Eger - hetilap, 1891

1891-02-10 / 6. szám

46 szerint a bevétel volt, és pedig bemeneti jegyekből: 1134 fit — felülfizetésekből: 312 frt — az összes bevétel tehát: 1446 fit. Ebből levonva az 1078 frt 55 kit tevő, s a jegyek árából fede­zett kiadást, ajótékony-czélra maradt tiszta jövedelem: 367 fit 45 kr. Elhatároztatott, hogy ezen tiszta jövedelemből 100 frt Eger város — a még fenmaradó összeg pedig hét egyenlő részre osztva, Gyöngyös város és a megye hat járásának szegényei között fog kiosztatni, s ennek ily módoni eszközlésére a megye alispánja kéretik fel. — A hevesmegyei szegényalap javára, Egerben, 1891. évi január hó 31-én tartott Hevesvármegyei bál alkalmából felül­fizettek : Dr. Samassa József^ 100 frt. Engel Jakab 30 frt, Sa­massa János 25 frt, Nánásy Ödön 17 frt, Gorove László 15 frt, Babies János, Beniczky György, Szvorényi József, Weisz Adolf és Fülöp 10—10 frt, Szele Gábor, Zsendovics József, 7—7 frt, Alföldi Dávid, Csányi Ágoston, Deutsch fgnácz és fia. Ferenczy Imre, Gál Lajos, Györgyényi Ignácz, Hanák Kolos, Hellebronth Béla, Klinovszky K. Albert, Kozma Károly, Sajósy Alajos, 5—5 frt, Básty Ignácz, Dr. Dombay Tádé, Maczki Emil, Neszvadba Lajos, Radinovics Gábor, Dr. Zalár István, N. N. 2—2 frt. Gencsy Elemér, Loór Antal 1 — 1 frt, összes felülfizttés 312 frt. Eger 1891. február 8. Székely János báli pénztárnok. — Az egri kath. legényegylet által f. hó 24-én saját pénz­tára javára rendezett tánczmulatság alkalmából felülfizettek: Dr. Samassa József egri érsek 25 frtot; Szele Gábor püspök, Zsendovics József kanonok, és Babies János kanonok, 10 -10 frtot; Szmrecsányi Pál kanonok, 7 frtot; Begovcsevich Róbert ez. püspök, Kozma Károly kanonok, Debreczeni János kanonok. Párvy Sándor t. kanonok, és a Cisterci-rendház 5—5 frtot; Neszvadba Gyula, 4 frtot; Hegedűs János, Kronberger Ferencz, Balkay Ist­ván, Buday Károly, és Szemán András, 2—2 frtot; Törőcsik Jó­zsef, Ferenczy Imre, Györgyényi Ignácz, Dr. Kerekes Arvéd, Dr. Udvardy László, Dr. Dombay Tádé, Eliássy Ferencz, Zsasskoyszky József, Török István, Koncz Ákos, Boros Pál, Farkas Kálmán, Gallasy József, Tóth Sándor. Elek János, Pontsák Lajos, Svartz József, Gál Pál, Torjay Károly, Markasoly Vilmos, Dallos Mihály, Szokolay Lajos, Lang Sándor, Plank Géza, Frank Ferencz. Özv. Hám Gyuláné, Horánszky István, Domány József, Fendt Mátyás, Szilágyi József, Gregus Béla, Hartman János, Sztupka János, Fekete Lajos, Brozecsovich Ferencz, és N. N. 1—1 frtot; Károly Rudolf és Heinrik Jakab, 50—50 krt; Egedy Antal 2 drb, ezüst húszast; Herczfeld Jakab és Volkszer Miklós 40—40 krt; Bla- ter János, 20 krt; összesen: 139 frtot és 2 drb. ezüst húszast. Fogadják a nemes szivíi adakozók ezen áldozataikért az egyesü­let legháíásabb köszönetét. Az elöljáróság. Az egri légszeszvilágitás, a Walserféle szerződési mintá­hoz csatolt hálózati terv szerint, a következő utczákat és tereket öleli magába: fővonala: a vasúti pályaháztól kiindulva, a Hatvani-utón s Hunyady-téren végig, a parochiánál balra fordul, s az Eszterházy-téren át, a Lyceum előtt elhaladva, a Széchenyi- utczán fog végig futni, s a Rácz-kapunál, a Malom-ut előtt vég­ződni. E