Eger - hetilap, 1893
1893-01-10 / 2. szám
15 napja. Ez után gyorsan elterjedt a papírpénz. Ibn Batuta, mikor a 14-ik században Kinába utazott, már nem is látott rézpénzt, a min a jámbor szerfelett elcsodálkozott. 1295-ben a mongolok is megismerkedtek a papírpénzzel. — Annak akkor „tsau“ volt a neve, most azonban a „szervusz“ hétköznapi formáját nevezik „tsau“-nak. A „tsau“ lepedő nagyságával vetélkedő papirospénz volt, a melyen a maliomedán (?) katekizmus arany igazságai voltak olvashatók. Európába Tendillo spanyol tábornok hozta be az első „ropogós“-t, a 15-dik század végén. Ausztriában és Olaszországban csak a múlt század közepén bocsátották ki az első papírpénzt. Francziaország nemzetgyűlése kimondta, hogy az állam- adósság törlesztésére assignátákat fog kibocsátani. — Ez volt a papírpénz arany-korszaka. Eleinte 100 millió, néhány' hónap múlva 200 millió tallér értékű bankjegyet bocsátott ki a kormány és rövid idő múlva tiz milliárd értékjegy forgott közkézen. És csodálatos, akkor volt legszegényebb a lakosság. — Öt évvel később a „mandate“ nevű papírpénzt bocsátották ki. Ebből nem kevesebbet, mint 2400 milliót nyomtatott az állam. És a papírpénzzel egyenlő arányban szaporodtak a papirpénzkamisitók is. 1819-től 1821-ig 92,000 hamis bankjegyet mutattak be az angol banknak és 16 év alatt 656 embert Ítéltek halálra hamisítás miatt. Ezek közül azonban csak 241 egyénen hajtották végre az ítéletet. IJjabb időben, a mikor az arany és ezüst valutát mindinkább meghonosítják Európa államai, a papírpénz mindinkább le fog szorulni a pénzpiaczról. — Téli országos vásárunk, mely f. jan. hó 8-án délután gyűlt, s teguap, f. hó 9-én már oszlófélben volt, vevők hiányában minden irányban silánynak mondható. Terményüzletünkben azonban — mint rendes tudósitónk Írja, — a csekély behozatal daczára, az emelkedett vételkedv folytán, kissé élénkebb irányzat volt tapasztalható. Jegyzett áraink: t. búza 7—7.30; rozs és kétszeres (lanyha) 5.50 — 6.20; árpa 5—5.80; kukoricza 4.60 — 4.80; zab; 5.20—5.50 mmkint. — Országos vásárunk a baromvásár szintén igen silány volt. Szarvasmarha, daczára a csekély felhajtásnak, a múlt országos vásárhoz kepest csökkenő árakat tüntetett fel. Igás ökör párja 180 — 300 frt; fejős tehén drbja 60—140 frt tinó párja 60 — 100 fit. Lovak csekély számmal; silány vásár. Apróságok a régi időkből. — Közli: L. — Hogyan gondolkodtak és írtak a nőkről ez előtt 64 évvel. Az 1828-ik évi nemzeti Kalendáriomban a következőket olvashatni: Az asszonyi szépségnek háromszor nyolcz bélyegei: Hogy egy asszony tökéletes szépséggel bírjon, megkivánta- tik, hogy három fehér szépsége, úgymint: bőre, foga s keze fehér, — három fekete, u. m: szeme, szemöldöke és szempillája fekete, — három piros: ajka, ortzája és körme piros, — három hosszú: haja, ujjai és teste szabása hosszú, — három rövid: fogai, fülei, lábai, rövidek, — három domború: homloka, szemöldöke köze és melle domború, — három nyúlánk: növése, keze és lába nyulánkok, — három vékony, ujjai, hajszála, és ajakai vékonyak legyenek. Érdekes tudni. — Az 1230-ik esztendőben azon tájon (Sopron megye), hol most a Fertő tava fekszik, a következő helységek sülyedtek el, s borittattak el a viz által; Feketetó, Jakab- falva, Fürthő, Sárvölgye, Kendervölgye. Honnét származott a „Börze“ elnevezés? Brügge (Belgiom) városában hajdan virágzott a kereskedés, s a kalmárok egy Börzén nevű gazdag kalmárnak háza előtt levő piaczon szoktak össze gyülekezni. Borzen, vagy Börzén flamand nyelven „pénzes erszényt“ jelent. Börzén háza igen alkalmatos helyen feküdt, s czi- mere is három köbe vágott erszényt mutatott. Valahányszor a kalmárok vevés végett oda mentek, azt szokták mondani, a „Börzén vagy erszény piaczra megyünk“. — Később hanyatlani kezdvén a kereskedés Brüggében — Amsterdam lett a nagy kereskedés fő helye, s ott a tanács a kalmárok összegyülekezésére egy szép házat építtetett, Brügge példájaként annak Börze nevet adott. Később Amsterdam példáját más városok is követték — s mindenütt Börzének nevezték el az oly kalmárházakat, a hol a kereskedők állampapirosok adásvétele, pénzváltás és egyéb ily üzletek kötése czéljából összegyülekeznek. — Hazánkban „a Pesti Kalmárok társasága“ építtetett e czélra 1827. évben egy házat a M.-Dorottya utczában. (Előfizetési fölhívás. Tisztelettel kérjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfize- tésök a m. deczember hó végével lejárt, eló’fizetéseiknek idejekorán való megújítására. Előfizetési föltételek: Egész évre . . . . . . 5 frt. Félévre . . . , . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . . . . . 1 „ 30 „ Egy hóra,.........................................................— „ 55 „ Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Felelős szerkesztő: Sza/bó IgnáCZ. 16179. sz. tk. 1892. Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvényszék területén Eger város határában fekvő, Horváth Ferencz. Horváth András, kiskorú Horváth József és kiskorú Horváth Rozália végrehajtást szenvedettek tulajdonát képező következő ingatlan u. m. az egri külső 1846. sztjkvben A 2406. hisz. alatt foglalt szőlő a Tóthegyen, mely ingatlan a görög n. e. hitközség vég- rehajtatónak a nevezett végrehajtást szenvedettek ellen végrehajtási ügyéből folyólag 1892-ik évi november 14-én megtartott árverésen Erős János és neje Szarvas Erzsébet részére 192 frt vételárban leüttetett Kelemen Vincze Lajos által beadott utóajánlat folytán 1893-ik évi január hó 25 (huszonötödik napján) d. e. 10 órakor ezen kir. tszék árverési termében 604 frt kikiáltási árban árvereltetni, esetleg kikiáltási áron alól is eladatni fog. Ha azonban ezen ingatlanért 211 frt 20 krnál magasabb Ígéret nem tétetnék, vagy árverelő nem jelentkeznék, akkor az az utó- ajánlat tevő javára fog leüttetni. Az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-át bánatpénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben u. m. ‘/„-ada az árverés jogerejüvé váltától számított 15 nap alatt, V3-a da ugyanattól számított 2 hó alatt, Vj-ada ugyanattól számított 4 bó alatt az árverés napjától járó 6% kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ezen kir. törvényszék telekkönyvi hivatalánál a szokott hivatalos órák alatt, valamint Eger város elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Egerben, a kir. törvényszék telekkönyvi hatóságánál 1892. deczember hó 1-én. (9) l* Dr. Philippy, kir. tszéki biró. 15510. sz. tk. 1892. Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvényszék területén Eger- városban fekvő Szapper Ida férj. Fülöp Ig- náczné tulajdonát képező következő ingatlan, u. m. az egri belső 3218. számú tjkv- ben A f 2882. hrszám alatt felvett a Czifra negyedben lévő 261/b. népsorszámú ház és udvar az egri egyházmegyei alapítványok végrehajtató által a végrehajtást szenvedő ellen 270 frt tőke, ennek 1890. évi marczius hó 11 -ik napjától járó 7°/o kamatai, továbbá a lejárt s ezáltal tőkésített évi kamat öszszegek nevezetesen 18 frt 90 kr. után 1892. évi marczius hó 11-től s az ezután esedékessé válandó évi kamat összegek után azok lejártától folyó — s a kielégítésig számítandó 7% késedelmi kamat erejéig vezetett végrehajtás folytán 1893, évi január hó 30-ik (harminczadik) napján d. e. 10 órakor a helybeli törvényszék árverési termében 1206 frt kikiáltási árban árvereltetni esetleg kikiáltási áron alól is eladatni fog. Az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-át bánatpénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 egyenlő részletben u. m. 73-ada az árverés jogerejüvé váltától számított 15 nap alatt, 1/3-aAc ugyanattól számított 1 hó alatt, Vj-ada ugyanattól számított 3 hó alatt az árverés napjától járó 6% kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ezen királyi törvényszék telekkönyvi hivatalánál a szokott hivatalos órák alatt, valamint Egerváros elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Egerben, a kir. törvényszék telekkönyvi hatóságánál 1892. november 15-én. Dr. Philippy Ödön, (8) 1* Y kir. tszéki biró.
