Magyar Épület és Bútor vasaló Gyár, gőzerőre, mely a folyó 1893-ik évben részvénytársasággá alakult. E gyár már a múlt 1892-ik évben jelentékenyen kibővült. A 4 lóerejű Hoffmeisterféle gőzmotor kicseréltetett egy ugyanazonos rendszerű 12 lóerejű gőzgéppel. Ezenkívül egy esztergapad, gyalugép, 1 nagy központkivüli sajtó, 1 nagy dörzsölő sajtó, 1 marógép, 1 kis csavarvágó gép, 2 köszörü-gép és számtalan kisebb munkagép és szerszám szereztetett be. A múlt év őszén a gyár a villanyvilágítást is bevezette 50 darab 16 gyertyafényű lámpával. Ugyancsak az 1892-ik évben egy 17 m. hosszú és 9 m. széles egyenletes műhelyet is építettek. 1893-ik évre szintén tetemes bővítések vétettek előirányzatba úgy, hogy a gyár ez idén már 160—180 munkást foglalkoztathat. A gyár mindennemű bútor és épület-fölszereléséhez szükséges lakatos-árut, mint sarokvasakat, ablak- és ajtózárakat, kilincseket, kapcsokat stb. gyárt. A lefolyt évben készített árúk értéke 120,000 irtot tett ki. A termelt áruk legnagyobb részben Magyarországban áru- sittattak el; de Bécsbe, Bukovinába, és legújabban, a kereskedelmi muzeum közvetítése folytán Szerbiába és Bulgáriába is szállítja áruit. Ezen utóbbi helyekre csak a legnagyobb óvatossággal lehet dolgozni, mert a német verseny következtében csak igen alacsony árakat lehet elérni, a lehető legroszabb hitelés fizetési viszonyok mellett. A német gyáraknak azon előnyük van, hogy jóval olcsóbb anyagot dolgoznak fel, s igy igen olcsón árusíthatnak, amihez még az is járul, hogy áruikat a Dunán hazánkon keresztül igen olcsón szállíthatják. Panaszkodik e gyár, hogy a rudvasat itthon drágábban kapja meg, s mégis 2 — 3 hónapig kell az anyagra várakoznia. Ennek következtében mintegy 60 kocsi rakomány anyag szállítása végett egy stájer gyárral kellett szerződnie, hol az anyag is jó, a szállítás pedig rendkívül gyors.
