Eger - hetilap, 1893

1893-07-25 / 30. szám

236

nősitéssel, mely a kvalifikáczionális szabályzatban előnyül van megjelölve.

— Kirándulás Agtelekre és Dobsinára. Pásztor Bertalan dr. ügyvéd, mint a magyarországi Kárpát-egyesület „Egri Bükk- osztályának“ ritka buzgalmú s vállalkozó szellemű ügyvivő alelnöke, igeii érdekes és tanulságos kirándulást tervez a hírneves agteleki Baradlába, és a dobsinai jégbarlangba. A kirándulás programmja a következő: F. jul. hó 31-én, hétfőn regg. 4 órakor jndulás Egerből, ernyős kocsikon Szarvaskő felé, a Bük- kön át Ózdig. Itt az ózdi vasgyár megszemlélése, étkezés, pihenés. Estve megérkezés Tornaijára, esetleg Agtelekre. Másnap, kedden, f. évi aug. hó 1-én az agteleki Baradla tüzetes megtekintése, mely az egész napot igénybe veendi. Estve visszatérés Tornaijára; ugyanitt estelizés és éjjeli szállás; harmadnap, szerdán aug. hó 2-án reggeli 7 ó. 33 perczkor indulás vasúton Dobsinára, odaérkezés d. e. 11 órakor. Étkezés. Délután a hires dobsinai jégbarlang megszemlélése villamos világítás mellett. Dobsinán éjjeli szállás. Negyednap, aug. 3-án csütörtökön, hazatérés vasúton Egerbe, Bánréve-Miskolcz-Füzes- Abony felé, tetszés szerint, vagy kora hajnali 3 ó. 10 pkor, mely vonat délben érkezik Egerbe; vagy déli 12 ó. 6 pkor, melylyel az esti vonaton történik az Égerbe érkezés. Az érdekes kirándulás összes költsége, szigorú számítás szerint, nem kerül többe 22—24 frtnál. Azért nagyon helytelenül cselekszi, aki teheti, ha e kedvező alkalmat elmulasztja, melylyel a földkerekségének ezt a páratlanul álló két remek természeti csudáját ily valóban csekélynek mondható költséggel megszemlélheti. Miután e kirándulásra vállalkozók száma már eddigeié is 8 — 10-re rug, a kirándulás a föntjelzett programm szerint okvetlenül meg fog történni. Akik tehát e nagy érdekű kitándulásban részt akarnak venni, f. jul. hó 26-áig bezárólag akár Pásztor Bertalan dr. egyleti alelnöknél, akár e lapok szerkesztőségénél (Széchenyi- utcza 32. sz. a.) jelentkezni szíveskedjenek. Jelentkezés alkalmával a kirándulás biztosítása czéljából 10 frt. lesz befizetendő, mely összeg a kiadási költségbe beszámittatik.

— Az egri főegyházmegyei tanító-egyesület központi bizottsága f. év október 24- 25- 26-án tartandó képviseleti közgyűlése alkalmával tanszer- és terménykiállitást is szándékozik rendezni. A terménykiállitás, mint halljuk, az egri határban termő gyümölcs és burgonya-fajokat mutatnáj be. Ezenkívül, minthogy Parthay Géza országos baromfi tenyésztő egyesületi titkárnak legközelebb városunkban szándékolt értekezése, a közönségnek csekély számban történt megjelenése miatt megtartható nem volt, nevezett közgyűlés napjain baromfi-kiállítás is terveztetik, mely alkalomból Parthay Géza titkár úr értekezésének megtartására a kiállítást rendező, bizottság által fel fog kéretni.

— Ez nem közönséges állat, — mondá a bátya, — szinte azt kellene hinni, hogy értelmes, mint az ember.

A fiatalabb pedig igy szólt:

— Talán üdvös lenne, ha golyóinkat nagybátyánk, a püspök megszentelné, vagy valami papot megkérnénk, hogy imádkozzék érettünk.

E rövid szóváltás ntán elnémultak.

Egy kis idő múltán Jan újra megszólalt:

— Nézd csak, milyen vérpiros a lenyugvó nap. Ma éjjel a farkas kétségkívül idéz elő még valami szerencsétlenséget.

Alig ejté ki e szavakat, lova egyszerre felágaskodott, mig öcscsének paripája hátsó lábaival elkezdett rugdalózni. Egy hullatag levelektől elborított, széles cserje nyilott meg előttök, s szemeik egy iszonyatos szürke bestiát pillantottak meg, mely a cserjésből kitörve vad futásnak eredt.

A két testvér ajkairól az örömteljes meglepetés hangja tört elő, s miközben paripáik nyakára hajlottak, szóval, térddel, sarkantyúval, lovag-korbácscsal kezdték azokat rohamra nógatni.

Eszeveszett hajszával nyargaltak tüskön-bokron keresztül, vizmosott árkokat ugratva, hegyen föl, lejtőn alá vágtatva, miközben teljes erővel fújták vadászkürtjöket, hogy a vadászokat és kutyákat magukhoz csőditsék.

Ekkor ősapám, a bősz roham közepette, homlokával, hirtelen egy vastag faágba ütközik, mely koponyáját széthasította. Fájdalmasan följajdulva hullott le paripájáról, mely megvadulva vágtatott s tűnt el a sötét vadonban. A fiatalabb testvér egy fékrántással nyomban megállítja a lovát, földre ugrik, átkarolja

— Hangverseny. Mint halljuk, még az év folyamán októbtr hó 24-én egy ritka élvezetet Ígérő hangversenynek nézünk elébe. A hangversenyt az egri főegyházmegyei központi bizottság rendezi egy helyben felállítandó népiskolai tanszermúzeum és tanítói szakkönyvtár javára. A műsor a legnagyobb gond és műiz- léssel van egybeállitva, s annak idején közölni fogjuk.

— Várady Sándor, a magy. kir. opera derék ifjú baritonistájának dalestélye Párádon, a múlt csütörtökön, f. jul. hó 20-án szép számú és elegáns közönség részvéte mellett, a lapunk múlt számában részletesen közölt érdekes és változatos műsor nyomán, kivált művészi tekintetben, igen szép sükerrel ment végbe. A hangversenyző művész, — mint halljuk, — a jövedelem egy í’észét a parádi fürdő könyvtára javára adományozta.

—- Gyászhir. Özv. Ferenczy György né, szül. Pók a Mária úrnő, élete 88-ik évében, f. jul. hó 23-án Szóláthon elhunyt. Temetése ugyanott, a környék előkelő családjainak, s a lakosságnak tömeges részvéte mellett, f. hó 24-én ment végbe. Az elhunytban a hevesmegyei előkelő Ferenczy-család számos tagjai édes anyjukat, illetve nagy- és dédanyjukat, — Póka Zsig- mond érd. plébános pedig édes testvérét gyászolják.

— Gyászhir. Pál ezer Kálmán esányi esperes-plebános, munkás élete 54-ik, áldozó papsága 31-ik évében, hosszas szenvedés után, f. jul. hó 22-én elhunyt Csányon. A boldogult temetése ugyanott a környék lakosságának nagy részvéte mellett, f. jul. hó 24-én ment végbe.

— Hatvanban nem lesz második gyógyszertár. Hevesmegye közegészségügyi bizottsága Luga László elnöklete alatt a múlt pénteken, f. jul. hő 21-én délután tartott ülésében tárgyalta a hatvani második gyógyszertár felállítása ügyében a megyéhez beterjesztett kérvényt. A bizottság, tekintve azon körülményt, hogy a szomszédos Csány községben csak nem rég állíttatott fel egy gyógyszertár, mely a hatvani gyógytár forgalmát megcsökkentette, dó mert Hatvan népessége az utóbbi évek alatt nem is emelkedett annyira, hogy egy második gyógyszertár fölállítását kívánatossá tenné, — folyamodót kérvényével elutasitandónak véleményezte.

— Lőrinczfy elfogva! — Lőrinczfy, alias Lauren esik János, a hirhedett sikkasztó egri városi árvagyámot, ki hivataloskodása alatt a városi árvapénztárból mintegy 40,000 forintot elsikkasztott, s körülbelül 8—9 év előtt megszökött, — e napokban Szabadkán elf gták. A szabadkai városi rendőrség ugyanis, a közelebbi napokban sürgöny utján értesítette az egri kir. ügyészséget, hogy Lőrinczfy Laurencsik Jánost elcsipte, s azon kérést intézi az ügyészséghez: „van-e szükség a fogolyra Egerben?“ — A kir. ügyészség rögtön válaszolt sürgönyileg, hogy igen is szükség van a fogolyra; kéri annak az ottani kir. ügyészség kezeibe

a bátyját, s iszonyodva látja, mint foly ki a koponyarepedésen át vérrel vegyült agyveleje.

Ekkor leült bátyja hullája mellé, ölébe fektette annak eltorzult, vérrel borított fejét, s sokáig — sokáig nézte fájdalmas tekintettel az örökre megmerevült vonásokat. Egyszerre félelem fogta el, a félelemnek egy különös neme, minőt még életében soha sem érzett, olyasmit, minő a sötétségtől vagy az egyedülléttől való félelem, — a sivár környéktől, vagy a kísérteties farkastól való félelem, amely boszúból megölte a bátyját.

A láthatár mindegyre sötétült; a fák a kemény fagytól csikorogtak. Ferencz borzadva emelkedett föl testvére hullája mellől, képten továbbra is itt időzni. Valami aléltság közeledtét érzé egész lényében. Körötte néma csend; se a kürtök rivallása, se az ebek csaholása nem hallható. Minden hallgatag a szürkülő szemhatáron, s a komor téli est e siri csöndjében van valami szokatlan, valami megborzasztó.

Újból megragadta testvére hulláját, keresztülfektette a saját nyergén, hogy majd igy fogja visszavinni a kastélyba; erre csöndes ügetésben megindult, mig szemei kápráztak, s ijesztő, hajmeresztő képzelődések gyötörték izgatott agyát.

Egyszerre az éji homályba burkolt országúton eléje kerül egy rémalak: — a bestia! Villámszerű rettegés, hideg bor- zadály futja végig valóját egy pillanatra, hideg verejték fut végig testén, s mint a rabló előtt a zarándok, hirtelen keresztet vet magára. De tekintete a jövő pillanatban testvére hullájára esik, s a másik pillanatban félelme a legiszonyúbb haraggá, vad dühhé változik át. Sarkantyúba kapja lovát, s vágtatva rohan a fenevad után.