Eger - hetilap, 1892
1892-11-29 / 48. szám
48-ik szám. 31 -ik év-folyam 1892. november 29-én. Előfizetési dij: Egész évre . ő frt — kr Eélévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 ., Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám- 12 „ EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az ,,Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Az ismétlő népiskolai oktatás reformja. Halász Ferencz, kir. tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügyelője, a múlt héten néhány tanférfiút és tanügybarátot egy szü- kebb körű értekezlet tartására kért föl, melyen most nevezett kir. tanfelügyelő, eme ritka buzgalmú kiváló szakférfiú, kissé mostohán kezelt ismétlő népoktatás-ügyünk reformálására javas- laiott terjesztett elő. Az értekezlet a felolvasott, s szakszerű alapossággal s részletességgel kidolgozott javaslatot, rövid eszmecsere után, közhelyesléssel fogadta, s elhatározta, hogy annak már a jövő iskolaévben való keresztülvitelét az illetékes hatóságoknak a legmelegebben fogja ajánlani. A javaslat egész terjedelmében a következő: Javaslat, az egri ismétlő iskolázás újjászervezésére, tekintettel a város közgazdasági viszonyaira. Hevesvármegye népoktatásügyének 1888/9. évi állapotáról a közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentésemben az ismétlő iskolázás felől igy nyilatkoztam: „Az ismétlő tankötelesek oktatása immár minden községben folyamatba volt véve. A hol csak lehetett, gondoskodtam jó olvasó könyvekről, melyekből ismétlőink hasznos ismeretekhez jutottak; de fájdalom! sok esetben az ismétlő iskola az irás-olva- sás tanításával kénytelen kezdeni, mert a 12 évet betöltött tanköteles csak most szorittatott először iskolába. — A tankötelezettség szigorú érvényesítése folytán ily állapot bizonynyal meg fog szűnni; itt az ideje tehát, hogy ismétlő oktatásunkat oly módon rendezzük, amely szerint az nemcsak az elemi iskola tani- tási sikerét szilárdítsa, fejleszsze; hanem az ifjúságot azon életviszonyra ügyesitse, képezze, melybe lépni fog. — Hevesvármegye községei kivétel nélkül földmivelésre vannak utalva, de a népiskola ma még ezen megélhetési ágra egyáltalán nincs figyelemmel. „Azért meggondolandó, hogy amint az 1884. évi XVII. t. ez. az iparos pályára lépő ismétlő tankötelesek oly irányú oktatását biztosítja, amely életpályájukra van kitűnő tekintettel; — éppen úgy nem volna-e szükséges a földmi vés életpályára lépő tanköteleseink ismétlő oktatását o 1 y- képen rendezni, hogy abban főleg a földmivelő- nek szükséges alapismeretek foglaljanak tért. Az iparos tanonezok oktatásánál a rajztanitásra van a fősuly fektetve ; földmivelő ismétlőink gyakorlati oktatására a gyiimölcsé- szet, szőlészet és kertészet volna a legalkalmasabb tantárgy.“ Szóbanforgó jelentésemet a vallás és közoktatási miniszter úrhoz felterjesztvén, — fennebb ismertetett javaslatomat a miniszter úr figyelmére méltatta, mert a közoktatás állapotáról az országgyűlés elé terjesztett 19-ik jelentésében (a 13. lapon) igy nyilatkozik : „Figyelmemet nem kerülte ki az ismétlő tankötelesek iskoláztatásának elhanyagolt állapota. Az ismétlő iskolás oktatásnak nem csak az elemi iskola tanítási eredményének megszilárdítására, hanem arra is kell törekedni, hogy az ifjúságot azon életviszonyokra ügyesitse, képezze, melyekbe lépni fog. —■ Hazánk népének túlnyomó része földmivelésből él, de az ismétlő iskola ma még ezen megélhetési ágra nincsen kellő figyelemmel. Pedig, ha