Eger - hetilap, 1893

1893-05-30 / 22. szám

171

Különfélék,

— Tanulmányi kirándulás. A „Hevesmegyei Gazdasági Egyesület“ elhatározta, hogy gazdasági tanulmányi kirándulást rendez; ezek elseje folyó év junius 10-én és 11-én tartatik meg következő időbeosztással. Június hó 10-én a Budapest felől jövő gyorsvonattal érkező kirándulók, Kaál-Kápolna állomáson d. e. 9 óra 34 perczkor érkeznek meg, ott a mélt. gróf Károlyi hitbizományi uradalom által rendelkezésre bocsájtott fogatokon megszemlélik az uradalom jóhirnevű nagyúti ménesét. — A Miskolcz- ról jövő gyorsvonattal érkező kirándulók szintén Kaál-Kápolna állomáson szállnak le, d. e. 11 óra 4 perczkor. Itt a nevezett uradalom fogatain a kisasszonytéri majorba szállíttatnak. — A közelkörnyékből érkező résztvevő kirándulók szintén d. e. 11 órakor gyűlnek össze a kisasszonytéri majorba, hol a mindkét irányból vasúton jövő kirándulókhoz csatlakozva, megszemlélik a nevezett majorhoz tartozó, öntözésre berendezett műrétet. Innét az összes kirándulók a kompolti központi felügyelőségi lakásban villásreggelivel üdittetnek. Kéretik minden a kirándulásban részt venni szándékozó, hogy e szándékát legkésőbb junius 3-ig bezárólag, az egyesület titkári hivatalának jelentse be, hogy a szükséges számú fogatokról az uradalom idejekorán értesithető legyen. A hasznost a kellemessel egybekötve, a kiránduló közönség június 10-ikén délután 5 óra 24 perczkor Kaál-Kápolna állomásról induló vonattal Párád gyógyfürdőbe rándul, hol este a gyógyte- remben nyári tanczmulatsággal fejeztetik be e tanulságos kirándulás. Felkéretnek ezért a tisztelt tagtársak, hogy családtagjaikat e mulatságra elhozni, de azonkívül ösmerőseik körében is mentői számosabb részvételt biztosítani szíveskedjenek, hogy az egyesület e mulatsága méltóan sikerülhessen. Tanácsosnak látszik, ha a hölgykoszorú már a d. e. Kaál-Kápolnáról 11 óra 11 perczkor induló vonattal rándul fel Parád-fürdőre, hogy ott az út fáradalmait kipihenhesse, és a mulatság jellegének megfelelően egyszerű nyári toilette-jével a vigalom megkezdéséig, este 8 óráig kényelmesen elkészülhessen. Másnap, junius hó 11-én d. e. 10 órakor a tanulságos kirándulás folytatva lesz és szemle alá kerül Beniczky György úr tag- társunk csehi birtokán, a vízmosásos és kopár területek felfogására eszközölt sükeres akáczültetés. — E kirándulásban résztvevők szintén kéretnek e szándékukat szintén a fent jelzett határnapig az egyesület titkárságánál bejelenteni, hogy a vendégszerető házi úr a szükséges fogatok felől rendelkezhessék. Azon reményben, hogy egyesületünk ez irányú tanulságos és kellemes szórakozásában a tisztelt tagtársak minél nagyobb számban fognak részt venni, s különösen a költségek fedezésére mérsékelt belépti díjjal terhelt tánczmulatság sükerét, ösmerőseik, — ha nem is egyesületi tagok, — megnyerése által biztosilandják, maradok Gyöngyösön, 1893. május hó 20-án. Tagtársi üdvözlettel Beretvás Endre, a Hevesmegyei Gazdasági Egylet elnöke. Csömör Kálmán, az Egylet titkára.

Aranyhegyi Zsófi kisasszony hamiskásan mosolygott ál- arcza alatt.

— Ó, Zsófika! rettegek tőled!

— Egy hatalmas herczeg, egy gyönge nőtől!

— A szépség és kellem még a királyokat is meghódítják.

— De hogyan Ítélhet meg engemet fenséged, az ál- arcz alatt,?

— Éppen attól félek. Ha éjfél után leveted álarczodat, el leszek bűvölve, rabszolgáddá leszek, itt kell maradnom, s minden lehetőt elkövetnem, hogy a Xenil partjára vihesselek magammal.

A kis halászleány azonban már nem válaszolhatott, mert egy fekete selyemdominó megfogta a karját, s e szavakkal lódította arrább:

— Engedj már nekem is egy darabot a herczegből!

Zsófia leverten sietett anyjához.

— Az a csúnya Baraczkosné már megirigyelte a szerencsémet!

A herczeg, úgy látszik, nem igen örült a cserének.

— Herczegem! mi már találkoztunk!

Aki a herczeget figyelemmel kisérte, észrevehette, hogy ar- czizmai e szavakra idegesen megrándultak.

— Kétségkívül léssz kegyes megmondani, hogy hol ? Édes emlékek visszaidézése mindig kellemes előttünk.

— A Xenil partján.

— ügy e találkozás nagyon régen lehetett.

— Egy éve mult, a tavaszi rózsanyilás idején.

— Kis kigyó, megfogtalak, — négy éve múlt, hogy kastélyomat nem láttam.

— Kinevezés. Király ő felsége az igazságügyminister előterjesztésére az egri kir. törvényszékhez Apáthy Gyula dr. szegedi kir. ügyészségi alügyészt, és Miskovics Flór is dr. budapesti itélő-táblai tanácsjegyző-albirót törvényszéki birákká nevezte ki.

— A jogászok szokásos nyári mulatsága junius 7-én az érsek-kertben és 9 órától folytatólagosan a kaszinó termeiben fog megtartatni. Meghívók csak vidékre küldetnek. A készülődésekből ítélve remélhetőleg legsükerűltebb lesz a nyári mulatságok közt.

— Gyászhir. Kapácsy Eugénia (Etelka), az irgalmas nővérek sárospataki kolostora s leánynövelő intézetének főnöknője, a megyeszerte ismert, széleskörű Kapácsy-család tagja, Kapácsy Dezső nyug. megyei árvaszéki előadó, lapuuk kedvelt költő-munkatársának nővére, életének 51-ik, buzgó szerzetesi működésének 30-ik évében, példás keresztény türelemmel viselt hosszú szenvedés után, f. máj hó. 23-án Sárospatakon elhunyt. Az üdvözült ravatalát az elismerés, hála és kegyelet számtalan koszorúi borították el, melyek közt különösen kivált az ott lakó herczegi család koszorúja. A boldogúlt temetése, díszes egyházi szertartással, a város összes lakosságának, vallás- felekezeti különbség nélkül, impozáns, és megható részvéte mellett, f. máj. hó 25-én ment ugyanott végbe. Számosabb előkelő egri család serdülő leánynövendékei nyertek kiképeztetést az irgalmas nénék sárospataki leánynővelő intézetében, kik a boldogult főnöknőnek, mint igazgatónőjüknek nemes szivére, áldott lelkére, gyöngéd, anyai szeretetteljes gondosságára mindenkor hálás és kegye- letes szívvel fognak visszaemlékezni. De áldják emlékét a sárospatakiak is, kiknek körében, mint zárdafőnöknő, 20 évet töltött. Az igazak és jók angyala őrködjék örök álmai felett!

— „A hevesmegyei tüzoltó-egyesületek szövetsége,“ melyet az egri önk. tüzoltó-egyesület indítványozott, s szervezett, a jövő szombaton, s illetve vasárnap, f. é. jun. hó 3. és 4-ik napjain tartja alakuló közgyűlését Egerben. A közgyűlés programmja a következő: Jun. 3-án a déli vonattal érkező bajtársak fogadása az egri pályaháznál, s elszállásolása az egri önk. tűzoltók elszállásolási bizottsága által. A kocsin érkező bajtársak fölkéretnek, hogy elszállásoltatásuk végett megérkt zésökkor az állandó bizottságnál az egri önk. tűzoltó őrtanyán jelentkezni szíveskedjenek. Ugyan-e bizottság az idegen bajtársaknak bármi irányban felvilágosítással, s útbaigazítással készségesen szolgál. — Ugyancsak szombaton, f. é. jun. 3-án délesti 6 órakor gyülekezés az egri tűzoltó őrtanyán, onnét testületi kivonulás az egri önk. tűzoltó- egylet által esti 7 órakor tartandó nagy gyakorlatra, melynek végeztével esti 87® órakor ismerkedési estélyre gyülekeznek össze a bajtársak a „Korona“ vendéglő kerti helyiségeiben. — Másnap, vasárnap, jun. hó 4-én pontban délelőtti 9 órakor a városház nagy tanácskozási termében kezdetét veszi a hevesmegyei tüzoltó-egyesületek szövetségének alakuló közgyűlése a következő tárgysorozattal: a) A gyűlés vezetésére ideiglenes elnök s titkár

E közben azonban a herczeg műértő figyelemmel vizsgálta a remek arany órát, a tömör, súlyos aranylánczczal, mely a selyemdominóról alácsüngött.

— Hogyan mulatod itt magad, herczeg?

— Szép hölgyek társaságában mindig jól mulatok.

— Kivált itt, hol álczák födik az arczokat.

— Akik le fogják vetni álarczukat, bizonyára szépek.

A herczeg zsebébe nyúlt s egy brillántokkal dúsan kirakott remek mivű arany órát tartott a Baraczkosné bámuló szemei elé.

Az asszonyság csudálkozva vallá be, hogy ily remek szépséget életében még soha sem látott.

De Mikró Ugrikó herczeg azon gavallérok közé tartozott, akik kedvöket lelik abban, ha a hölgyeknek szívességet, s örömet szerezhetnek.

— Ez az óra öt ezer frank értékű; ha a magadét nem tartod értékesebbnek, ez éj emlékéül szívesen cserélek veled.

Baraczkosné arcza ragyogott az örömtől; sietett óráját leoldani s azt a herczegnek átnyújtani, aki igazi gavallér udvariassággal akasztotta helyébe a maga óráját. Baraczkosné nem is maradt tovább a herczeg közelében, hanem - a viszontlátásig — búcsút véve tőle, háromszor is körűlkacsázott a teremben, hogy a nagyszerű cserével eldicsekedjék.

Egy kis kedves, fürge czigányleánynak nyomban szemet szúrt a herczeg kis ujjún csillogó brillant gyűrű. Sans peur et rapproche lovagunk pedig tüstént észrevette azt, s nem is hagyta soká a kedves Esmeraldát vigasztalanul. Rögtön lehúzta ujjáró gyűrűjét, s kicserélte azt a kis czigányleány gyűrűjével.

Ki volt most boldogabb, mint a kedves piczi Esmeralda!

*