Eger - hetilap, 1893
1893-05-16 / 20. szám
hogy ezen gyakorlatok mily sikerre vezettek, arról alkalma volt, úgy az igen tisztelt alapitó és pártoló tagoknak, valamint a nagy érdemű közönségnek is 1892. évi junius 25-én a nagy piaczon tartott diszgyakorlaton meggyőződni. Gyakorlat tartatott összesen 20, — és pedig 12 nyári, 8 téli iskola-elméleti gyakorlat. A disz- gyakorlatot követő nap jun. 26-án délután tartotta az egylet szokásos nyári tánczmulatságát, az érsekkertben, mely mind siker, mind egyéb tekintetben az előbbeni évit felülmúlta. Február 6-án tartotta meg az egylet tánczestélyét, mely már évek bosszú sora óta nem volt oly látogatott, s igy a pénztárt tekintélyes ösz- szeggel gyarapította. Márczius 20-án tartatott meg a tisztújító közgyűlés, a mely a legnagyobb csendben folyt le, s az egylet belnyugalmát a legkevésbbé sem zavarta meg. A bajtársi szeretet és összetartás fokozása s élesztőse végett a parancsnokság több ízben rendezett társas vacsorákat, valamint az egyleti kertben teke-pályát tart fen; — az egyleti tagok szórakoztatása czéljából pedig 4 lapot járatott s könyvtárt tart fenn. Választmányi ülés tartatott 5, — működő értekezlet pedig 3. — Működő tagja volt az egyletuek 77, — pártoló 466. Megemlítésre méltó még az, hogy a m. kir. honvédparancsnokság, valamint a cs. és k. 60-ik gyalogezred megkeresése folytán 48 katona képezte- tett ki a tűzoltói teendőkben 24 gyakorlat alatt az egylet által. Az elmúlt évben 22 tüzeset és pedig 11 tetőtüz, 6 kéménytűz, 1 szoba-tűz, 1 pinczetüz, és 3 kazaltüz volt. A tüzesetek egyes hónapok szerint a következőleg oszlanak meg: január hóban volt 1 kémény és 1 szobatüz, február hóban nem volt tüzeset, márczius hóban 1 kéménytüz, április hóban, 2 tető-tüz, május hóban 2 tető-tüz, junius hóban 2 tető és 1 pincze tűz, julius hóban 2 tető tűz, augusztus hóban 1 tető s 1 kazal tűz, szeptember hóban 1 kazal-tüz, október hóban 1 tető-tüz november hóban 1 kémény és 1 kazal-tüz, deczember hóban 3 kémény és 1 tető-tüz. A legtöbb tüzeset a makiári negyedben volt. Kémény-égetésnél az egylet 16 esetben működött közre, szivattyúzásra az egylet szerei 16 esetben vétettek igénybe. Színházi őrséget teljesített az egylet 35 színi előadás alkalmával. Vidéki tüzesetekkor, és pedig Dormándra egy alkalommal Vonult ki az egylet. Az egyesület szereiben, a múlt év folyamán változás nem állott be, meg kell említeni azonban, hogy Eger városa a melegvízen egy vizemelő gépet állított fel, a melyet az egylet rendelkezésére bocsájtott. Az iktatóba 97 darab érkezett, s elintéztetett ugyanannyi s igy hátralék nincs. Julius havában a bpesti ö. t. egylet kezdeményezésére gr. Széchenyi Ödön 30 éves tűzoltói jubileumára küldöttség ment Konstantinápolyba s a küldöttségbeni részvételre, s egyletünk képviseltetésére az országos tűzoltó szövetség elnöksége által egyletünk felhivatván, a választmány dr. Pásztor Bertalan főparancsnokot bízta meg egyletünk képviseletével, akkép, hogy utazási költségei pótlására 150 frtot is megszavazott, a főparancsnok mint az országos tűzoltó- szövetség központi választmányának is tagja, egyletünk képviseletében a jubileumon részt vett és Abdul Hamid török szultán ő felsége által, a „Tahlissie“ éremmel tüntettetett ki. Örömmel kell végül jelentenünk, hogy az egylet kebelében semmi olyan rendellenesség avagy zavargás elő nem fordult, a mely a bajtársi szeretet s összetartást megzavarta avagy pedig valamelyik bajtársnak az egylet kebelébőli eltávolítását vonta volna maga után. A lelkes éljenzéssel tudomásul vett érdekes jelentés után Pásztor Bertalan dr. főparancsnok a közgyűlésnek jelentést tett egyszersmind a választmány által kezdeményezett ama helyes irányú mozgalomról, mely a Hevesmegye területén levő 42 tűzoltó egyesületnek egy „hevesmegyei tűzoltó szövetségibe való egyesítését tűzte ki nemes feladatául. A közgyűlés ez előterjesztést is örvendetes tudomásul vette. Elnöklő Kovács Kálmán jelenti a közgyűlésnek, hogy az egyesület tisztikarának mandátuma az alapszabályok értelmében lejárt, minek folytán többi tisztviselő társai nevében is, tisztjüket a közgyűlés kezeibe teszi le, s azt egy uj tisztikar alapszabályszerű megválasztására hívja fel. A közgyűlés a tisztujitás tartamára s ennek vezetésére elnökül Grónay Sándor polgármestert hívja fel, ki is az elnöki széket, rövid, tartalmas beszéddel elfoglalván, a közgyűlést a tisztikar megválasztására hívja fel. Közfelkiáltással megválasztattak: elnöknek Kovács Kálmán; alelnöknek Dusárdy József; titkárnak Schwartz (Sötét) Sándor dr.; pénztárosnak Fogéi Ágoston; ügyésznek Lipthay Gyula; orvosnak Glósz Kálmán dr.; építésznek Majoros Béla; választmányi tagoknak: Samassa János, Petravich Bertalan, Buzáth Lajos, Grónay Sándor, Köszt- ler József dr., Párvy Sándor dr., ifj. Simonyí Károly, Babies Aladár, Éliássy Ferencz, Neszvadba Gyula, Sebestény István, Elek János, Salamon Antal. — A tényleges tisztikarban: főparancsnoknak Pásztor Bertalan dr. helyettes főparancsnoknak Perger Ignácz, szerelvényi-osztályparancsnoknak ifj. Simonyi Károly, mászó osztályparancsnoknak Loor Gyula, szertárosnak Huszár Mihály. Kovács Kálmán az újonnan megválasztott elnök, újra elfoglalván az elnöki széket, lelkesítő beszéd kíséretében tűzte föl a tűzoltó szövetség érmeit tűzoltó-egyletünk ama 18 legrégebben Az „EGEK“ tárczája. Huszonöt év után. A piacz sarkán egy zsemlyeárus kofa kuporgott asztala előtt, alacsony rozoga székén. Mellette egész háztartása: egy macska, egy kis mosó-teknő, elpiszkolt, varrni való fehérnemű, foltos ruhák. A nő arcza ránezos, megnyúlt orra a szeszes italoktól veres, két hosszú, sárga foga kilátszik a szájából, ezeket már nem tudja eltakarni petyhüdt ajaka. Mellette, háttal a házfalának dőlve, a puszta földön egy férfi ült. Kopott, rongyos kabát volt rajta, mely alól ing nem látszik ki, lábán felemás lyukas czipő, feje fedetlen, kuszáit, gyér, ősz haja csapzottan csüng alá homlokára. Arcza jóságos szelíd, keze, lába folyton izeg- mozog, feje inog. Valami gyógyithatlan ideg-baja van. Egyszer csak a férfi töredezett, halk hangon szólt oda a nőnek, ki előtt egy repedt cseréptálban bizonytalan színű főzelékmaradvány állott: — Adsz valamit . . . reggelire? A nő visszafordult, s kíméletlen hangon, mérgesen válaszolt: — Megint beszélsz ? Eredj, mert megruglak. Es a férfi bambán bámult bele a napsugaras levegőbe homályos szemeivel. De mintha szemeiben egy könycsepp reszketett volna. I. Az a ránezos, banya-arcz mily üde, piros volt huszonöt év előtt 1 Az az összeesett alak mily sugárv ruganyos karcsú volt, hogy hajlott kaczéran, idegesen ide-oda! Es mint futotta el a nő testét a villanyos meleg, mikor annak a most gyámoltalan embernek tüzes tekintete belemélyedt a nő szép kék szemeibe! Hogy megremegett a nő egy, még ismeretlen gyönyörtől, mikor ezelőtt huszonöt évvel a férfi aczél-izmos karjaival magához vonta a nőt, s igy szólt hozzá: — Szeretlek. Az enyém akarsz lenni? A nő szemeiből szerelem sugárzott, mikor azt felelte: — Örökre! — Anyád nem ád hozzám. Kitaszít, kitagad. Eljösz velem? — A világ végére is. — Idegenbe viszlek, nem is tudom hová. Szegénységet, nyomort hozok hozzád vendégül. Eljösz-e velem? Igenre ingott a nő szép feje. — Vissza sem jöhetsz többé. Örök száműzetés lesz a sor- suuk. Világgá űzlek magammal együtt. Követsz-e engem? — Mindenüvé. Jóba, rosszba. — Nem lesz kívülem senkid. Én leszek az egész világod. Kitagadottan, átokkal halsz meg. Eljösz-e velem? — Ne kérdezz már — szeretlek! — Én édes menyországom .... Elszöktek. A leány özvegy anyja nem egyezett bele a házasságba, mert (mint mondá) nem Írnoknak nevelte a leányát. Nem is sokáig élte túl a szégyent, leánya szökését. Meghalt átokkal ajakán. Elmentek más városba, messzire, ahol nem ismerte őket senki. Össze sem esküdtek. Minek az? hisz szerették egymást. A férfi dijnoki állást kapott. Nagyon szegényesen éltek, de boldogan. Könnyű volt akkor! Akkor, mikor este egy imádott nő átkarolja a hazatérő férj nyakát és a szerelem édes, lágy hangján súgja a fülébe: — Szeretsz ? — Szeretlek. Testem minden parányával, lelkem összes gondolatával szeretlek, — felel a férfi. II. Tíz év telt el. Ez alatt két gyermekük született, de meg is halt mind a kettő. S mintha az utolsó gyermekkel a nő szerel-
