Eger - hetilap, 1892

1892-06-21 / 25. szám

195

olvastam Wörishofenben herczegséged ama fenséges, imaszerű szónoklatát, melyben mindnyájunk legbensőbb érzelmeit tolmácsolta, s legkegyelmesebb urunkat és a hazát Isten oltalmába ajánlotta. Fogadja legőszintébb üdvkivánataimat. Samassa, érsek.“

— Az egri érs. joglyceumon a hálaadó istentisztelet f. h.

15-én d. e. 9 órakor tartatott meg a lyceumi kápolnában, intézeti igazgató nsg. és ft. dr. Kozma Károly prépost-kanonok úr pontificálásával. Utána a kar és hallgatóság az igazgatósági teremben gyülekezett, hol az intézet érdemes igazgatója igen szép beszéddel nyitotta meg a záró ünnepet. Ezután kiosztattak a szorgalmi jutalmak és pályadijak, mely alkalommal igazgató ő nsga szintén szives volt a kitüntetettekhez néhány buzdító szót intézni. Eajner-féle szorgalmi dijakat kaptak: Huszár János I. éves és Marssó László II. éves jh. 4—4 aranyával; Ott Péter III. éves és Szapáry József IV. éves jh. 5—5 aranyával. Irodalmi pályadolgozataikkal 5—5 arany pályadijat nyertek: Halászy Caesár III. éves hittanhallgató; Héray Andor, Ott Péter és Szapáry József jhallgatók. — F. h. 17-töl — 30-ig vizsgálatok tartatnak az akadémián.

— Dr. Homan Ottó, a budapesti tankerület kir. főigazgatója, a múlt kedden, f. hó 14-én, az esti vonattal városunkba érkezett, hogy az itteni főgymnásium érettségi vizsgálatain elnököljön. Kir. főigazgató ő nsga a ft. cist, rendháznak volt szívesen látott vendége.

— Az érettségi szóbeli vizsgálatok, a ft. cisterci rend vezetése alatt álló egri kath. fogymnásiumban, dr. Hóman Ottó, bu- dapest-tankerületi kir. főigazgató ő nsga elnöklete mellett, f. jun. hó 15, 17, és 18. napjain folytak le a következő eredménynyel: az érettségi vizsgálatra jelentkezett 27 jelölt közöl, írásbeli éretts. vizsgálataik sükertelensége folytán elutasittatott 4; szóbeli éretts. vizsgálatra bocsáttatott 23 jelölt. Ezek közöl, az érettségi vizsgálaton jelesen érettnek nyilváníttatott 4, jól érettnek 6, érettnek 11; az érettségi vizsgálat ismétlésére utaltatott 1; végleg elutasittatott, (mint másodízben bukott) 1.

— Az egri önk. tűzoltó-egylet szokásos nyári mulatsága az idén, f. jun. hó 26-án, a jövő vasárnap lesz az érsekkertben. A diszgyakorlatot pedig a megelőző szombaton, f. hó 25-én esti 7 órakor tartja meg az egyesület a piacztéren. Önk. tűzoltóink, a parancsnoksággal egyetemben, a legélénkebb tevékenységet fejtik ki, hogy ez idei nyári mulatságuk méltó párja legyen a kedélyességük-, s nagy látogatottságuknál fogva megyeszerte nevezetesekké vált egri tűzoltó-majálisoknak. Talán említenünk sem kell, hogy a tűzoltó-mulatság konyhájának, mint az előző

őrsök állíttattak ki; portyázó csapatok küldettek szét puhatolózás végett; — ő maga pedig elhagyatottnak, betegnek érezte magát egyszerre. Végre rábukkantak az ellenségre, a csata kifejlett, — úgy találta, hogy nálam hiányzik a nyájasság, odaadás, a férjszeretet: ellenben nagy mértékben megvan az előszeretet az éjjeli dobzódások iránt. Te tudod, hegy én tapasztalt hadvezér vagyok. Én tehát kikerültem a második összeütközést, sőt még a népfölkelési rohamot is. De te ismered feleségem szónoki képességeit is. A regiments-páterunk órákat vehetett volna tőle. Egymás után vesztettem el legjobb poziczióimat, — legutóljára sírásra került a dolog. Ekkor aztán már minden puskaporom ki volt lőve, megadtam magam élet-halálra, s három nap múlva vérző szívvel egyeztem belé, hogy győztes hitvestársam üdülés végett útra kelhessen.

