Eger - hetilap, 1892

1892-11-29 / 48. szám

48-ik szám. 31 -ik év-folyam 1892. november 29-én. Előfizetési dij: Egész évre . ő frt — kr Eélévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 ., Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám- 12 „ EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az ,,Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Az ismétlő népiskolai oktatás reformja. Halász Ferencz, kir. tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügye­lője, a múlt héten néhány tanférfiút és tanügybarátot egy szü- kebb körű értekezlet tartására kért föl, melyen most nevezett kir. tanfelügyelő, eme ritka buzgalmú kiváló szakférfiú, kissé mostohán kezelt ismétlő népoktatás-ügyünk reformálására javas- laiott terjesztett elő. Az értekezlet a felolvasott, s szakszerű alapossággal s részletességgel kidolgozott javaslatot, rövid esz­mecsere után, közhelyesléssel fogadta, s elhatározta, hogy annak már a jövő iskolaévben való keresztülvitelét az illetékes hatósá­goknak a legmelegebben fogja ajánlani. A javaslat egész terjedelmében a következő: Javaslat, az egri ismétlő iskolázás újjászervezésére, tekintettel a város közgazdasági viszonyaira. Hevesvármegye népoktatásügyének 1888/9. évi állapotáról a közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentésemben az ismétlő iskolázás felől igy nyilatkoztam: „Az ismétlő tankötelesek oktatása immár minden községben folyamatba volt véve. A hol csak lehetett, gondoskodtam jó ol­vasó könyvekről, melyekből ismétlőink hasznos ismeretekhez ju­tottak; de fájdalom! sok esetben az ismétlő iskola az irás-olva- sás tanításával kénytelen kezdeni, mert a 12 évet betöltött tan­köteles csak most szorittatott először iskolába. — A tankötele­zettség szigorú érvényesítése folytán ily állapot bizonynyal meg fog szűnni; itt az ideje tehát, hogy ismétlő oktatásunkat oly módon rendezzük, amely szerint az nemcsak az elemi iskola tani- tási sikerét szilárdítsa, fejleszsze; hanem az ifjúságot azon élet­viszonyra ügyesitse, képezze, melybe lépni fog. — Hevesvármegye községei kivétel nélkül földmivelésre vannak utalva, de a népis­kola ma még ezen megélhetési ágra egyáltalán nincs figyelemmel. „Azért meggondolandó, hogy amint az 1884. évi XVII. t. ez. az iparos pályára lépő ismétlő tankö­telesek oly irányú oktatását biztosítja, amely életpályájukra van kitűnő tekintettel; — éppen úgy nem volna-e szükséges a földmi vés életpá­lyára lépő tanköteleseink ismétlő oktatását o 1 y- képen rendezni, hogy abban főleg a földmivelő- nek szükséges alapismeretek foglaljanak tért. Az iparos tanonezok oktatásánál a rajztanitásra van a fősuly fek­tetve ; földmivelő ismétlőink gyakorlati oktatására a gyiimölcsé- szet, szőlészet és kertészet volna a legalkalmasabb tantárgy.“ Szóbanforgó jelentésemet a vallás és közoktatási miniszter úrhoz felterjesztvén, — fennebb ismertetett javaslatomat a mi­niszter úr figyelmére méltatta, mert a közoktatás állapotáról az országgyűlés elé terjesztett 19-ik jelentésében (a 13. lapon) igy nyilatkozik : „Figyelmemet nem kerülte ki az ismétlő tankötele­sek iskoláztatásának elhanyagolt állapota. Az ismétlő iskolás oktatásnak nem csak az elemi iskola tanítási eredményének meg­szilárdítására, hanem arra is kell törekedni, hogy az ifjúságot azon életviszonyokra ügyesitse, képezze, melyekbe lépni fog. —■ Hazánk népének túlnyomó része földmivelésből él, de az ismétlő iskola ma még ezen megélhetési ágra nincsen kellő figyelemmel. Pedig, ha az iparos, a kereskedő