az iparos, a kereskedő az ismétlő iskolai tankötelességének hivatásához mérten szervezett ismétlő iskolákban tehet eleget, — a földmivelő is nem várhatja-e szintén joggal azt, hogy a földmivelési viszonyok között létező ismétlő iskola oly módon rendeztessék, hogy abban főleg a földmivesnek szükséges alapismeretek foglaljanak tért? Szükségesnek tartom tehát a földmivelési v i s z o n y o k k ö z ö 11 létező ismétlő iskolai oktatásnak különösen gazdasági irányban való fejlesztését. Ezen fontos és nagy horderejű munka a vezetésem alatt álló minisztériumban tanulmányozás alatt van és meginditása nem fog soká késni.“ Egerben a lakosság túlnyomó nagy része szőlészettel, gyü- mölcsészettel és kereskedéssel foglalkozik. Azon meggyőződésben vagyok, hogy most különösen, midőn a phylloxera szőlőinket teljesen kipusztitotta, s ezúttal népünk nagyobb részének megélhetése válsághoz jutott; midőn tehát az érdekelt lakosságra ugy- szólva életkérdés, — hogy a kipusztult szőlőterületeket újból jövedelmezővé tegye; ezt pedig csak szakértelemmel párosult kitartó munkássággal lehet elérni; — nagyon is itt az ideje, — hogy Egerben az ismétlő iskolákat oly módon szervezzük, hogy az ifjúságot azon életviszonyokra ügyesitse, képezze, melyekbe lépni fog; vagy is hogy az egri ismétlő iskolák gazdasági irányban kifejlesztessenek. Városunkban az iparos és kereskedő osztály érdeke teljesen ki van elégítve az által, hogy a város alsófoku kereskedelmi és iparos tanoncz iskolát tart fenn; most méltán igényelheti a különösen is tekintélyes szánni gazdálkodó közönség, hogy az ő érdekeinek megfelelő iskolázási viszonyok is létesittesseuek. Mielőtt erre vonatkozó javaslatomat kifejteném, kiindulásul hivatkozom az 1868. évi 38. t. ez. 50. §-ban foglalt azon rendelkezésre, melyszerint „ha ugyanazon helységben hitfelekezeti vagy egyéb népiskolák is volnának, melyekben csak 6 évi tanfolyam van, azon iskolákból kikerült gyermekek is 15-ik évük betöltéséig kötelesek a „községi is m ét lő iskolába j ár n i.“ Ugyanazon törvény 52. §-a elrendeli, hogy az ismétlő iskolában hetenkint télen 5, nyáron 2 tanóra tartassák. Majd ugyanezen törvény 55. §. felsorolva az elemi népiskola köteles tárgyait, azok között említi „a gyakorlati utasításokat“ a mezei gazdaság és kertészet köréből. A törvény ezen rendelkezését szemelőtt tartva, Egerben a gazdasági irányban kifejlesztendő ismétlő iskolai tanfolyamot a város köteles felállítani; s a 13-15 éves gyermekek kötelesek az ily ismétlő iskolába járni. Megvan tehát a törvényes alap, a melyen az ily irányú ismétlő iskola szervezhető. — De hogyan történjék a szervezés? — íme tervezetem!: Az ismétlő iskolában — figyelemmel a törvény 59. §-ban foglalt rendelkezésre — a fiú és leány tankötelesek teljesen elkülönítve oktattatnak. A tanév szepemberhó 15-én kezdetét veszi, és tart junius végéig; ezen szorgalom-idő aként osztatnék be, hogy szept. hó 15-től, novemberhó 1,- és ismét márcziushó 1-től a tanév végéig hetenként p. o. szombaton d. u. 3-tól 5, vagy 4—6 óráig; a téli időszakban p. o. szombaton d. u. 2—4-ig és vasárnap d. e. 9—12-ig tartatnék meg a törvényben megszabott heti 2, illetőleg 5 óra. Elengedhetlenül szükséges, hogy az egész tanéven át heti 2 óra hétköznapra essék. A hétköznapi heti 2 óra az egész tanéven át a gazdasági ii’ány javára lenne lefoglalva, még pedig a téli időszakban főleg elméleti, de az őszi és tavaszi, illetve nyári időszakban kizárólag gyakorlati foglalkozással.