— A te üdülésed végett?

— Ne bomolj. Határozottan kiemelem, hogy vérző szívvel. Vigasztalhatatlan vagyok, s hogy elhagyatottságom fájdalmait enyhítsem, mindenféle mulatóhelyekre eljárok, sőt, az énekesnők ideggörcsös kornyikálásainak daczára, még az operába is, föltéve, hogy ballettel van összekötve, mert a többi mind ostobaság.

— Megengeded, hogy ezt a véleményedet megörökítsem ?

— Bizonyára. Közelebbről is egy mulatókertben ismeretséget kötöttem egy igéző hölgyecskével. Minden tisztelet mellett. Különben ismered nagyon is csiklandós Ízlésemet. S ime, egyszer csak fölismer „egy régi pajtásom, összecsapja a két praczliját s igy ordít fel: „0, nemes Buttlar-Ziegensteini Pankráczius ! Ha ezt a nagyságos asszony, a feleséged látná!“ S ez igy megy folytonosan. Az ember csaknem megbolondul.

— Igazán! ügy látszik, nagyon közel vagy hozzá.

— Valóban?

— Határozottan. De halld már az én gyónásomat.

— Úgy látszik, nagy bűn nyomja a lelkiismeretedet.

— Kétségkívül, drága atyai barátom. Te ismered a babona iránt való gyöngémet. Julius 13-ika még mindig szerencsétlen

években, úgy az idén is, legvonzóbb fogása lesz a közkedveltségű, Ízletes halászlé, melyet ez alkalommal egy tiszai halász gazda, ki e téren elismert szaktekintély, fog készíteni.

— Hymen. Medics Mariska kisasszony, Medics Ferencz kir. adóhivatali pénztáros leánykája, az egri hölgykoszorú egyik kedves és művelt tagja, e napokban váltott jegyet Konst Emil,

60. sz. b. Appelgyalogsorezredbeli csász. és kir. főhadnagygyal.

— Lövelde-majális. Szerettem volna megállítani a napot,

mint Józsue, azaz inkább a nóta teljesültét kívántam volna: „Bárcsak ez az éjszaka tizenhárom éjjel tartana!“ ... de hát hiába, a csodák kora letűnt, hacsak a souper-csárdás hagyományos jelentősége'által kicsalt sóhajok meg nem rendítették a világot, akarom mondani a kősziveket. — Nem is tudom én, hogy van az, hogy ha a souper-csárdást, a szerelmesek eme Mekkáját, nem a kiválasztottal tánczolja az ember, oda minden illúzió. — Mit szóljunk magáról a majálisról? elég ha azt mondjuk, hogy mindenik távozónak ajkán ez volt: be kár, hogy vége van! Igaz szívből gratulálhatunk az egylet főlövészmestere és tisztikarának, kik a lóvéidéi mulatságokat ily magas nívóra emelték. — Jelenvoltak : Bablonkay Mariska, Balkay nőv. Bérczyllka, Czakó Marcsa, Cséka Irma, Dobos Etel, Dluhopolszky Mariska, (Heves), Fehér Ilona, Ficzere Ilona és Margit (Ostoros), Fónagy Anna, Főkövy Margit, Frantz Sári, Greskovics Piros, Hangonyi Otilka, Hunyor Anna és Margit, Hoffman Annuska, Jankovich Adrienne, Kaiser nőv. Kakuk Erzsi, Kovács Etuska, Kimer Jolán, Manszbart nőv. Marssó Margit, Mátékovics Irén, Nagy Erzsi, Pamlényi Margit, (Sajó-Várkony), Póka Gizella, Posgay Margit, Ruzsin írén, Sámson Mariska (Budapest), Siskovics Etel, Specziár Angyal, Szapáry Mariska, Sztupka Matild, Tamási Paulin, Virág nőv. Akantiszné, Czekkelné, Czakóné, Csepreginé, Dobosné, Farczádiné, Hango- nyiné, Horvát Józsefné, Gesztesné, Hunyor Sándorné, Jankovicsné, Kovács Kálmánná, Marssóné, Manszbartné, Matékovicsné, Majoros Béláné, Pamlényiné, Perger ígnáczné, Pókáné, Posgayné, Recséné, Ruzsin Ottóné, Ruzsin Bertalanná, Streimmervőgerné, Szókéné, Subich Gézáné, Sztupkáné, Szilágyiné. stb. stb. A négyeseket 52—56 pár tánczolta. Sz—y.

