Eger - hetilap, 1891

1891-10-27 / 43. szám

352 gyaloghadosztály parancsnoka neveztetett ki. Derék hamánus, s a magyarok iránt rokonszenvező katonának mondják. — Hymen-hirek. A Tiszafüred és V.-ben olvassuk: Lip- csey Ilona kisasszony, Lipcsey József, tiszafüredi előkelő bir­tokos kedves és müveit leánykája f. okt. hó 21-én tartotta eskü­vőjét vőlegényével, Sark ad i N. Istvánnal, a kunhegyesi ev. ref. eklézsia újonnan megválasztott fiatal lelkészével. — A múlt hétről pedig t. laptársunk kettős eljegyzést registrál; nevezete­sen : Horkay Etelka kisasszony, néli. Horkay Lajos volt he­vesi ügyvéd leánya Bárány Gusztáv kir. adótiszttel, — a menyasszony fivére, Horkay Árpád átányi lakos pedig Bá­rány Ilonka kisasszonynyal, Bárány Dezső biztositó intézeti tisztviselő (Miskolcz) leánykájával váltott jegyet. — Hány 1848/9-iki honvéd van még életben ? A Mikár Zsig- rnond, orsz. honvédegyleti titkár által szerkesztett s közelebbről megjelent „Hon véd-n év könyv“ szerint jelenleg összesen 30,059 igazolt negyvennyolczas honvéd van még életben Magyar- országon. — Uj táviró hivatal. A tiszaszőllősi postahivatal­nál táviró hivatal rendeztetett be korlátolt nappali szolgá­lattal. — Hevesről irja r. levelezőnk, f. okt. hó 13-áról. Szép és humánus jelenetnek voltunk szemtanúi a mai napon, mely alka­lommal két szegény, de ép oly szorgalmas tanuló ösztöndijban ré- szesittetett. Mint annak idején az „Eger“-ben említettük, Buter- man Izráel kántor itt működése ötvenedik évén fiai egy alapít­ványt létesítettek, melynek 5% kamata minden év október 23-án, mint Buterman I. nyugdíjaztatása napján a hevesi izr. népiskolát látogató két szegénysorsu, de legjobb előmenetelt tanúsító tanuló közt kiosztandó. E lélekemelő ünnepély mai napon mint évfordu­lóján ment végbe. Az iskolaszék tagjai közt megjelentek az izr. népiskola nagytermében: dr. Füzessy József isksz. elnök, dr. Blau Henrik, Spitczer Ignácz, Veiszman Ignácz ügyvéd és Kohn Gábor. Mint vendég ott volt az ősz nyugdíjazott kántor és dr. Békefi Lajos ügyvéd. Dr. Füzessy isksz. elnök ékes szavakban előadván az összejövetel czélját, buzdítván az ifjúságot szorga­lomra és emberbaráti szeretetre, átnyujtá a kijelölt tanulóknak az ösztöndíjat, kik szivökből megköszönték a kitüntetést. — Egy uj magyar lexikon. Az Athenaeum kézi lexi­kona. Az összes ismeretek encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti dr. Acsády Ignácz, a magy. tud. akadémia lev. tagja. Első füzet. Budapest, 1891. Az Áthenaeum r. társulat kiadása. Az uj vál­lalat első füzete külső megjelenése fényével s tartalma gazdagsá­gával egyaránt fölkelti a figyelmet. Nyomdai kiállítása választé­kos, nagy költséggel és műgonddal készült gyönyörű műlapjaival pedig a legszebb hasonló külföldi munkákkal kiállja az összeha­sonlítást. Áz első füzetnek három ilyen műmelléklete van. Egy remek színes műlapon Ízléses csoportosításban látjuk a magyar állam nagy, közép és kis czimerét, a nemzeti zászlót, a magyar honvédség és közös hadsereg ezredzászlait, a Szent-István-rend nagy keresztjét, a Ferencz József-rend közép-keresztjét s a ko­ronás arany érdemkeresztet. Egy kettős lapra terjedő műlapon Eszak-Amerika legújabb térképét vesszük s egy harmadik mű­melléklet az emberfajokat tünteti föl. Mindegyik kitűnő gonddal készült, a mint az egész füzet kiállítása díszére válik hazai nyomdászatunknak. A nagy nyolczadrétű alak igen jól van meg­választva, a papír finom, a betűk nem oly kicsinyek, hogy a sze­met rontanák s az olvasást fárasztóvá tennék, mi a legtöbb ilyen német munkának hátrányos sajátsága. De az uj vállalat irodalmi szempontból is a legelőnyösebb benyomást teszi. Az első füzet egymaga csaknem kétezer czikket közöl, a munka egyetemes ismerettári jellegének megfelelően, a tudományok és ismeretek összes ágaiból. Már első pillanatra is észrevehető, hogy a szerkesztő nem akarja az eddigi magyar vagy idegen lexikonokat egyszerűen utánozni, hanem egyrészt egész máskép, sokkal gyakorlatibb, a magyar közönségnek job­ban megfelelő módon csoportosítja anyagát, másrészt pedig mind­azt a közérdekű anyagot is felvette, mi az eddigi hasonló mun­kákból hiányzott. Azért a czimszavak összeállítása is lehetőleg magyaros, s nem csupa idegen szavakból áll. Ezekből is fel van véve mindaz, a mi vagy idegen tulajdonnév (a külföldi történet, irodalom, művészet, földrajz stb. köréből) vagy pedig