Eger - hetilap, 1892

1892-03-08 / 10. szám

74 zúgástól megriad; kiben nincs elég bátorság arra, bogy az érte, meghódításért és megtartásért tett őrületes költekezésekre rákiált­son „eddig és nem tovább“ ; legyen legalább annyi igazságszere­tet bennünk, hogy elmondjuk: ez nem a nők, hanem a férfiak bűne, hibája. Szemrehányó] ag említik a nők czimkórságát. Ezt is a férfi gyengesége nevelte nagygyá. Htjlougás, kézcsókolás és nagysá­golás a férfi fegyverei, ha „hó Utó“ hadjáratokra indul. Értékte­len czimzésekkel, bókokkal akarja a finom kedélyű, müveit lelkű nő tekintetét egyéb kougóságoktól elvonni, s nagyon könnyen meglehet, hogy eléri czélját; mert, fájdalom, sokan vannak (majd­nem systematice oda neveljük őket, tehát nem lehetnek kevesen), kik egy alapos képzettségű férfiú szögletességét kigunyolják, mig egy hajlongó dandy „kézcsókjá-nak és nagyságádnak meghódol­nak. S midőn a nők látják, hogy nem belső becsünket akarjuk mérlegeltetui és boldognak tapasztalják a férfiút, ha egy nálánál magasabb állású férfi kabátja szélét érintheti; nem lenne szabad csodálkoznunk, ha őket is elsodorja a kornak e zavaros áram­lata, mert nem védi meg őket ellene a férfi erősebb keze. A józan ész fáklyáját kellene nieggyujtanunk, hogy annak világánál észrevétessük velük az elnyeléssel fenyegető örvényt s ennek nyornáu egészséges gondolkodásunkká alakulhatnának át. De ez kemény munkát kíván s erkölcsi életrendszerünknek szin­tén teljes átalakulását igényelné. De mindkettőtől irtózik a férfi a nők szerint. Szerintük lázas izgatottsággal sietünk egy tivor­nyára szóló hívásnak elegettenni, mig ha arról vau szó, hogy fölemeljük, adjuk még egyszer vissza a morális életnek azt, kit a férfi — az erő — vonz, vonzott odáig, ahol letántorodott a nyilvános tisztesség útjáról: oh, akkor egyetlen egy lovag sem nyújtja felé kezét, vagy legfölebb azért, hogy még egyet taszít­son rajta. Szerintük: amikor a családi tűzhely körül a meghasonlás fojtó füstje borong, a félreértés támaszt keserű pillanatokat, ha a drága barátok és barátnők szította gyanúsítás ördöge settenke­dik: akkor a férfi menekül és csak nagy ritkán teszi meg a lépé­seket a régi összhang, a régi édes béke helyreállítására. Persze, ide emelkedett gondolkozás kellene, s ezzel mi nem birunk. Mi legyen tehát a conclusió? Más irányú nevelés, oly nevelés, melyben a férfiak is vegyék ki részüket példaadással, mely a családi nevelés sükerének leg- csalhatatlanabb biztositéka. A fiúknak apáik tetteiből kell az igaz-, a nemes- és a jónak szeretedét meríteniük. Látniok kell az atyáik példáiból, hogy a boldogságot ott keressék, a hol van, és nem ott, ahol még árnyéka sem lézeng, s ahol legfölebb csa­lódás, erkölcsi és anyagi romlás vár rájok. Meg kell értetni Újainkkal, — hogy legyenek büszkék, legyen jellemük, lelkesül­jenek a szépéit, de mindenütt első sorban az igazat keressék, s aesthetikai érzékük soha se alacsonyitsa le a szolgai csúszás­mászás poráig, s ue hulljanak térdre, csak az erkölcsi szép előtt. Az eszmény fensége lelkesíts^ ifjainkat, kiket a női lélek nemes fénye vonz. és nem a piczi lábak. Szoktassák az apák fiaikat munkára, edzzék testeiket, szi­veikbe öntsenek erőt, bátorságot, leikeiknek adjanak oly fényt, mely nem fakul meg minden lehelettől, és a nők észrevétlenül fognak megjavulni. De ha továbbra is oly iíjak kerülnek ki kezeinkből, akik csupán a női testnek szemben, eper ajakban, stb.-ben rejlő varázsá­ról tudnak beszélni; akkor nem lesz szabad a nőkre követ dob­nunk, ha az emberiség regenerálása nagy és nehéz munkájában nem az eszmény, nem a férfi küzdő társának helyét foglalják el. Mert a nőknek — és végső elemzésben a társadalomnak — oly ifjakra van szükségük, kik megvédik őket nemcsak a külső behatások ingere, hanem a szivükben fellázadó szenvedélyek, balga vágyak, léha ábrándok ellen is, és kik nem gyengék soha, és bölcsek mindenkor. (A „P. L.