Eger - hetilap, 1891

1891-02-17 / 7. szám

Népünk tudatlansága a politika, alkotmány és közjog terén.

A közigazgatási reformot ma vagy holnap veszik tárgyalás alá a parlamentben. Ez által a szélesebb alapra helyezett önkormányzati jogunk — sajnos hogy éppen alkotmányos életünk 22. esztendejében, —- arra a kérdésre hivja föl figyelmünket, vájjon van-e elegendőkép gondoskodva arról, hogy Magyarország minden polgára, legszerényebb fia ismerje a polgári jogokat és kötelességeket, egyszóval ismerje Magyarország alkotmányát.

Francziaországban nem csekélyebb ember, mint Jules Simon, ki egy időben közoktatásügyi minister volt, irta meg a franczia köztársaság alkotmányát az ifjúság számára beszélgetések alakjában.

Mi azonban ebben a tekintetben valóban csehül állunk s most már, 22. év óta birtokában újabb alkotmányunknak, valóban sajnos állapot az hogy a magyar alkotmánynak a törvényben is megparancsolt tanítása, nem teremtette meg azon gyümölcsöket, melyeket tőle várni lehetet volna.

Nem ismerünk szégyenletesebb anomáliát, mint amikor alkotmányos polgárnak nevezi valaki magát, mert neki erre joga van, de alkotmányos jogairól igen keveset tud.

Az intelligens pályán élő embernek sokféle alkalma van, hogy ebbeli ismereteit gyarapítsa, kiegészítse; de az iparos, munkás népség ritkán tud többet erről a jogról, mint hogy választania szabad, mikor a választások kiiratnak.

Ez ugyan igen szép és fontos joga a honpolgárnak, de korán sem meríti ki a honpolgár jogait, sőt nagyon csekély részét képezi az, amennyiben hosszabb időszakokban tér csak vissza.

A törvény maga gondoskodik arról, hogy a tanuló ifjúság a népiskola felsőbb osztályaiban a polgári jogokkal és kötelességekkel is megismerkedjék.

Csakhogy faluhelyen kevés azon gyermekek száma, kik, mielőtt a gyarkorlaíi életbe lépnének, a 6-ik osztályt elvégeznék, és igy a törvény értelmében a polgári jogokkal és kötelességekkel megismerkednének. Nagyobb városokban pedig, a hol polgári iskola van, és a hol a népiskolának felsőbb osztályai hiányoznak, a polgá' i iskolát pedig nem minden gyermek látogatja ifjúságunk jóval nagyobb része a polgári jogok és kötelességek ismerete nélkül nő fel. Erre nézve tehát még igen sokat tanulhatunk a müveit nyugoti nemzetektől, a liol az alkotmánytant és honismét a tanügyi kormány a legszélesebb alapokon oktattatja.

Városi képviselők felelőssége.

A békés-csabai félmilliós sikkasztás alkalmából uagy kontro- versiát képezett a megyei törvényhatóság és B.-Csaba városának tanácsa között annak az ötvenezer írtnak fedezete, mit a városi tanács elég meggondolatlanul az elsikkasztott Népbankokban helyezett el. Országos érdekű ennek a vitának elintézése; az ország minden városában akadnak pénzintézetek és városi képviselő- testületek, melyek a közpénzeket amazokban elhelyezik. Már most kérdés: felelős-e az a városi képviselő testület ha ezt a pénzt a takarékpénztárban elsikkasztották ? A békés-csabai eset erre nézve főlvilágositást nem adhat, mert jogérvényesen elintézve még nincs. A megye lefoglaltatta ugyan a városi képviselők vagyonát a fenti összeg erejéig, de ezek a szoros zár ellen a beliigy- ministerhez fellebeztek. Csakhogy rosszul fognak járni. Rajtuk a minister sem segíthet; az ő kezei is megkötvék az ismert

40,000 frtos félegyházi sikkasztás ügyében tavaly kimondott döntvénynyel.

Mert -— szólt a minister okoskodása — a mint a polgár- mester és társai (a félegybázi esetben) elmulasztották a pénzkezelő személyzet ellenőrzését, éppen úgy elmulasztotta a képviselő- testület ellenőrizni a polgármestert és társait abban, hogy kötelességeiket az ellenőrzés tárgyában teljesitik-e ? Tiz évig nem kérdezték meg, vajjou rendben van-e a pénztár, jóllehet a város szabályrendelete szerint azt évenkint meg kellett volna kérdezni, és a képviselőtestület dolga lett volna ezt a polgármestertől számon kérni.

Csupán azért, hozzuk föl ezt a két nagy horderejű esetet, hogy példával jelezzük a korszellem fuvallatát és megváltozott voltát.

Díszes közhivatal a városi képviselőség, de az illetők ne

feledjék el soha, hogy szolgálati szabályzatukat a szervezési szabályrendelet és az 1886. évi XXI. t. ez. 45-ik szakasza képezi. E díszes közhivatal választottjainak fizetését a közbizodalomnak az a nyilvánulása képezi, melylyel a testület tagjává avattatnak. Kötelességeiket előírják a törvény és a szabályrendeletek, és minthogy alkotmányosan tisztult jogi felfogás mellett nem lehet a közéletnek intézkedésre hivatott egyetlen faktora sem, mely azért, a mit tesz, vagy azért, a mit tennie kellene, de nem tesz, felelős ne lenne: felelős a képviselőtestület is. Ezt ugyan, mint tudjuk, a törvény már rég kimondotta, de a félegyházin, és valószínűleg a békés-csabai eseten kívül ezt a törvényt még egyszer sem alkalmazták.

Különfélék*^/

— Reményi Ede hírneves hegedűművész hazánkfia, a jövő szombaton, f. hó 21-én a déli vonattal érkezik, Budapestről városunkba, s a főt. cisterci-rendház vendége lesz. Ugyanaznap esti fél nyolez órakor fogja a törzskaszinó nagy-termében megtartani itteni búcsú-hangversenyét, melyre az ülőhelyek már legnagyobb részt mind el vannak foglalva.

— Felolvasó, s kamarazene-estélyek. A múlt évben a téli évad alatt a ft. cisterciek intézetében tartott, s müveit közönségünk részéről oly élénken látogatott felolvasó s kamarazen e-estély tél yek, müveit közönségünk nagy érdeklődése folytán — mint biztos forrásból értesülünk, — ez idén, a beállott böjti évad alatt folytattatni fognak. Ez úttal, az idő korlátoltsága miatt, mint halljuk, két, legfölebb három ily estély van tervbe véve, melyek elseje, valószínűleg f. február hó 28-án fog megtartatni. Egyébként ez estélyek programmjáról s idejéről lapunk jövő számában már részletesebben lesz alkalmunk t. olvasóinkat értesíteni.

— Soirée dansante. Kedélyesen sikerült kis tánczestély folyt le e hó 14-éu, szombaton éjjel, a Hungária szálló éttermében, melyen elite-közönségüuknek tekintélyes része gyűlt egybe azok közül, kiknek rövid volt az idei farsang, s különösen azok köréből, kik e rövid farsangból részüket ki nem vehették. Maga az estély, vacsorával egybekötve, fesztelen, családias hangulatban s nem lankadó animóval esti 8 órától hajnalig tartott, a Gábor talpalávalói mellett. A szálló étterme délszaki növényekkel volt díszítve, s úgy ez, mint a pompásan összeállított menu csak dicsérték a szálloda tűzről pattant ügyes háziasszonyát, özv. Pap Istvánnét. — Ott voltak: Babies Béláné Erdélyi Gizellával, Farkas Kálmánná, Hunyor Annával és Margitkával, br. Fiedler Henrikné, Gáspárdy Gézáné leányával Annuskával, Kállay Sándorné, Lip- esey Péterné Lidiké és Mariska leányaival, Luby Gézáné, Melzer Eliz. Okrutzky kapitányné, özv. Okolicsányi Ödönné, Wollnhoffer Emilné, grf. Zichy Károlyné urhölgyek.

— Esküvő. — Schönberger Ilona urhölgy, dr. Schönberger Soma egri kir. törvényszéki orvos, előkelő polgártársunk kedves és müveit leánykája, a múlt vasárnap, f. hó 15-én tartotta esküvőjét vőlegényével Pollák Kázmér miskolezi fiatal kereskedővel az egri izr. imaházban fényes násznép, s rendkívül nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. Az esküvőt a menyasszonyi háznál gazdag lakoma követte, melyen kizárólag családtagok s az uj házaspár közelebbi rokonai vettek részt.

— Heves múltja. Vármegyénk történelmének megírásával Balássy Ferencz akadémiai levelező tag és Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő lettek megbízva. Mig a klassikusnak ígérkező első rész még mindig várat magára és a tudós irót nehéz feladatában siettetni legkevésbbé kívánjuk: más részről meg nem akarunk elfogultak lenni abban sem, hogy munkatársa, Eger város t. képviselője a II. rész első kötetét kiadván, már a 2-ik kötetet is benyújtotta a vármegyének kéziratban. Miként értesülünk, a bírálatra fölkért történelmi társulat, véleményadással Majláth Béla, Kandra Kabos és dr. Acsády Ignácz történetírókat bízta meg.

Gyászhir. Énekes Gusztáv, az első magyar általános biztositó társaság egri főügynöke, élete 55-ik, boldog házassága 34-ik évében, hosszas szenvedés után, f. hó 12-én elhunyt. A boldogult ritka szelíd és nemes lelkületű, közbecsülésben és szeretedben álló polgára volt városunknak, s páratlan buzgalmu, fá- radhatlan tevékenységű tisztviselője az első magyar biztositó társulatnak. Csak e rendkívüli szorgalma folytán volt abban a helyzetben, hogy számos tagból álló családjának tisztességes növelést