— Az egri alsófokú kereskedelmi iskolában a folyó tanévet bezáró vizsgálatok felügyelő-bizottsági határozattal a következő napokon tartatnak meg: a r. k. vallástanból f. hó 26-án délelőtt 11—12-ig az I., II. III. évfolyam, elnök: Luga László, felügyelő-bizottsági elnök; a reáliákból: a II. és III. évfolyam f. hó 25-én délutáni 3 órától folytatólag, elnök: Fógel Ágoston felügyelő-bizottsági tag; az I. évfolyam f. hó 26-án délutáni

nap volt egész életemben. Ezen a napon születtem, ezen a napon vesztettem el egyik nagyanyámat, aki alaposan elkényeztetett, a hátgerinczem megnyújtásában gyakorolt atyai czirógatásoktól mindig megóvott, és czukorsüteményekkel tömte a bendőmet. Julius 13-án törtem ki, gyümölcslopás alkalmával, az egyik lábamat, s ezen a napon ismerkedtem meg veled, és a kimondhatatlanom a vastag nádpálczáddal.

— Amelyet becsületesen megérdemeltél. Egyébiránt elengedem a további szerencsétlen napjaid felsorolását.

— Nagyon kegyes vagy. Azonban a legeslegutolsó szerencsétlen napom elmondásátul még sem kímélhetlek meg, mert te is belé vagy bonyolulva.

— Belebonyolulva ? — hogyan?

— Mindjárt megtudod. Tehát halld. Sok ide-oda csavargás után nagy vágyat kezdtem érezni egy kis dolce far niente után, szülőföldemen, családom csöndes körében, mely egy sánta mopszli kutyából, egy szemtelenül kiabáló papagájból, s egy köszvényes vén házvezetőnőből áll. Az idei julius 13-át megelőző estén tehát hátat fordítottam a fővárosnak, s ama föltett szándékkal, hogy haza megyek, beugrottam egy kupéba, melynek ajtaján az vala fölirva, hogy: „Nem dohányzóknak!“ „Défense de furnér.“ „No smoking allowed!“ „Hier mag niet gerookt worden-.“ — Arra számítottam ugyanis, hogy egy nem dohányzó csöndes kupéban majd csak alhatom egy pár órát.

— S elszámitottad magadat.

— Részben. A kupé nem dohányzó volt; de egy üres helyen kivűl mind el volt foglalva. Mellettem egy iszonytató módon kiparfumozott leánya ült Albionnak, aki folyvást elkeseredett harczban volt tömérdek iskátulájával, melyek szakadatlanul egymásra s a fejére hullottak, jóllehet az igénytelen miss édes atyja folyvást káromkodott, mint egy jámbor kwáker, s a mellett szakadatlanul nyakalta a vörös bort, mint valami elkeseredett tagja a mértékletesség-egyesületnek. Egy pióczamódra kidagadt Ábra- hám-ivadék ült a másik sarokban, iszonyú módon horkolva, mig

*