fővonal a Hunyady-téren háromfelé ágazik el, neveze­tesen: az egyik ág a színkör mellett a „Korona“-vendéglő előtt, a Korona-utczán halad végig, s itt betorkollik a Káptalan-utczai hálózatba. A másik elágazás a Telekesy- és Király-utczákon halad végig. A harmadik elágazás a parochia szögleténél kétfelé osz­lik. A bal-ág a vásártért futja körül s az Ovoda-utezán halad végig. Az Ovoda-utczából egy mellék-ág a Gymnásium-utczán, egy másik a Rózsa-utczán, egy harmadik a Csiky-Sándor-utczán fog végig futni. — A parochia-saroktól jobbra eső elágazás a Káptalan-utczán halad végig, s a Várköznél ketté-ágazik. Jobbra eső ága az Almagyar-utczán, Szarvas-téren s Maklári-útou át, körülbelül a Fekete Sasnál fog végződni. Balra eső ága pedig a Várközön s Dobó-utczán fut végig, s ennek végén kettéágazik; balról a Dobó-téren át a Városháztérre jut s ezt négyszögben kerüli meg, balról pedig a Servita-utczán halad egész a Torony- utczáig, melybe befordulva a Mecset-utczán végig folytatja irá­nyát, s a Tüzoltó-tér felé kanyarodva ezen áthalad s a Széchenyi- uitezai főágba torkollik. — A Széchenyi-utczai főágból, jobbra a következő mellék-ágak erednek ki: a Piacz-utczai ág, egész a Haltér végéig; a Kossuth-utczai ág; a Szent- János-utcz ai, ág; a Casinó-utcz ai ág; a Sors-utczai ág, végül az Árva-közi ág (?). — A Káptalan-utczai főág, meílék-kiágazásai: jobbra: a Pyrker-utczai m e 11 é k-á g, mely a melegvíz mellett végig haladva, az Uszoda-utczába fordul, s a Szarvas-téren torkollik ismét a főágba. A Gólya-utczai ág, mely az izr. imaháztól kezdve, a Simkovics-féle fürdőnél csatla­kozik a Pyrker-utczai ághoz. A Káptalanutczai főág mellékágai balról: a Lyceum-közi mellékág, mely a Mednyánszky-ház előtt, — s a Czu k or-utezai mellékág, mely a városház­sarkán torkollik a Piacz-utczai ágba. — Ezek ama városrészek, terek és utczák, amelyek, az előzetes terv szerint egyelőre, a lég­szeszvilágitás jótéteményében való részesülésre ki vannak jelölve. A terv egészben véve helyes és czélszerű, s városunk legfonto­sabb és legszükségesebb világítási igényeinek figyelembe vételé­vel van kidolgozva. Csupán két megjegyzésünk, illetve kifogásunk van ellene. Nem látjuk be, hogy egyelőre^ mily fontos érdekek sürgetik a „G ólya-utcza“, továbbá az „Árva-köz“ légszesz- világitását, miután e helyeken az éjjeli közlekedés épen nem követeli azt? Ezek helyett sokkal szükségesebb, s kívánatosabb volna a hálózatba venni a Servita-utczát, a Czifra-kapuig. vagy legalább a Serviták templomáig; továbbá a „Kórház- utczát,“ az irgalmas-nénék kórházától a Nánássyféle házig. A Szál óki uí, mint élénkebb forgalmi vonal, szintén figyelembe veendő volna. — Az egyelőre projektált légszeszvilágitási háló­zaton az összes lángok száma 250 ben van megállapítva; a szer­ződési tervezetben azonban gondoskodva van róla, hogy e szám, a szükséghez képest, minden áremelkedés nélkül szaporítható legyen. — A légszeszgyár helyiségéül, mint a hálózati tervből kivehető, az érseki gazdasági udvartelep s a vasúti pályatelek között levő térség van egyelőre kiszemelve. — Kiállítás Brazíliában. A kereskedelmi m. kir. miniszter úrtól nyert értesülés szerint a brazíliai egyesült államok Santó Paul óban 1892. évi november hó 15-én amerikai kontinentális kiállítást fognak nyitni. Erre az érdekeltek figyelmét azzal hív­juk fel, hogy abban más államok is részt vehetnek s hogy a kiál­lítási tárgyak számára már is teljes beviteli vám- és szállítási díjmentességet biztosított a brazíliai keresk. minister. A később nyerendő értesítéseket szokott módon közzétessztik. Miskolczon. 