az ismétlő iskolai tanköteles­ségének hivatásához mérten szervezett ismétlő iskolákban tehet eleget, — a földmivelő is nem várhatja-e szintén joggal azt, hogy a földmivelési viszonyok között létező ismétlő iskola oly módon rendeztessék, hogy abban főleg a földmivesnek szükséges alapismeretek foglaljanak tért? Szükségesnek tartom tehát a földmivelési v i s z o n y o k k ö z ö 11 létező ismétlő iskolai oktatásnak különösen gazda­sági irányban való fejlesztését. Ezen fontos és nagy horderejű munka a vezetésem alatt álló minisztériumban tanulmányozás alatt van és meginditása nem fog soká késni.“ Egerben a lakosság túlnyomó nagy része szőlészettel, gyü- mölcsészettel és kereskedéssel foglalkozik. Azon meggyőződésben vagyok, hogy most különösen, midőn a phylloxera szőlőinket tel­jesen kipusztitotta, s ezúttal népünk nagyobb részének megélhe­tése válsághoz jutott; midőn tehát az érdekelt lakosságra ugy- szólva életkérdés, — hogy a kipusztult szőlőterületeket újból jövedelmezővé tegye; ezt pedig csak szakértelemmel párosult kitartó munkássággal lehet elérni; — nagyon is itt az ideje, — hogy Egerben az ismétlő iskolákat oly módon szervezzük, hogy az ifjúságot azon életviszonyokra ügyesitse, képezze, melyekbe lépni fog; vagy is hogy az egri ismétlő iskolák gazdasági irányban kifejlesztessenek. Városunkban az iparos és kereskedő osztály érdeke telje­sen ki van elégítve az által, hogy a város alsófoku kereskedelmi és iparos tanoncz iskolát tart fenn; most méltán igényelheti a különösen is tekintélyes szánni gazdálkodó közönség, hogy az ő érdekeinek megfelelő iskolázási viszonyok is létesittesseuek. Mielőtt erre vonatkozó javaslatomat kifejteném, kiindulásul hivatkozom az 1868. évi 38. t. ez. 50. §-ban foglalt azon ren­delkezésre, melyszerint „ha ugyanazon helységben hitfelekezeti vagy egyéb népiskolák is volnának, melyekben csak 6 évi tanfo­lyam van, azon iskolákból kikerült gyermekek is 15-ik évük be­töltéséig kötelesek a „községi is m ét lő iskolába j ár n i.“ Ugyanazon törvény 52. §-a elrendeli, hogy az ismétlő isko­lában hetenkint télen 5, nyáron 2 tanóra tartassák. Majd ugyan­ezen törvény 55. §. felsorolva az elemi népiskola köteles tárgyait, azok között említi „a gyakorlati utasításokat“ a mezei gazdaság és kertészet köréből. A törvény ezen rendelkezését szemelőtt tartva, Egerben a gazdasági irányban kifejlesztendő ismétlő iskolai tanfolyamot a város köteles felállítani; s a 13-15 éves gyermekek kötelesek az ily ismétlő iskolába járni. Megvan tehát a törvényes alap, a melyen az ily irányú is­métlő iskola szervezhető. — De hogyan történjék a szervezés? — íme tervezetem!: Az ismétlő iskolában — figyelemmel a törvény 59. §-ban foglalt rendelkezésre — a fiú és leány tankötelesek teljesen elkülönítve oktattatnak. A tanév szepemberhó 15-én kezdetét veszi, és tart junius végéig; ezen szorgalom-idő aként osztatnék be, hogy szept. hó 15-től, novemberhó 1,- és ismét márcziushó 1-től a tanév végéig hetenként p. o. szombaton d. u. 3-tól 5, vagy 4—6 óráig; a téli időszakban p. o. szombaton d. u. 2—4-ig és vasárnap d. e. 9—12-ig tartatnék meg a törvényben megszabott heti 2, illető­leg 5 óra. Elengedhetlenül szükséges, hogy az egész tanéven át heti 2 óra hétköznapra essék. A hétköznapi heti 2 óra az egész tanéven át a gazdasági ii’ány javára lenne lefoglalva, még pedig a téli időszakban főleg elméleti, de az őszi és tavaszi, illetve nyári időszakban kizáró­lag gyakorlati foglalkozással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom