Eger - hetilap, 1891

1891-02-17 / 7. szám

54 adhatott. De fáradozásainak meg is volt a jutalma ama legéde­sebb atyai örömben, melyet tanuló fiainak szép tehetségében, jó erkölcseiben, páratlan szorgalmában s szép elhaladásában élve­zett, bár a Gondviselés e téren súlyos megpróbáltatást is mért reá, midőn immár pályavégzett, szép készültségi! legidősebb fiát, atyai szivének legnagyobb örömét és büszkeséget, kiszakasztotta karjaiból. A boldogult hült tetemeit a múlt szombaton, f. hó 14-én általános részvét kisérte az örök nyugalom hazájába. Adjon az özvegyek és árvák atyja enyhet és vigasztalást a pótolhatatlan veszteség fölött a mélyen sújtott családnak. — Köszönet. Mindazok, kik felejthetlen boldogult férjem temetésén megjelenni, vagy részvétüket más utón kifejezni szí­veskedtek, fogadják gyermekeim nevében is legmélyebb köszöne- temet. Eger, 1891. febr. 15-én özv. Énekes Gusztávné. — Az egri dalkör folyó év február hó 22-én d. e. 11 órakor tartja a lyceuin zene-termében rendes évi közgyűlését, melyre a dalkörnek úgy működő, mint pártoló tagjai tisztelettel meghi­vatnak. Eger 1891. évi február hó 14-én. Székeli) János, a dalkör jegyzője. Szőlőbirtokosok figyelmébe. Tekintettel arra, hogy Eger- város vagyonosb szőlőbirtokosai egy újabbrendszerű szőlőtelepí­tés czéibavétele előtt nemcsak nehéz feladat — de költséges munka, s ezzel kevés értelmi erőkkel is állanak szemben; nem mulaszthatom el az érdeklődők figyelmét egy, a gyakorlati élet­ben bál' csekélységnek látszó, de a növényi szervezetre mégis igen nagy fontossággal biró körülményre felhívni. Miután tudjuk azt, hogy a növény, mint szerves test, szervi életképességgel bir, nem kerülheti ki figyelmünket még a legcsekélyebbnek látszó oly körülmény sem, mely ezen szervi összefüggést részben meggátolná, vagy azt egymással ellentétbe helyezné. Éppen ezért, különösen az oltás általi nemesítésnél, de kivált a bodzásféle beles szőlő­vesszők fásoltásu nemesítéseinél — fő figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ezen szervi összefüggést, valamint ennek a természet törvénye által alkotott szigorú rendszerét valamiképp meg ne bontsuk, meg ne zavarjuk. Ugyanezért, különös gondot és figyel­met kell fordítanunk arra, hogy az úgynevezett, fásoltás, vagy párosítás — melynek e napokban már csaknem bekövetkezendett idejekorát éljük — ne legyen növényi rendszerellenes, az-az : ne párosítsunk soha úgy: hogy két rügy — t, i. a nemes ág rügye és az alany rügye, egymás fölé ugyanazon egy oldalra kerüljön ; mert ez a növénynek szervi alkotásával ellentétbe esvén —• oltá­sunk sikeres eredményét teszi kétségessé. Hogy mennyire alapos e föltevés, vegyünk megfigyelés alá egy közönséges szőlővesszőt, s tapasztalni fogjuk : hogy ennek mindkét oldalán karszerüleg egymással ellentétes irányban találjuk a szemeket egymás fölött kifejlődve. Két szem közvetlenül egymás fölött ugyanazon egy oldalon rendszerint soha sem található. Eme természetes rend­szer minden kétséget kizárólag — oly világosan és biztosan je­löli ki számunkra a követendő irányt, miszerint ebben az előre- bocsátottak után tévedni — absolute lehetetlen. Hogy mennyire fontos és szükséges e természeti rendszert követnünk, kitűnik a növény szervi alkotásából. Mert valamint az emberi testben a vér­edények, az ütő-, és viszerek osztjáa szét a vért az életműködés­hez, — úgy a növényi életben is a növények belsejében elhe­lyezett rostszálas szívó edények viszik szét a táplálékot és ned­vességet a növényi test minden részeibe. Ha tehát a növényt meg- gondolatlanúl, annak sajátságaira való tekintet nélkül a káros következményű szervi bántalmaknak kitenni nem akarjuk, — vegyük fontolóra a fentebb elmondott helyes következtetéseket, különben könnyen megeshetik: hogy az annyira költséges és fá­radságos munka után is csak egy rendszer nélküli, s fejlődésre képtelen nemesítést végzünk. I. B. — Felhívás iparos polgártársainkhoz. Nem azokhoz szólok, kik már előbb megértették a kor intő szavát s a kik szívesen csatlakoznának a haladás zászlója alá; de azokhoz, kik makacs, tudatlan önfejűséggel, nem látják be, hogy mily bűnt követnek el városunk haladása, az iparosok jóléte és gyermekeink jövőjé­nek megalapításában. Mert most nem az a kérdés: hogy a régi iparos-rendszer volt-e jobb, vagy a mai rosszabb ? hanem, az hogy miképen segítsünk magunkon. Ma már minden okosan gondolkozó iparos belátja az ipartestület megalakításának szükségét, és az egri iparosok nagy része nemcsak hogy nem látja be, hanem a legnagyobb erővel küzd annak létesítése ellen. Azt hiszik hogy ha az ipartestület megalakul, minden vagyonukat eltulajdonítják, nem lehet velők megértetni, hogy az ipartestület kebelében csak­úgy képezhetnek iparágak szerint szakosztályokat, és belügyeiket, p. o. temetkezést, betegsegélyzést, maguk intézhetik mint eddig. Az 1884. XVII. t. ez. megadta a jogot a képesítéshez kötött iparosoknak, hogy az I-ső fokú iparhatósági joggal felruházott ipartestületet megalakíthatják, és igy törvényes ügyeiket a fent idézett törvény 111. fejezete A. B. C. pontjai alatt meghatáro­zott teendőket maguk intézhetik, — tehát hogy az iparos osz­tálynak mai helyzetében az ipartestület megalakítása nemcsak hogy szükséges, de ott, hol az jó kezekben van, határozottan üdvös. Az egész országban az eddig engedélyezett ipartesrületek összes száma 213. Budapesten magában 20—25 ipartestület mű­ködik. Nem mondom, hogy nincs az országban egy-kettő, a hol az örökös czivódások, pártoskodások miatt nem élvezhetik az egyetértés és szeretetben megalakít t ipartestiiletek jótékony ha­tását, de legalább van ipartestület, nálunk Egerben azonban se- milyen sincs. S ha keressük az ipartestület létrejöttét akadályozó legfőbb okokat, különösen miben találjuk Egerben? Abban. — valljuk meg őszintén — hogy nincsenek vezérfél fiaink, mert a jobbmódu iparosok azt tartják: én már megélek a nélkül is, ne­kem nincs rá szükségem, és igy szépen visszahúzódnak minden­től. Úri embertől pedig nem kívánhatjuk mert a ki a közügyek­ben akar részt venni annak van alkalma halasabb téren működni. Volna csak egy Ráth Károlyunk, Mudrony Sománk, Geilérink. Deil Jenőnk, Krájczer Balázsunk, csak egy is ezek közül, akkor már régen megalakult volna az ipartestület, — de fájdalom : Eger­nek ebben is hátra kellett maradni; Gyöngyös, Pásztó, Mező-Kő vesd e téren is megelőzött bennünket. Egert, Hevesmegye szék­helyét 23 ezer lakossal, ezer önálló iparossal biró várost: — ez a város nem képes megalakítani az ipartestületet. Müveit iparos osztály jöjjön el a te országod! Tancsa Lajos. — Színészet. Veszprémi Jenő jól szervezett dráma-, népszín­mű- s operette-társulata, mint halljuk, e napokban érkezik meg városunkba, s itteni előadásait, a törzs-kaszinó nagy-termében f. febr. hó 22-én, vasárnap szándékozik megkezdeni „A fenegye­rekek“ (Giegerlik) czimü bohózattal. A társulat egyik tagja, mint az igazgató megbízottja, pár nap óta városunkban tartózko­dik bórletgyüjtés czéljából. Melegen ajánljuk őt szinházkedvelö müveit közönségünk pártoló figyelmébe. — Színészet. Az egri nyári színkörben az idei nyári évad alatt Aradi Gerő színtársulata fog előadásokat tartani, ameny- nyiben a szinkör-bizoltság, számosabb pályázó közöl Aradi Derű­nek adott elsőséget. Aradi Gerő, ki már egypárszor volt váro­sunkban, s itt mindannyiszor jól szervezett, s kiváló vidéki színi erőkben gazdag társulattal lépett föl, — minden valószinüség szerint ez idén is hasonló derék társulattal üti fel sátorfáját színkörünkben, hol, hir szerint, már f. é. május hóban meg fogja kezdeni előadásait. — Névmagyarosítás. Fógel Ágoston egri előkelő kereskedő polgártársunk két kiskorú fia: Főgel Sándor és Fogéi Ágos­ton közelebbről vezetéknevöket belügyministeri engedelemmel „Hevesi“- re változtatták. — „Vége a matyó-királyságnak!" A szomszéd mező-kövesdi biróválasztásnál élénk harcz keletkezett Tarnay Gyula mező­kövesdi kir. járásbiró és Kudlovich Imre országos képviselő között, kiknek elseje, az egri születésű Tarnay, mint az egri arany fiatalság egykori közkedveltségü tagja, — a másik, Kudlovich Imre pedig, mint a Mátra vidéki „matyók királya“ megyénk­ben is széles körben ismeretes. A biró-választási harcz Borsod- megye gyüléstermében nyert folytatást és befejezést, s a Tarnay győzelmével végződött. Á megyei határozat kimondása után tá­madt zajban, Tarnay. diadala büszke érzetében, oda kiáltotta a zöld asztal túlsó végén ülő Kudlovich Imrének: „Vége a matyó­királyságnak!“ Mire Kudlovich ezzel vágott vissza: „Tudom, hogy ön akar lenni; de jót állok róla, hogy nem lesz!“ A ma­tyók azonban azt tartják, hogy ők király nélkül nem lehetnek. (B.) — A magyar kir. igazságügyminiszter legközelebb a követ­kező 418/1. M. E. szám. körrendeletét küldte meg az összes ügyvédi kamaráknak. A csász. és kir. közös pénzügyminiszter urnák átirata szerint a megszállott tartományokban újból több figyelői (auscultant) állás fog legközelebb betöltetni. — Az ezen állásra folyamodóknak az 1883. évi I. t. ez. 7-ik §-a második be­kezdésében illetve az 5. §. 1. pontjában a fogalmazási szakban működő bírósági tisztviselők részére előirt elméleti képzettség megszerzését, testi alkalmas voltukat, nyelvismereteiket kell iga- zolniok. A kinevezett figyelők évi 800 forint segélydijban fog­nak részesülni. Midőn erről a kamarát a területén működő ügy­védek s bejegyzett ügyvédjelöltek közt leendő közhírré tétel vé­gett értesítem, felhívom, hogy a közzé tett hirdetményben em­lítse fel azt is, mikép a szóban forgó állások adományozására

Next

/
Oldalképek
Tartalom