1891. január 21. A miskolezi kereskedelmi és ipái kamara: Radvány István, elnök. Dr. Szentpáli István, titkár. — Az egri községi elemi iskolákat, a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, egy közelebb érkezett hivatalos leirata értelmében, a folyó iskolai évtől kezdve öt éven át, évenkinti 1230 frt. segélydijban fogja részesíteni. — Strakosch Sándor, a hírneves német recitát-or és dekla- mátor, érd él y részi művészi kőrútjából visszatérett, arról a jó szándékáról tudósit bennünket, hogy f, é. márczius hó 1-én vagy másodikén ismét ellátogat városunkba, hogy itt egy szavaló mű­vészi estélyt rendezzen. Strakosch ur, úgy látszik, nagyon meg­kedvelte városunkat, hogy aránylag rövid idő alatt, ugyanitt két Ízben, eléggé kedvező sükerrel tartott deklamáló előadása után. elég bátorsággal bir arra, hogy csakhamar egy harmadik egri előadást is — megriszkirozzon. De, azt hiszszük, meg is teheti, mert Strakosch urnák, kivált saját hitsorsosai körében, annyi sok tisztelője s jó barátja van Egerben, hogy ezekből ma­gokból is bátran kikerül egy — ha nem is nagyon fényes, de eléggé tisztességes hallgató s — fizető publikum. — Uj szárnyvasut. A füzesabony-debreczeni, nem sokára megnyitandó vasútvonalból kiágazólag , Tisza-Füredről, Tisza- Szőllősön, Tisza-Szent-Imrén, és Madarason keresztül Karczagig vezetendő szárnyvonal előmunkálataira kértek és nyertek köze­lebbről engedélyt Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő, az „Egyetértés“ szerkesztője, és Lipcsey Tamás tisza-füredi fő­szolgabíró. A tervezett, s úgy közforgalmi, valamint stratégiai szempontból is nagy jelentőségű szárny vasút létesítése érdekében a múlt jan. hó 28-án Karczagon, a városház termében, Madarász Imre országgyűlési képviselő elnöklete alatt s az érdekelt köz­ségek s birtokosok képviselőinek élénk részvéte mellett igen né­pes értekezlet tartatott, melyen az érdekeltség a szárnyvasut tervét a legnagyobb lelkesedéssel fogadta, s létrehozásához való teljes hozzájárulását egész készséggel megígérte. — Kegyelmi kérvény. Gyöngyösváros képviselőtestülete f. hó 1-én tartott ülésében tárgyalta dr. Borosi János és 125 városi képviselő-társa írásbeli kérvényét, s egyhangúlag elhatározta, hogy Rigó Antal, a „Gyöngyösi lapok“ sajtóvétségért elitéit szer­kesztője büntetésének elengedése s illetve mérséklése ügyében király ő felségéhez kegyelmi kérvényt intéz, s annak mielőbbi foganatosításával a polgármestert megbízza. — Világkiállítás Budapesten. Zichy Jenő gróf terjedelmes emlékiratot intézett a magyar kormányhoz, melyben kifejti annak fontosságát és szükségességét, hogy 1895-ben a millenium meg­ünneplése alkalmából világkiállítás rendeztessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom