Eger - hetilap, 1892
1892-03-15 / 11. szám
84 a legcsekélyebb veszteség se hárult, miután az igazgató tanács, mindjárt a liir keletkezése után, ülése tartva, intézkedett, hogy az említett két ezégnek intézetünknél levő váltói az igazgatóság által nyomban bemutattassanak, mi megtörténvén, intézetünk igazgatósága azon megnyugtató értesülést vette, miszerint a bemutatott váltók annyira biztosítva vannak, hogy az egri kereskedelmi bankot még azon esetben sem éri vala veszteség, ha a főnt- nevezett két ezég esetleg csődbe került, s az intézeti váltók a csődtömegből semmi fedezetet nem nyertek volna is. Intézetünk, köztudomás szerint az 1889-ik évben 20 kros betétekkel önsegélyző egyletet létesített, mely a lefolyt 1891-iki üzlétévben 224 db betéti könyvvel 23589 frt. 80 kr. betétet képviselt. Figyelemre méltó tanu.-ága kevésbbé vagyonos polgártársaink takarékossági hajlamának! Intézetünk egyszersmind fiókja (filiale) lévén az osztrák-magyar nemzeti banknak, üzletünk forgalmának ez ága a lefolyt 1891-iki üzletévben a következő eredményt mutatja: Az osztr.-magy. nemz. banktól a lefolyt évben intézet ünk- beváltás illetve beszedés végett, váltók s értékpapitokban küldetett 1584 db. melyek értékében 715,804 frt. 38 kr. csinos ösz- szeg folyt be a helyi piaczon, örvendetes j eleül kereskedőink s iparosaink hitelképességének. Végül megnyugvással jelenthetem, hogy intézetünket a lefolyt üzletévben a legcsekélyebb veszteség sem érte nemcsak, hanem egy, már két év előtt teljesen födözetlennek nyilvánított sr törlésre ajánlott 1600 frtos követelésünkből is megtérült 700 frt, sőt a hátralevő összeg befizetése is kilátásba helyeztetett, mely kedvező körülményt legfőképen intézeti ügyészünk ügyes és tapintatos eljárásának köszönhetjük. Mint, minden évben, úgy ezúttal is hangsúlyozni kívánom, hogy intézetünk ama maga elé tűzött nemes czélját, miszerint a helybeli ipart és kereskedelmet segélynyújtás által emelni törekedjék, — egy perczig se tévesztette szem elül, amennyiben a legszerényebb viszonyok közt élő, de szorgalmasnak és becsületesnek ismert iparostól sem vonta meg a hitelt, csekély törlesztési kölcsönöket nyújtva számukra. Még inkább növelte intézetünk e kedvezményt azon intézkedése által, hogy a kisebb kölcsönösszegeknél az ezelőtt felszámított kezelési (iroda-költségi) dijakat egészen törölte. Viszont jelentékenyebb liitelüzleteknél intézetünk a legnagyobb óvatossággal járt el, amennyiben azokat csak a legszilárdabb biztosíték mellett realizálta, ama nagy felelősségének tudatában, melyet az igazgatótanács s az igazgatóság az intézettel s a részvényesekkel szemben magára vállalt. — Ezekben kivánta az igazgatóság az egri kereskedelmi s iparhitelintézet miüt üzletévi beléletét, a t. részvényesekkel vázlatosan megismertetni. Olvastatott, a felügyelő bizottság jelentése, mely, az igazgatósággal egyetértőleg az 1891-ik évi osztalékot részvényenkint 3 frt 20 krban javasolja kiadatni. A legnagyobb képességről tanúskodik azon művelet, mely- lyel némely nappali lepke hernyója a bebábodzáslioz készül. Némelyik fához, falhoz vagy ereszhez fonja oda magát, lebocsátja függélyesen testét, s ily állásban lehorzsolja hernyó-bőrét, melyből aztán a szögletes alakú báb lép ki. Egy másik faj hernyó nem elégedve meg hátsó testének odifonásával, előinelle tájékán egy másik szálat fon az alap egyik oldalára, áthúzza azt a túlsó oldalra, s ott az alapra erősiti, úgy, hogy ezen fonalban majd a leendő báb nyugodjék. . . . Igen érdekes megfigyelni ezen működésében a hernyót, midőn hátr«hajtja fejét, hogy a fonalat éppen elő-melle tájékán fonja az alaphoz; és midőn ezután ezen fonalat, a kellő hosszúságra kinyújtva teste fölött a túlsó oldalra huzza, es ott is az alaphoz fonja azon czélból, hogy a belőle keletkező báb, mint függő ágyban majd abban feküdjék. . Be lévén fejezve a gondos hernyónak ezen működése s hernyói kötelessége, levetkőzi két-három nap múlva bőrét, s megjelenik a báb. De nem minden báb fejlődik e módon. Igen sok hernyó, kivált az éjjeliek közül, gubókat fon, melyben a további fejlődést befejezi; mások meg a földben változnak át bábbá. Időközre nézve igen különböző a lepkének a bábból való fejlődése. — Mig a nappaliak már néhány hét után kikelnek, addig az éjjelieknél ezen idő hónapokra, sőt