“ bői.) Kart on-t ánczestély. A hevesmegyei és egervidéki egyesült jót. nőegylet karton- tánczestélve f. é. márezins hó 1. napján a múlt kedden tartatott meg az ó casinó nagytermében. Az utolsó tánczestély az idei hosszú farsangon, mely mint ilyen minden izében pompásan és fényesen sikerült tánczmulatság volt. Talán épen ez volt a siker oka, hogy a farsang végén és az utolsó tánczestély volt! •— Ez is, de meg az is, hogy az egyesült jótékony nőegylet mulatsága volt, melyek a legkedvesebb s a legfesztelenebbek szoktak lenni, a mihez hozzájárult, hogy hölgyeink is igen szép számban vettek részt, mi mindenesetre kedvesebbé telte a hangulatot, ragyo­góbbá a kedvet, melyben az véget ért. Véget ért ............igen ám, hajnali 6 órakor. De hisz még e l sem mondtam, hogyan kezdődött s hogyan folyt le. Esti 9 órakor kezdődött a Balogh Gábor czigány csárdásá­val, mely csakhamar pezsgésbe hozta a vért ifjúságunk ereiben, s a sok szép ragyogó szem, e tüudöklő csillagok, mély tüze, nem egy megátalkodott vad lelket szelídített meg, s nem egy elfásult férfi szivet gyújtott lángra, mert oly fokozatos animot keveset tapasztaltunk, amino e mulatságon uralgott: mikor magát a sou- per-csárdást egy tuczar „ujrával“-val toldották meg. A tourokat a helyben állomásozó 60 sz. gyalogezred kitűnő zenekara szol­gáltatta, mely szintén mutatott be ez estén egy újdonságot, egy „inazurkát“ Szentkirályi Ödön, megyei aljegyző szerzeményét, mely pompás tánezdarabon sokáig raktuk a mazurkaf, A négyeseket 42—44 pár tánczolta, A jelen volt díszes ltölgykoszoruban ott láttuk: Babies Bé- láné, Boxicsevich Lajosáé, Bucher Róza, özv. Csernyus Gézátié, Deésy Ferenczué, Deésy Elza. Eötvös Róza, Erdélyi Gizella, Ernyei Etelka, Éliássy Ida, Dr. Fekete Ferenczné, Gebhardt Pannika, Horánszky Etelka, Hubert Jolánka. Hunyor Sándorné, Hunyor Anna és Margit, Kakukné, Kakuk-nővérek, Dr Kállay Zoltánná, Kinzlné, Kis Etelka, Kolossy Guszfávné, Kormos Irén, Kovách Kálmánná, Kováéit Etuska, özv. Köllner Lőrinczné, Kell­ner Ilonka, Ledniczky Ella, Légmann Iréné, Lipcsey Erzsiké, Lovassy Zsuzsika, Matsnssbarth nővérek, Mátékovich Irénke, özv. Nánássy Gyuláné, Nánássy Mariska, Pamlényi Margit, Posgay Margit, Scheidl Lullyka, Siskovich Etelka, Szilvásyné, Wolf Ká- rolyné, Wolnhoffer Eutilné, gróf Zichy Károlyné stb. uvhölgyeket. Különfélék. G: „Eger* kiadóhivatala a nagyérdemű közönség ké­nyelme tekintetéből, az „Eger“ lap részére Bauer Jl. egri kereskedő üzletében (Széchenyi-utczu városház-épület) előfizetés és hirdetés-föl­vételi irodát nyitott. A nevezett ezég f. 1892 ik évi márczius hó l-sö napjától fogva fel van hatalmazva az „Eger“ lap részére elő­fizetések és mindennemű hirdetések fölvételére. Ugyanott egyszers­mind különféle nyomtatványokra megrendelések is elfogadtatnak. — A felvidéki ínségesek fölsegéllésére. nyomban az ínségről érkezett legelső hírekre, dr. Samássá József egri érsek ó exja 1000 irtot, — Szmrecsányi Pál, szepesi püspök ő mlga pedig 500 frtor. adományozott. Legközelebb pedig az egri mélt. főkáptalan követte a nemes példát, midőn legutóbb tartott kon- ferencziáján ugyané czélra 500 frtot utalványozott. — Adomány. A hevesmegyei s egervidéki jót. nőegyesület által rendezett Katalin bál alkalmából az árvák javára Törö- csik József kanonok-plébános ő nsga 5 frtot volt kegyes küldeni, melyért köszönetét mond a nevezett egylet elnöksége. — Felolvasás. A magyarországi Kárpátegyesület egri „Bükk osztályának“ fold- és természetrajzi alosztálya elnöke, Kent pe­leit R adó ő nsga, f. márcz. hó 10-én csütörtökön délután íélöt órakor a városház nagytermében felolvasást tart, a rova­rok életéből. Ezen tanulságos s rendkívül érdekes felolva­sásra az egri Biikk-osztály tagjait, úgy az érdeklődő mindkét nembeli nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja az egylet nevében. Dr. Pásztor Bertalan, ügyvivő alelnök — Előléptetés. Dr. Miskovics Flór is, egri kir. aljárás- birót az igazságiigyminister a budapesti kir. Ítélőtáblához t a- n á c s j egyzönek nevezte ki. — Postamesteri vizsgálat. Az egri magy. kir. póst,a- és táviró hivatalnál még a múlt évben megnyitott, s összesen négy hónapig tartó póst a mesteri s illetve posta- és táv i r ó-ki­adói tanfolyam hallgatói e f. márcz. hó 3, 4 és 5-én tették le az irás- és szóbeli vizsgálatot. A vizsgáló bizottság, Lányi Győző budapesti kir. póstafeliigyelö elnöklete alatt, Fekete, János, egri kir. póstaigazgató és Farczády László egri kir. posta- és táviró-tiszt, mint a tanfolyamot vezető előadó tanárokból állott. A vizsgázott hallgatók száma volt, 13. név-

Next

/
Oldalképek
Tartalom