Eger - hetilap, 1892

1892-02-09 / 6. szám

(5-ik szám.

31-ik év-folyam

1892. február 9-én.

Előfizetési dij:

Egész évre . ö frt — kr,

Félévre . . 2 „ 50 „

Negyed évre. 1 „ 30 „

Egy hónapra — ,, 45 „

Egyes szám — „ 12 „

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlés dija, 2 frt 50 ki-.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstő. 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő.

Az egri főegyházmegye.

i.

E napokban jelent meg az egri érseki főegyházmegye Név- könyve („Schematismus eléri archi-dioecesis agriensis ad annum I. C. 1892.) az 1892-ik évre. Miután ez a N1 évkönyv csupán az egyházmegyei papság számára készült, s igy, néhány hivatalos példány kivételével, alig kerül a nagy közönség körébe, s a könyvpiaczon se szerezhető meg, t. olvasóink tudásvágyának óhajtunk szolgálatot tenni, midőn e Névkönyv tartalmát, rövid statistikai kivonatban ismertetjük.

Az olajba főtt szent János apostol és evangélista (S. Joannes apostolus et evangélista ante portám latinam) védnöksége, s dr. S am ass a József, isten kegyelméből, s az apostoli szék jóvoltából az egri főegyházmegye érseke, ő szentsége házi prelá- tusa, ő csász. és kir. apóst, felségének valóságos belső titkos tanácsosa, hittudor stb. kormányzása alatt álló egri főegyházmegyéhez négy suffragán megyés püspökség tartozik, névszerint a t o z s u y ó i (püspök : Schopper György), kassai (p. Bubics Zsigmond), szatmári (p. Meszlényi Gyula), és szepesi (p. Szmrecsányi Pál).

Az egri egyházmegye főpásztori székében, sz. István első magyar király kora. s illetve az 1009 ik év óta, mely időtől fogva az egri egyházmegye története kezdődik, — a mai napig összesen 74 püspök, s illetve érsek ült, és pedig az 1799-ik évig 68 püspök, s az ez időtől csaknem 5 évig tartó interregnum után, az 1804-ik évtől kezdve, midőn a roppant kiterjedésű egri püspöki egyházmegyéből a föm'bb emlitett suffragán-püspökségek kiszakit,tatván, s külön egyházmegyékké alakíttatván, az ekként visszamaradt egri egyházmegyei terület főegyházmegyévé, s a püspökség érsekséggé emeltetett, — 6 érsek.

Az első egri püspök volt Cafapranus (1009--), az utolsó galánthai gróf Eszter ház y Károly, az egri lyceum alkotója, ki mint váczi püspök az 1762-ik évben foglalta el az egri püspöki széket, s mint nagy emlékű egri püspök, egyházmegyéjének közel 38 évig tartott bölcs kormányzása után, az 1799-ik évi márcz. hó 15-én, 74 éves korában hunyt el Egerben. A 68 egri püspök közöl, az imént emlitett utolsó püspök, gr. Eszterházy Károlyon kívül, hazánk s városunk történetében kiválóbb szerepet játszottak: Szent Buldus (-j- 1047), ki, a Vatta vezérlete alatt föllázadt pogány magyarok keze által, sz. Gellérttel együtt vértanú-halált szenvedett; Bánffy Lukács, (1151 — 1158), ki később mint esztergomi érsek, nagy szent hírében halt meg; Catapanus (1179—1216.), elébb III. Béla király al-kanczellár- ja, utóbb mint egri püspök, egyszersmind kancze Járja Imre magyar királynak, ki az 1202-ik évben Egerben hunyt el s ugyanitt nagy pompávai temettetett el. — I. Tamás (1217—1224), ki II. (jerusálemi) András királyunkkal együtt, részt.vett a szent földön tett keresztes hadjárat viszontagságaiban. — II. Cletus (1225—1242.) püspöksége alatt, pusztították el a hazánkba tört tatárok, a szerencsétlen muhi csata után (1241.) az egri székes- egyházat, több számos egyházi épületekkel együtt. — II. András, (1275 —1305.) III. András király nejének kanczellárja. — Telegdi Ka na din (1322 — 1330.), Károly király titkára. — Zudar Imre (1378 -1384), Nagy Lajos királyunk alatt egyideig Vörös Oroszország kormányzója. — Ludányi (II.) Tamás, a a Vasfejű (1400—1404.), kit, mint nápolyi László trónkövetelő

párt hi vét, Zsigmond király megfosztott püspökségétől, de később visszahelyeztetett. — Rozgonyi Simon (1440 — 1444.) a sze- rencsétlen várnai csatában elesett. — Héderváry László, volt pannonhalmi apát, később Hunyady János által kinevezett egri püspök, ki Hunyady Mátyás királyunknak a husziták ellen folytatott háborújában egyik legkiválóbb hadvezére volt. -— Veronai Ran go ni Gábor, mint ferencz-rendű fráter Capistrán Jánossal jött hazánkba. Kedvencze volt Mátyás királynak. Egri püspökké lett 1475-ben; 1481-ben Romába ment bibornoknak, megtartva az egri püspöki czimet s jövedelmeket is 1486-ig. — Dőczy Orbán (1486 — 1492.) kir. kincstárnok, egri püspök s egyidejűleg bécsi érsek. — Bakács Tamás (1493—1497.) kan- czellár, bibornok, konstantinápolyi patriárcha. — Estei Hippo- lit, az estei fejedelmi családból (1498 — 1520). — Szálkán László (1522 - 1524.) a mohácsi csatában vérzett el. — Kis- várdai Várday Pál (1524—1526.), kir. kincstárnok, később Szapolyai János által kinevezett esztergomi érsek, utóbb a Ferdinand pártjára állt, s kir. helytartó lön. — Frangepáu Ferencz, (1539—1543.) sz.-ferencz-rendű szerzetesből Szapolyai János nevezte ki egri püspökké. — Oláh Miklós (1548—1553.) II. Lajos király özvegyének tifoknoka, utóbb kir. kanczellár. — Ujlaky Ferencz (1554 1555.), kir. helytartó. — Verancsics Antal (1558 — 1569,), I. Ferdinandnak a portához küldött, hírneves követe. — Cserödy János (1586—1597.), az egri püspökség birtokai a törökök által lévén elfoglalva, 1000 tallér nyugdíjból élt. — Kisdy Benedek (1648—1660.), szegény szülék gyermeke. A kassai akadémia alapitója. — Fenessy György (1687 — 1699.) Nagy göndör fordított, a törököktől 1687-ben visszahódított Eger várában, a püspöki szék és káptalan visszaállítására. (Fenessy-transactio.) — Telekessy, István (1699— 1715.) az egri papnövelő-intézet alapítója. Életét a szarvaskői várba visszavonulva fejezte be.

Egri érsekek: Fuchs Ferencz (1804—1807.); báró

Fischer István (1807—1822.), felső-eöri Pyrker János László (1827 —1847.); krivinai Lonovics József (1848— 1849.); kisapponyi Bartakovics Béla (1850—1873.); dr. Samássá József (1873—). Az egri egyházmegye 74 föpász- tora közöl eddigelé 16-an lettek esztergomi érsekprimásokká, s hárman viselték a bibornoki öltözetet.

Az egri mélt. főkáptalanban van 14 kanonoki s’allum. Ez idő szerint be van töltve 13; üresedésb n van 1. A kanonokok közt van: 1 nagyprépost, 1 kisprépost. A káptalan tagjai közt van 3 püspök, névszerint Pánthy Endre nagyprépost, vál. olchini püspök; Szele Gábor, kisprépost, areopolisi fölszentelt püspök, és Bég o vese v i eh Róbert, székesfőegyházi főesperes vál. skutarii püspök. Czimz. kanonokság van 8; ez idő szerint be van töltve 6; üresedésben 2.

Az egri főegyházmegye kebelében vau 3 reális apátság; névszerint: a pásztói, tulajdonosa Vajda Ödön zirczi apát; az apátfalvi (Trium fontium de Beel, seu Apátfalva); tulajdonosa az egri papnövelő-intézet; és a t ápol ez a i, birtokosa Firczák Gyula, munkácsi gör. katli. püspök; — továbbá 19 czimzGen apátság, melyek közöl ez idő szerint 3 van üresedésben; 3-mal egri egyházmegyei, a többivel külső egyházmegyei papok vannak felruházva. Az egri egyházmegyei papság köréből hárman bírnak idegen egyházmegyébe kebelezett czimz. apátságot. — Reális prépostság van 2 (tulajdonosaik az egri főkápt. nagy- és kis- prépostok). Czimzetes prépostság van 10. melyek közöl csak két-