Eger - hetilap, 1891
1891-10-27 / 43. szám
352 gyaloghadosztály parancsnoka neveztetett ki. Derék hamánus, s a magyarok iránt rokonszenvező katonának mondják. — Hymen-hirek. A Tiszafüred és V.-ben olvassuk: Lip- csey Ilona kisasszony, Lipcsey József, tiszafüredi előkelő birtokos kedves és müveit leánykája f. okt. hó 21-én tartotta esküvőjét vőlegényével, Sark ad i N. Istvánnal, a kunhegyesi ev. ref. eklézsia újonnan megválasztott fiatal lelkészével. — A múlt hétről pedig t. laptársunk kettős eljegyzést registrál; nevezetesen : Horkay Etelka kisasszony, néli. Horkay Lajos volt hevesi ügyvéd leánya Bárány Gusztáv kir. adótiszttel, — a menyasszony fivére, Horkay Árpád átányi lakos pedig Bárány Ilonka kisasszonynyal, Bárány Dezső biztositó intézeti tisztviselő (Miskolcz) leánykájával váltott jegyet. — Hány 1848/9-iki honvéd van még életben ? A Mikár Zsig- rnond, orsz. honvédegyleti titkár által szerkesztett s közelebbről megjelent „Hon véd-n év könyv“ szerint jelenleg összesen 30,059 igazolt negyvennyolczas honvéd van még életben Magyar- országon. — Uj táviró hivatal. A tiszaszőllősi postahivatalnál táviró hivatal rendeztetett be korlátolt nappali szolgálattal. — Hevesről irja r. levelezőnk, f. okt. hó 13-áról. Szép és humánus jelenetnek voltunk szemtanúi a mai napon, mely alkalommal két szegény, de ép oly szorgalmas tanuló ösztöndijban ré- szesittetett. Mint annak idején az „Eger“-ben említettük, Buter- man Izráel kántor itt működése ötvenedik évén fiai egy alapítványt létesítettek, melynek 5% kamata minden év október 23-án, mint Buterman I. nyugdíjaztatása napján a hevesi izr. népiskolát látogató két szegénysorsu, de legjobb előmenetelt tanúsító tanuló közt kiosztandó. E lélekemelő ünnepély mai napon mint évfordulóján ment végbe. Az iskolaszék tagjai közt megjelentek az izr. népiskola nagytermében: dr. Füzessy József isksz. elnök, dr. Blau Henrik, Spitczer Ignácz, Veiszman Ignácz ügyvéd és Kohn Gábor. Mint vendég ott volt az ősz nyugdíjazott kántor és dr. Békefi Lajos ügyvéd. Dr. Füzessy isksz. elnök ékes szavakban előadván az összejövetel czélját, buzdítván az ifjúságot szorgalomra és emberbaráti szeretetre, átnyujtá a kijelölt tanulóknak az ösztöndíjat, kik szivökből megköszönték a kitüntetést. — Egy uj magyar lexikon. Az Athenaeum kézi lexikona. Az összes ismeretek encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti dr. Acsády Ignácz, a magy. tud. akadémia lev. tagja. Első füzet. Budapest, 1891. Az Áthenaeum r. társulat kiadása. Az uj vállalat első füzete külső megjelenése fényével s tartalma gazdagságával egyaránt fölkelti a figyelmet. Nyomdai kiállítása választékos, nagy költséggel és műgonddal készült gyönyörű műlapjaival pedig a legszebb hasonló külföldi munkákkal kiállja az összehasonlítást. Áz első füzetnek három ilyen műmelléklete van. Egy remek színes műlapon Ízléses csoportosításban látjuk a magyar állam nagy, közép és kis czimerét, a nemzeti zászlót, a magyar honvédség és közös hadsereg ezredzászlait, a Szent-István-rend nagy keresztjét, a Ferencz József-rend közép-keresztjét s a koronás arany érdemkeresztet. Egy kettős lapra terjedő műlapon Eszak-Amerika legújabb térképét vesszük s egy harmadik műmelléklet az emberfajokat tünteti föl. Mindegyik kitűnő gonddal készült, a mint az egész füzet kiállítása díszére válik hazai nyomdászatunknak. A nagy nyolczadrétű alak igen jól van megválasztva, a papír finom, a betűk nem oly kicsinyek, hogy a szemet rontanák s az olvasást fárasztóvá tennék, mi a legtöbb ilyen német munkának hátrányos sajátsága. De az uj vállalat irodalmi szempontból is a legelőnyösebb benyomást teszi. Az első füzet egymaga csaknem kétezer czikket közöl, a munka egyetemes ismerettári jellegének megfelelően, a tudományok és ismeretek összes ágaiból. Már első pillanatra is észrevehető, hogy a szerkesztő nem akarja az eddigi magyar vagy idegen lexikonokat egyszerűen utánozni, hanem egyrészt egész máskép, sokkal gyakorlatibb, a magyar közönségnek jobban megfelelő módon csoportosítja anyagát, másrészt pedig mindazt a közérdekű anyagot is felvette, mi az eddigi hasonló munkákból hiányzott. Azért a czimszavak összeállítása is lehetőleg magyaros, s nem csupa idegen szavakból áll. Ezekből is fel van véve mindaz, a mi vagy idegen tulajdonnév (a külföldi történet, irodalom, művészet, földrajz stb. köréből) vagy pedig mint műszó vagy más idegen szó nálunk is használatos s igy felvilágosítást igényel. Kellő figyelemmel van a kézi lexikon minden téren a külföldre is s az első füzet e tekintetben sem eshetik kifogás alá. Csakhogy kellő mértéket tart az idegen anyag felhasználásában, s ahol egyáltalán lehet, itt sem feledkezik