évekre kiterjed. A legtöbb nappali lepke bábjai, mint ilyenek, csak néhány hétig élnek, s akkor már fölreped a hüvely, s megjelen mint egy varázsmü a kifejlett pillangó minden mesterileg képzett szereivel, szabályos végtagjaival, csípők, ezombok szárak és körmökből álló lábaival, A közgyűlés úgy az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelentését tudomásul vevén, részükre a-szokásos íölmentvényt megadja, s egyszersmind elfogadván azon javaslatot hogy osztalékul részvényenkint, 3 frt, 20 kr. fizettesék ki, e kifizetést f. é. márez. hó 17-étöl kezdve folyósiija. Az igazgató tanáce tagjai közöl az alapszabályok értelmében ezúttal a következő tagok léptek ki : dr. Schwartz Dávid, Stern Alajos, Spieler Ferencz, és Szabó Ignácz. Igazgató tanács- tagsági tisztjéről időközben lemondott Eisemanu Oszkár. E szerint az igazgató tanácsban megürült öt tagsági hely betöltése titkos szavazás utján megejtetvén, az igazgató tanács tagjaiul megválasztattak: dr. Schvartz Dávid, Szabó Ignácz, Spieler Fe- renez, Polacrik Hermann, Farkas Kálmán. Elnöki indítvány folytán # közgyűlés a felvidéki Ínségesek javara 50 Irtot adományozott. Ezzel a közgyűlés befejeztetvén, — az uj igazgató-tanács nyomban megtartotta alakuló gyűlését, melyen, titkos szavazás utján megválasztattak: elnöknek Burik István, másodelnöknek dr. Schvartz Dávid, igazgatóknak Burik István, dr. Schwartz Dávid, Luga László. Gyümölcsészetünk. Ma — midőn szőlőgazdaságunk a phylloxera pusztítása következtében teljesen tönkre tétetett, — midőn a gazda elpusztult szőlőszetének romjai fölött aggódva, s csaknem tájékozatlanul azon tűnődik, mit miveljen, mihez fogjon, hogy az egykor oly dús jövedelmet hózó szőlőgazdaságának romjaiból, a mai szerencsétlen viszonyok között, csak némi csekély hasznot is előállitaui tudjon, — nem lesz fölösleges gyümölcsészetünk érdekében néhány szerény észrevételt koczkáztatni. Eger vidéke már földrajzi fekvésénél fogva is szelíden mérsékelt — s igy a gyümölcstermelésre igen kedvező éghajlattal bírván — eme szerencsés éghajlati viszonya nagyrészt annak tulajdonitható, hogy e vidéket éjszakról hegyek oltalmazzák és védik az éjszaki hideg légáramlatoktól. Ily szerencsés földrajzi fekvés és megfelelő talajviszonyok mellett összes hazai gyümölcs-fajainknak kultiválása sem volna lehetetlen. Sajnos azonban, hogy mind ezen kedvező viszonyok és körülmények daczára sem vagyunk azon szerencsés helyzetben, hogy legalább a már meglevő gyümölcsészetiinknek tudnánk adni valamikép nagyobb lendületet. Gyakran megtörténik, hogy évek múlva sem vagyunk képesek csak egyszer is kielégítő gyümölcsterméshez jutni. Ilyenkor aztán az időjárás mostobasága' ellen szoktunk panaszkodni, — teljesen kizártnak tartván annak lehetőségét, mintha részben mi magunk is okai volnánk a gyümölcstermés úgy mennyiségi, valamint milyenségi hozamának. A tapasztalat bizonyítja, miszerint minden olyan növény, csodaszerü száz meg száz tükörsima facet,lekből álló szemeivel, szivattyúvá kinyújtott nyelvével, érzékeny csápjaival és pompás színű szárnyaival, melyeknek rajza száz meg száz mesterileg összerakott pikkelyekből képződött. Olyan művészi mozaikmüvét látjuk a Teremtenek, mely a legnagyobb bámulatra ragadja a nézőt. Látjuk itt a legpompásabb szinvegyülefet, a legszebb rajzot, és pedig számlálhatlau generatiokon keresztül az egyes fajoknál mindig ugyanazt. Ninps festő, ki ilyen harmonikus képeket festeni, ily szinpompát előállítani, egyik színből a másikba való átmenetet festeni tudna. Csak az Alkotó tud porból előállítani fémszineket : aranyat, ezüstöt, rezet, tudósaink előtt még ismeretlen sugártörés által; és mindezt csak mozaikszerüen üsz- szeállitott pikkelyek idézik elő. Ha meggondoljuk, hogy a pilléknek ezen mesterséges organismusa, szárnyainak <ok száz, néha ezer pikkelyből álló pompája rövid két-három hét alatt kéyződött, — mert ha a bábot átalakulása első idejében széjjel törjük, benne csak egy formátlan nedvet találunk — akkor imádással kell meghajolnunk a Teremtő előtt, a ki ily csodákat hoz létre. És ily csodákat, nagyobb mérvben, éppen a rovarvilág kicsiny termtményeiben látunk; mert minden rovarnak metamorphosisa hasonló képeket tár fel szemünk előtt, ha tudniillik nem sajnáljuk a fáradságot azokra figyelni. (Folyt, köv.)
