Eger - hetilap, 1891

1891-04-14 / 15. szám

120

úrnő, kinek lekötelező szívessége s igéző szeretetreméltósága mindnyájunkat elragadott ez estén, az úristen kedves családjával sokáig... sokáig tartsa meg. — A mi a többit illeti: a négyeseket 16 pár tánczolta, a kedves háziasszonyon és Anna leányán kívül ott voltak: Kállay Zoltánná főispánná ő mlga, Agbaba Illésné, L. Farkas Kálmánná Kovács Mariskával, Br. Fiedler Henrikné, özv. Frantz Alajosné, s leánya Etelka, Hunyor Sándorné Anna és Margit leányaival, Imre Miklósné és Leona leánya, Kállay Sándorné, özv. Okolicsányi Ödönné, özv. Pauer Antalné, és gr. Zichy Károlyné urhölgyek. X.

— Hymen. M o s s ó c z y Anna urhölgy, az egri elite-hölgy- koszorú egyik kiválón kedves és művelt tagja, f. april hó 8-án esküdött örök hűséget vőlegényének, Nagy László csász. és kir. századosnak, az egri katouatisztikar egyik legképzettebb, s legkedveltebb tagjának. Részünkről mi is tartós boldogságot kívánunk a szívből kötött nemes frigyhez.

— Igen érdekes hangversenyt rendez folyó april hó 21-én városunkban egy külföldi művész-triász, mely ez idő szerint művészi h a n g ver s en y-k ö r u ta t teszen hazánkban, s ez alkalommal ejti útba városunkat is. A művész-triász tagjai : Zamara Th eresina, hírneves fiatal hárfa-művésznő, Hu eb er Olga. előkelő zongoraművésznő, és Schmidtler Rikárd, ismert salou-énekmüvész. (Fényképeik a Széchenyi- utczai Bauer H.-féle üzlet kirakatában láthatók.) — E hangverseny- estélynek szerkesztőségünkhöz beküldött érdekes és változatos műsora következő: 1. Változatok (C moll) Beethoventől. Zongorán játsza Hueber Olga; — 2. a> „Tengeren“, Schuberttól, b) „A harmat csillog“ Rubiusteintöl; müdalok, énekli Schmidtler Rikárd; — 3. „La danse des silphes.“ Rondo brillante Gode- froidtól. Hárfán játsza Zamara The réz ina; — 4. a) „Szerelmi boldogság“ Schuberttól; b) „Margit“ Jensentől; salon-dalok; énekli Schmidtler Rikárd; — 5. a) Menuett, Moskovszkytól; b) Andante Chopintől; c) Tarantella Fischoftól. Zongorán előadja Hlieber Olga. — 6. a) „Zsigmond szerelmi dala“ Wagner R.-tól; b) Katonai induló, Zamara A-tól. Hárfán játsza Zamara Th érési na.— 7. a) „Álmok“ Wagner R.-tól; b) „Tavaszi éj“ Schumann- tól; salon-dalok, énekli Schmidtler Rikárd. — A hangverseny a törzs-kaszinó dísztermében fog megtartatni. Helyárak: Zártszék az első öt sorban 1 fit 50 kr. A többi sorokban 1 frt. Belépti dij a földszintre 60 kr. Földszinti jegy tanulók számára s karzati jegy 30 kr. A hangverseny kezdete pontban esti 7J/2 órakor. Jegyek előre válthatók Bauer H. Széchenyi-utczai üzletében (Postaépület.), valamint a hangverseny alkalmával az esti pénztárnál. Mint értesülünk, már is számos előjegyzés történt e nagy- érdekű hangversenyre, melyen egy itt nálunk még alig ismert hangszeren, a hárfán való ritka művészeti játékban is lesz alkalma gyönyörködni zenekedvelő müveit közönségünknek, annál

állomás. Itt megy végbe az általunk leírandó jelenet. Idő: jelenkor, helyesebben: esti 8 óra, midőn már erősen kezd al- konyodni.

A szerelmesek a kertben le- s fölsétálnak. Ezret lehet egy ellen föltenni, hogy időnkint egy pár ártatlan csókot is váltanak, mert, amint már említők, fiatalok voltak, és jegjmsek. És a jegyeseknek is megvan a magok mézes-hetök. De hát jó tanácscsal nem lehet nekik szolgálni, mert esti 8 óra van, mikor már meglehetősen besötétedik. Ez az oka annak is, hogy vonásaikból nem lehet jellemüket leolvasni. Lajos esetlenkedéseiből még azt sem lehet kitalálni, hogy miféie foglalkozása, vagy polgári állása lehet. Mert hát. mint már többször említve volt, — sötét van. Különben azt állítják, hogy nappali világításban valami fogalmazófélének látszik.

Csevegnek. Egyszerre Linda félbeszakasztja vőlegénye heves áradozásait.

— Álljunk meg egy szóra.

Lajos ismétli a parancsot.

— Álljunk hát meg egy szóra. Láthatod, mily engedelmes rabszolgád vagyok.

— Lájos! — kiáltja a bécsi lány elérzékenyülten. Ha a nyelvét kicsavarnák se tudná másként mondani.

— Szólj, szerelmem.

— Lájos, valamint be kell neked vallanom.

— Reszketek!

— Jó, csak reszkess, de ne tréfából.

— Jól van, úgy reszketek, amint neked tetszik. Láthatod, mily engedelmes rabszolgád vagyok.

is inkább, miután Zamara T erezi na, e kedves megjelenésű fiatal hárfamüvésznő, valódi virtuozitással kezeli remek hangszerét. „Zamara Terez in a, e szeretetreméltó fiatal hárfamüvésznő — irja egy külföldi szaklap, — már 12 éves korában kiváló jeleit adta művészi talentumának, s édes atyja páratlan művészi vezetése alatt feltűnő, geniális művésznővé fejlődött, ki édes atyja társaságában a bécsi udvari hangversenyeken, király ő felsége s az uralkodó család tagjai előtt, is gyakran a legkitünte- tőbb elismerés mellett játszott. S hogy az uralkodó család tetszését mennyire megnyerte, tanúsítja azon körülmény, hogy Zamara Therezina mesternő.je volt a hárfán a bold, trónörökös özvegyének, Stefánia főherczegasszonynak, kitől nem régiben, legfelsőbb elismerése jeléül, egy remek mivü s nagybecsű gyémántmelltüt kapott. A salzburgi újság is nagy magasztalással emlékszik meg Zamara Teresina művészi hárfajátékáról. — Hueber Olga zongoraművésznőről pedig ezeket olvastuk egy külföldi lapban : „A bájos zongoraművésznő, Hueber Olga, közelebbről a Bősen- dorffer-íéle teremben (Bécs) adott egy igen látogatott hangversenyt, melyben izlésteljes, szeretetreméltó művészi előadása által általáuos tetszést aratott. A „Carillon“-t, Fischof e gyönyörű és hálás darabját meg is kellett ismételnie.“ — Schmidtler Rikárd énekművészről is osztatlan dicsérettel emlékeznek meg a külföldi szaklapok. — Szóval: az april 21-iki hangverseny oly érdekes és változatos műélvezetet ígér, hogy fölöslegesnek tartjuk azt zenekedvelő müveit közönségünk pártoló figyelmébe tüzetesebben ajánlani.

— Eljegyzés. Ligethy Irma k. a., néh. Ligethy Alajos orvos-tudor, és özvegye, szül. Baráth Klára kedvelt és müveit leánykája, a múlt márczius hó 30-án váltott jegyet Geszthely Gyu'a, báró Orczy Cherubim uradalmi felügyelőjével, Tarna- Eörsön.

— Az egri kertészeti és szölőszeti iskola felügyelő-bizottsága

f. apr. hó 10-én Grónay Sándor elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal több, kisebb-nagyobb fontosságú ügyek intéztettek el. Ezek közt közönségünkre nézve legfontosabb az, hogy a földmi- velésügyi m. kir. minister a bizottság felügyelete alatt álló telep részére százezer darab amerikai részint gyökeres, részint sima szőlővesszőt utalványozott ki, s egyidejűleg elrendelte, hogy eme szőlővesszőkből 30,000 darab sima Riparia sauvage, egyes egri szőlőbirtokosok közt leendő szétosztás czéljából, a megyei főispán rendelkezése alá bocsáttassák, mely szőlővesszőkért a telep jövő évre kárpótlásúl 30,000 db. gyökeres Riparia sauvage vesszőt fog kapni.

— Az egri polgári lövész-társulat rendes évi alakuló közgyűlését, folyó hó 19-én (vasárnap) d. u. 3 órakor a városháza nagy termében tartja meg, melyre tagjait ez utón is meghívja.

— Tehát - halld!

— Csupa fül vagyok.

— Én nem lehetek a te feleséged.

— Terringettét! Miért nem?

— Mert az én múltam be van szennyezve.

— Az enyém is.

— Ej, ne komédiázz. Ismétlem neked a leghatározottabban, hogy az én múltamnak egy szennyfoltja van.

Lajos csudálkozva nézett jegyesére, ki tizennyolcz évével, teljes üdesége s ártatlanságában állott előtte.

— No ha épen azt akarod, hogy. szénnyfoltos múltad részleteit is megismertesd velem, hát hadd' halljuk!

— Nem, Lájos! Ezzel a vallomással tartozom neked.

— No hát, az isten szerelmére, kezdd el már valahára!

— Azt mondtam neked, hogy múltamban egy szennyfolt van.

— Most már épen tizedszer mondod.

— Nohát folytatom.

— Folytasd, ha szabad kérnem.

— Én rendőrileg meg vagyok bélyegezve.

— Alkalmasint be is voltál csukva.

— Természetes!

— Nagyon szép.

— És eltolonczolva.

— Még szebb.

— Öt év előtt történt; épen márczius végén, mint most. Akkor is el voltam jegyezve, de szüleim tudta nélkül — folytatta Linda vallomásait.