meg a magyar vonatkozásokról. Mindjárt az első lapon, Aaachennál, utóbb Ad- montnál, Afrikánál s másutt is fölemlíti a specziális magyar érdekű vonatkozásokat. De óriási haladást jelez a kézi lexikon a Magyarországot illető összes tudományos és ismeretterjesztő anyag felhasználásában s e tekintetben az olvasó nemcsak a legújabb adatokat, tudományos haladásokat, irodalmi segélyforrásokra és szakmunkákra való utalást találja benne, hanem talál igen sok olyat is, mi közérdekű volta daczára eddig minden lexikonból hiányzott. Magyar népies szavak, közmondások, katonai műszavak, a sport, a vadászat kifejezései mellett, az egész magyar polgárosodás visszatükröződik a munkában. Hazai történelmünk minden nevesebb alakja és eseménye föl van benne jegyezve. Igen gazdag a külföldi mellett a magyar életrajzi rész s alig van közéletünknek bármi terén ismertebb egyénisége, kinek rövid életrajza — a mennyiben az alfabetikus sorrend engedte, — hiányzanék a füzetből. A képviselő- és főrendiház összes tagjai, a főbb bírói és közigazgatási tisztikar, a gazdasági élet kiválóbb egyéniségei, Íróink és művészeink egész a legfiatalabb nemzedékig, akár a fővárosban, akár a vidéken élnek, meg lesznek a biográfiai részben találhatók, mint ezt már az első füzet ide vágó közleményei mutatják. A mi különösen a magyar irodalmat illeti, melynek ismerete legelső föltétele a nemzeti műveltségnek, arra rendkívül gondot fordít a lexikon. Nemcsak az irók életrajzát adja, hanem kiterjeszkedik az egyes irodalmi irányok, iskolák, vállalatok, folyóiratok ismertetésére. Sőt még tovább megy, s a magyar irodalomnak összes nevezetesebb termékeit külön czikkekben sorolja fel, úgy hogy bármely fontosabb magyar irodalmi mű (költemény, regény, színmű stb.) szerzőjét, esetleg a mű keletkezésének évét s érdekesebb körülményeit azonnal megtalálhatja az olvasó. Idézet-tárt is nyújt; a közhasználatban gyakrabban előforduló idézeteket magyar költőkből s Írókból, továbbá a gyakoribb közmondásokat és példabeszédeket megfelelő helyen szintén elősorolja, megemlítve az idézett szerzőjét s a művet, melyből valók. Kiváló figyelemmel van nyelvünk kincseire. Felöleli mind régibb nyelvünk, mind a népnyelv egyes sajátosabb kifejezéseit és szólásait, melyeknek jelentése és használata felől gyors és pontos tájékozást ad. De még idegen irodalmak és irók ismertetésénél sem feledkezik meg arról, hogy a magyar közönségnek készült. Ez okból a magyar vonatkozásokat, idegen művek magyar fordításait, a külföldi irodalmakra és Írókra vonatkozó magyar munkákat, mindenütt figyelembe veszi. Hasonló szellemben készültek a jogi, államtudományi, pénzügytani és nemzetgazdasági czikkek. Az általános tájékoztatás mellett mindig a magyar viszonyokat, törvényeket. intézményeket, irodalmi szakmunkákat veszik figyelembe s oda törekesznek. hogy' a magyar olvasó első sorban a hazai állapotokról nyerjen tájékozást. Megfelelő terjedelemben vaunak tárgyalva Magyarország összes földirati viszonyai s már mindenütt a legutolsó népszámlálás adatai használtattak fel. Meglepő gazdag és sokoldalú a természettudományok összes ágaiból vett anyag. Itt lehetőleg magyar tudósok rendszeriéit követi; minden állat, növény, ásvány tárgyalásánál a honi fajokat, lelhe- lyeket, a hazai tenyésztés és termelés módját valamint eredményeit a legújabb adatok alapján tárgyalja. Kellő figyelemmel van a tudományok történetére általában, de különösen hazánkban (ez kitűnik az álattan, ásványtan, alchemia, akáczfa stb. czikkekből) s felemlíti az összes fontosabb kútfőket s a hazai irodalmat (például állat, állattan, állatboncztan, állatgyógyászat, agyvelő stb. czikkeknél). Az orvostudományok összes ágai felölelvék s azon tárgyak, melyekuek már van közkeletű magyar nevök, e név alatt ismertetvék. Még a legújabb gyógyszerekről sem feledkezik meg s e tekintetben a lexikon a szakember valamint a nagy közönség igényeit egyaránt kellő figyelembe veszi. Kiváló becses és gazdag az uj vállalatnak már első füzete technikai műszavakban, melyeket igen tanuságosan s itt is főleg hazai viszonyaink szempontjából magyaráz. Ez nemcsak azért fontos, mert magyar műszaki lexikonunk még egyátalán nincs, hanem azért is, mert a technikai tudományok napjainkban már mélyen belenyúlnak a mindennapi életbe s folyton nagyobb mértékben és szélesebb körökben játszanak szerepet. Az országgyűlés tárgyalásaiban, valamint a napi sajtóban minduntalan merülnek föl szavak és fogalmak, melyek értelmével a modern olvasónak meg kell ismerkednie. Másrészt a műszaki ügyek a közigazgatási tisztviselőkre, sőt miuden egyes birtokosra egyre fontosabbak lesznek s már ez okból is szükség van oly munkára, mely
