Eger - hetilap, 1892
1892-11-22 / 47. szám
47-ik szám. 31-ik év-folyam 1892. november 22-éu. Előfizetési dij: Egész évre . ő frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Termény- és iparkiállitás terve Egerben, az 1893-ik évben. A hevesmegyei gazdasági egyesület, ez a derék intézetünk, mely, főleg az utóbbi időkben, fokozott élénk tevékenységet fejt ki, hogy nagy fontosságú feladatának minél nagyobb mértékben megfelelhessen, legközelebb egy, az 1893-ik év folyamán Egerben rendezendő termény- és iparkiállitás eszméjével foglalkozik, s a szép és életrevaló terv sükerének érdekében a tevékenységet és mozgalmat saját hatáskörében már meg is indította. Ez irányú munkálkodásának egyik nyilvánulása ama hivatalos levél, melyet a heves vármegyei gazdasági egyesület nevében, ennek igazgató alelnöke, Baranyai István, a föntemli- tett ügyben városunk polgármesteréhez, Grónay Sándorhoz intézett, s mely következőleg hangzik: „Hevesvármegye gazdasági egyesülete. Tekintetes Grónay Sándor polgármester urnák. Egerben. Hevesvármegye gazdasági egyesülete utolsó választmányi ülésén, midőn a jövő évi működésről volt szó, fölvetette azon eszmét, hogy az egyesület Eger városában egy gazdasági termény- és ipar-kiállitást rendezzen. Az igazgató választmányi ülés az eszmét elfogadta, s alulirtat bízta meg. mikép Eger város intéző köreivel magát érintkezésbe téve, puhatolja ki, vájjon a terv keresztülvitelére Eger város közönségében meg van-e a hajlandóság. Az eredményről pedig tegyen jelentést. E megbízatásomból kifolyólag, midőn e tényállást, mint legilletékesebb tényezőnek, tekintetes Polgármester urnák tudomására hozni van szerencsém, egyúttal tisztelettel fölkérem, hogy a város irányadó tényezőivel e tervet közölni szíveskednék, és az eredményt tudomásomra hozni kegyeskedjék. Az esetben, ha a terv kedvező fogadtatásra találna, időnyerés czéljából jogosítottnak érzem magamat az e?yesület nevében az előzetes megbeszélések és tárgyalások eszközlésére is. Hazafias üdvözlettel. A heves vármegyei gazdasági egyesület nevében, Budapest, 1892. október hó 15-én. Baranyay István sk. igazgató alelnök.“ E nagyfontosságú levél folytán Grónay Sándor polgármester, külön meghívókkal, melyekben a tárgy: „az Eger városában 1893-ik évben tervezett termény- és iparkiállitás ügye“ határozottan ki volt emelve, a múlt vasárnap, f. nov. hó 13-ának délelőtti 11 órájára, tehát oly időre, midőn polgártársaink legkevésbbé vaunak elfoglalva s legjobban ráérnek, a városház tanácstermébe előzetes értekezlet tartására kérte föl városunk értelmiségének irányadó, s városunk közügyeinek intézése körül, köztudomás szerint tevékenyebb férfiait. Kézbesittetett, s a meghívottak által, — sajátkezű aláírásuk igazol ása szerint — legnagyobbrészt személyesen átvétetett összesen huszonöt meghívó. A meghívottak közt voltak gazdasági intézők, kereskedők, iparosok, stb. kiknek nemcsak pusztán polgári, de egyszersmind hivatásszerű kötelességök is az ilyetén kiváló fotosságú ügynek elémozditása, s támogatása. S mi lett a meghívás eredménye? Az, hogy a meghívottak közöl megjelentünk mindössze 3-an, mondd: hárman. E sorok írója, s két tevékeny, intelligens iparos polgártársunk. Mindakettő: pékmester, tehát iparosszerü foglalkozásuk szerint is olyanok, kiket saját privátérdekük szempontjából, iparos polgártársaink közöl, az egri termény-és iparkiállitás létesítése arány- 1 a g talán legkevésbbé érdekel. E két iparos polgártársunk közöl is az egyik, nyomban ellene nyilatkozott egy Egerben rendezendő termény- és iparkiállitás létrehozásának. Ily körülmények közt az előzetes értekezlet, természetesen, nem tartatott meg, hanem annak megtartása egy más, talán alkalmasabb időre halasztatott. Nem akarjuk Eger város müveit közönségéről, mely saját legfontosabb érdekei helyes felfogása, s intézése iránt való érzékének annyiszor, s annyi tanúbizonyságát adta, föltenni, hogy ez igen fontos, és városunknak úgy szellemi, mint anyagi érdekeit a legközvetlenebbül érintő ügyben az előzetes értekezlet meg nem tarthatását indolentia, fásult közönyösség okozta, sőt hajlandók vagyunk az okot pusztán a közös emberi gyarlóság: a fele- dékenység rovására jegyezni. Ily esetben azonban még ez sem fogadható el alapos mentségül. Mert miről van szó? Először is arról: hogy a hevesmegyei gazdasági egyesület minden tiszteletre s elismerésre méltó előzékenységgel s udvariassággal, a város fejéhez, a polgármesterhez intézett hivatalos levélben értesíti Eger város közönségét, miként jövő 1893-ik évi munkaprogrammjának egyik legfőbb pontjául tűzte ki, hogy az 1893-ik év folytán, ez úttal Egerben, a megye székvárosában, egy termény- és ipar ki állítást rendezzen, s e végből fölhívja Eger város közönségét, nyilatkozzék az iránt: elfogadja-é a kiállítás tervezetét, hajlandó-e azt magáévá tenni, s a város mint megyei székhely jól felfogott érdekében, a körülmények- és szükséghez képest előmozdítani s támogatni is. A tartozó udvariasság, illem és konvenienczia alphája, legelső alapszabálya, s mellőzhetetlen kötelessége tehát, hogy ez udvarias fölhívásra, s illetve kérdésre minél előbb válaszoljunk. E válasz elmulasztása, vagy annak huzamosabb időre való elodázása is az udvariasság kötelmeinek semmikép sem igazolható ignorálása, kínos megsértése. Fölhívjuk tehát ezennel városunk t. polgármesterét, hogy ez ügyben városunk leginkább érdekelt, s közügyeink iránt lelkesedni tudó, s lelkesedni szokott polgárait, egy lehetőleg rövid határidő alatt megtartandó előzetes értekezletre mégegyszer meghívni szíveskedjék, hogy ott a hevesmegyei gazdasági egyesület szives, udvarias fölhívó levelére mielőbb adandó válasz iránt eleve megállapodhassunk, hogy ekként az ügy ez előzetes megállapodás értelmében a városi képviselő-testület közgyűlése elé terjesztethessék. Mielőtt ez előzetes értekezletre városunk t. polgármestere Eger müveit s érdeklődő közönségét mégegyszer összehívná, — mely összehívásnak, remélem, több foganatja lesz, mint az előbbinek, — némi tájékozásul bátor vagyok t. egri polgártársaim figyelmét a következőkre fölhívni: Baranyay István, a hevesmegyei gazdasági egyesület ritka buzgalmú igazgató alelnöke a közelebbi napokban városunkban járt, s az alkalommal az Egerben tervbe vett 1893-iki termény- és iparkiállitás ügyében polgármesterünkkel értekezett. A t. igazgató alelnök ez úttal azt is megígérte polgármesterünknek, hogy a gazdasági egyesület részéről a tervbe vett egri kiállítás tárgyainak s rendezésének prospectusát számunkra mihamarább megküldi, melyből aztán a kiállítás tervére s czéljára nézve köze
