Eger - hetilap, 1893
1893-08-08 / 32. szám
ismert [és kedves alakja, f. év julius 27-én váltott jegyet — Veszprémi Somogyi Mihály és neje sz. Mattyasovszky Eóza bájos és ifjú leányával Emmával. — Az egri érs. joglyceumon — mint az igazgatóság velünk közli — az új tanév szeptemb. 1-én kezdődik. Beigtatási és beiratási határidő szept. 1—8.; később jelentkezőknek fölvételük iránt külön kell folyamodniok igazgatói utasítás szerint. — A tanévet megnyitó istentiszteletnek, valamint az előadások megkezdésének napját külön feketetáblai hirdetmény fogja tudatni. — Azon joghallgatóknak, kik az új tanév alatt, mint egy évi önkénytesek tényleges katonai szolgálat-idejöket fogják tölteni, csak ezen körülményt kell egyszerű levélben bejelenteniök, s ezzel ők minden további jelentkezés nélkül a tanintézet kötelékében maradnak, s mint ilyenek megtartják netaláni ösztöndijukat s illetőleg jogosítva vannak katonai évök alatt is jogtanulói ösztöndíjért folyamodni. — Azon egyévi önkénytesek, kik a tényleges katonai szolgálattól most szept. végével fognak szabadulni, október 1—8. jelentkezhetnek a fölvételre, illetőleg beiratásra. Mind a fölvétel, mind a beiratás posta utján beküldött Írásbeli kérelemre is megtörténhetik, de a kérvényezőnek október 8. után 3 nap alatt személyeseu kell a további teendők végett az igazgatónál és egyes tanárainál jelentkeznie. Végzett gymnásiumi tanulóknak, kik az uj tanév alatt tényleges egy évi önkénytes katonai szolgálatban lesznek, s csak azután szándékoznak jogtanulói pályájokat megkezdeni: szintén érdekékben áll már most szeptemberben fölvétetni magokat a főiskola kötelékébe, azaz beig- tattatni, mert igy katonai évök alatt ők is megtartják netaláni tanulói ösztöndíjukat, s illetőleg képesítve s jogosítva lesznek ily ösztöndíjért folyamodhatni. — Az egri érs. joglyceumnál a sze- génysorsu szorgalmas hallgatók tandíjmentességre s a segitő- egyesület támogatására bírnak igénynyel. — Hivatalos vizsgálat. Adamovich Vilmos, m. kir. pénzügy- miniszteri titkár, az egri kir. pénzügyigazgatóság hivatalos megvizsgálása végett f. augusztus hó 2. 3. és 4-én városunkban időzött s mint hiteles forrásból értesültünk, nevezett p. ü. miniszteri titkár ur minden tekintetben első helyre tette pénzügyigazgatóságunkat az általa megvizsgált p. ü. igazgatóságok között és teljes megelégedettséggel távozott. — Müvész-estély Egerben/ F. hó 6-án este tartotta meg telt ház előtt az „egri állandó műkedvelő társaság“ az arénában, szépen sikerült hangversenyét, mely úgy anyagi, mint szellemi tekintetben tel jesen kielégítő volt. A művész-estély első számát a L e- génybúcsú czimű magánjelenet képezte Szécsi Ferencztől, melyet P részi er Jenő ambicziozus műkedvelő adott elő jóízű páthosz- szal. — A második szám Bauer Boriska k. a. gyönyörű zongora játéka volt: Liszt Ferencz Faust Gounodját adta elő Az eset történt pontban 10 órakor. Az időnek ilyetén pre- cziz meghatározása, igen fontos, főbenjáró, enyhítő körülmény Baj Izsák vádlottra nézve. Ugyanis Baj Izsák, aki egyébként a legjámborabb szitakötő a viágon, szintén udvarolt, még pedig a lehető legkomolyabban M. Zsófikénak, aki maga is igen komoly és szép, eladó leány. Mig ellenben Teles János soha sem volt komoly ugvarló; igen szép virágos tálakat csinál, de szive semmikép sem állandó; a polgári Don Zsuánok egy csinosan kipödrött bajuszu és urasá- goktól levetett ruhákat viselő típusa, aki Zsófikéval mindenáron próba-házasságot akar kötni és veszedelmes dolgokkal beszéli teli a szép, fiatal leány fejét. Többek közt el akarta vele hitetni, hogy az éjszakának különösen nagy varázsa van a szerelemre, ő meg van győződve róla. hogy ha egyszer alkalma volna és szerencséje Zsófikéhoz úgy késő esti órákban, egészen máskép gondolkoznék Zsófika az ő vonzalmát illetőleg egészen máskép érezne! A ravasz tálas Don Zsuán ezenközben egy gyönyörű virágos tálra pingálva reprezentálta Zsófikénak a szivét szép pirosra kifestve és rajta ezen szerelmi vallomással! „Fogadd e szivet, mely örökké hived.“ De szerencsére Zsófika komoly is, meg eszes és elértette a tálas hunczutságát. És egy napon elpanaszolta a Teles Jancsi merészségét a komoly Baj Izsáknak, a ki szörnyen berzenkedett ezen szemtelenségen, kifakadván: — Ezt csak egy szélhámos tálas teheti. De a tálas Don Zsuán az ostromot folytatta és minden áron be akarta bizonyítani Zsófikénak, hogy csendes, esti találkozás alkalmas csak szivének igaz megnyilatkozására. szűnni nem akaró tapsok között. Erre ismét egy magánjelenet következett, az „Egy boldogtalan asszony“, melyet Marko vies Margit k. a. budapesti sziniakademia tagja adott elő elragadó bájjal. Az ezután következő 4. szám képezte a különben minden tekintetben fényesen sikerült müvész-estély igazi sark- és fénypontját. Ekkor lépett fel ugyanis Alföldi Irén k. a. a bécsi cs. és kir. zeneakademia tagja s bájos tiszta, ezüst csengésű hangjával, a rajongásig elragadta a hallgatóságot. Egy német s egy frauezia dalt énekelt (Goldmark „Die Nachtigall als ich Sie fragte“ czimű dalát, s egy franczia dalt Tito Mattlitöl.) A művésznő hangjának iskolázottsága igen szépen fejlődött az utóbbi esztendőben s az a terjedelmes hanganyag, mely csodálatra ragadt minket már a múlt évben, sokkal finomabb, simulékonyabb és fülbemászóbb csengéssel nyilvánult meg most, a mi iskolájának előkelő kitűnőségét, dicséri. A közönség az énekszámok elvégez- tével szűnni nem akaró tapsviharral úgyszólván kényszeritette a művésznőt egy magyar népdal eléneklésére is, mit a művésznő előzékenyen meg is tett hálás közönségének. — A müvész-estély 5. száma Kiss József „Simon Judit“ czimű költeményének el- szavalása volt Marko vies Margit k. a. által, a mi a művésznő sikereinek szintén csak emelésére szolgált. — A 6. szám Popper „Landalouse“, „Chanson villageoise“ és „Spinnlied“ czimű darabjainak művészi előadása volt, Weisz Arthur végzett budapesti zeneakademiai növendék bravúros gordonka játéka által, melyet Bauer Boriska k. a. kisért kedves zongorajátékával. — Legutoljára Gárdonyi „Házassági ajánlat“ czimű monológja maradt, mely Fischer Mihály által eldeklamálva, derült hangulatban zárta be a sikerült művészi estélyt. 10 óra lehetett, mikor a közönség egy kedveseu eltöltött est emlékével távozott az arénából, hogy az ó Casinó nagytermében rendezett tánczvigalmon részt vegyen. A nagy terem alig győzte befogadni a nagyszámban egybegyült közönséget. A négyeseket 50 pár tánczolta s a tánczvigalom a legkedélyesebb hangban tartotta együtt a vendégeket a kora hajnali órákig. J. — A katonai zenekar hangversenye. Az időjárás miatt két ízben is elhalasztott katona-zenekari hangversenyt f. hó 2-án, szerdán délután végre sikerült megtartani. Derék zenekarunk igen tartalmas és válogatott műsort játszott végig a „nem nagy számú, de előkelő“ közönségnek, többször aratván zajos tapsokat is. Nem tudjuk megérteni, hogy maradhattak otthon azok a buzgó zenebarátok, akik a potya-hangversenyek alkalmával mindig ott láthatók a zöld fák alatt, legújabb divatú ruhájokban, nagy gyönyörűségükre a látványosság kedvelőinek. Szinte kedvünk volna néhány „törzsvendégnek“ a nevét megörökitendő nyomdafesték alá adni, akik most kivételesen, távollétök által tűntek ki, úgy gondolkozván, hogy nem muszáj mindig ott lenni. Különösen sajnáljuk érdemes izraelita polgártársaink hiányát, kik — úgy tudjuk — Csak próbálja meg Zzófika egyszer, tudom, nem bánja meg, sóhajtozott, epekedett a ravasz tálas. A leány nem szólt, a mit a tálas arra magyarázott, hogy — igen, a legközelebbi estén talán ma. S Teles Jancsi délután már kiégetett egy szép tulipántos tálat, egy tulipán levelére ráégetvén ezt az üzenetet: „Ma este pontban 10 órakor.“ S természetes, hogy ezt a remekbe készült üzenetet elküldte azon mód — Zsófikénak. Gondolom, kiáltja mindenki, mi történt pontban lo órakor. A csábitó tálas belépett és Baj Izsák, a komoly udvarló, a ki véletlenül a házban lakott, összetörte a tulipántos tálat a légyottra érkező tálas — fején. Mindössze csak könnyű testi sértés lett belőle, pedig ha akarta volna alaposabban is odaveri vala a szitás a tálat a szerzője fejéhez. Azonban a nevezetes tál darabjait Baj Izsák összeszedte, mert előre sejtette, hogy ezek még kirántják a bajból. Majd be mutatja most a tekintetes biróság előtt szépen ösz- szeillesztgetve a cserepeket és a tulipántot, melynek levelére be van égetve: „Pontban 10 órakor.“ Hát ezért olyan fontos a dologban az időnek olyan precziz meghatározása. S vájjon mit szól ehhez a történethez a tekintetes biróság: elitéli e Baj Izsákot?