mint mű­szó vagy más idegen szó nálunk is használatos s igy felvilágosí­tást igényel. Kellő figyelemmel van a kézi lexikon minden téren a külföldre is s az első füzet e tekintetben sem eshetik kifogás alá. Csakhogy kellő mértéket tart az idegen anyag felhasználá­sában, s ahol egyáltalán lehet, itt sem feledkezik meg a magyar vonatkozásokról. Mindjárt az első lapon, Aaachennál, utóbb Ad- montnál, Afrikánál s másutt is fölemlíti a specziális magyar ér­dekű vonatkozásokat. De óriási haladást jelez a kézi lexikon a Magyarországot illető összes tudományos és ismeretterjesztő anyag felhasználásában s e tekintetben az olvasó nemcsak a legújabb adatokat, tudományos haladásokat, irodalmi segélyforrásokra és szakmunkákra való utalást találja benne, hanem talál igen sok olyat is, mi közérdekű volta daczára eddig minden lexikonból hiányzott. Magyar népies szavak, közmondások, katonai műsza­vak, a sport, a vadászat kifejezései mellett, az egész magyar polgárosodás visszatükröződik a munkában. Hazai történelmünk minden nevesebb alakja és eseménye föl van benne jegyezve. Igen gazdag a külföldi mellett a magyar életrajzi rész s alig van közéletünknek bármi terén ismertebb egyénisége, kinek rövid életrajza — a mennyiben az alfabetikus sorrend engedte, — hiányzanék a füzetből. A képviselő- és főrendiház összes tagjai, a főbb bírói és közigazgatási tisztikar, a gazdasági élet kivá­lóbb egyéniségei, Íróink és művészeink egész a legfiatalabb nem­zedékig, akár a fővárosban, akár a vidéken élnek, meg lesznek a biográfiai részben találhatók, mint ezt már az első füzet ide vágó közleményei mutatják. A mi különösen a magyar irodalmat illeti, melynek isme­rete legelső föltétele a nemzeti műveltségnek, arra rendkívül gon­dot fordít a lexikon. Nemcsak az irók életrajzát adja, hanem ki­terjeszkedik az egyes irodalmi irányok, iskolák, vállalatok, fo­lyóiratok ismertetésére. Sőt még tovább megy, s a magyar iro­dalomnak összes nevezetesebb termékeit külön czikkekben sorolja fel, úgy hogy bármely fontosabb magyar irodalmi mű (költemény, regény, színmű stb.) szerzőjét, esetleg a mű keletkezésének évét s érdekesebb körülményeit azonnal megtalálhatja az olvasó. Idé­zet-tárt is nyújt; a közhasználatban gyakrabban előforduló idé­zeteket magyar költőkből s Írókból, továbbá a gyakoribb köz­mondásokat és példabeszédeket megfelelő helyen szintén előso­rolja, megemlítve az idézett szerzőjét s a művet, melyből valók. Kiváló figyelemmel van nyelvünk kincseire. Felöleli mind régibb nyelvünk, mind a népnyelv egyes sajátosabb kifejezéseit és szó­lásait, melyeknek jelentése és használata felől gyors és pontos tájékozást ad. De még idegen irodalmak és irók ismertetésénél sem feled­kezik meg arról, hogy a magyar közönségnek készült. Ez okból a magyar vonatkozásokat, idegen művek magyar fordításait, a külföldi irodalmakra és Írókra vonatkozó magyar munkákat, min­denütt figyelembe veszi. Hasonló szellemben készültek a jogi, államtudományi, pénzügytani és nemzetgazdasági czikkek. Az ál­talános tájékoztatás mellett mindig a magyar viszonyokat, törvé­nyeket. intézményeket, irodalmi szakmunkákat veszik figyelembe s oda törekesznek. hogy' a magyar olvasó első sorban a hazai állapotokról nyerjen tájékozást. Megfelelő terjedelemben vaunak tárgyalva Magyarország összes földirati viszonyai s már min­denütt a legutolsó népszámlálás adatai használtattak fel. Meg­lepő gazdag és sokoldalú a természettudományok összes ágaiból vett anyag. Itt lehetőleg magyar tudósok rendszeriéit követi; minden állat, növény, ásvány tárgyalásánál a honi fajokat, lelhe- lyeket, a hazai tenyésztés és termelés módját valamint eredmé­nyeit a legújabb adatok alapján tárgyalja. Kellő figyelemmel van a tudományok történetére általában, de különösen hazánkban (ez kitűnik az álattan, ásványtan, alchemia, akáczfa stb. czikkekből) s felemlíti az összes fontosabb kútfőket s a hazai irodalmat (pél­dául állat, állattan, állatboncztan, állatgyógyászat, agyvelő stb. czikkeknél). Az orvostudományok összes ágai felölelvék s azon tárgyak, melyekuek már van közkeletű magyar nevök, e név alatt ismertetvék. Még a legújabb gyógyszerekről sem feledkezik meg s e tekintetben a lexikon a szakember valamint a nagy kö­zönség igényeit egyaránt kellő figyelembe veszi. Kiváló becses és gazdag az uj vállalatnak már első füzete technikai műszavakban, melyeket igen tanuságosan s itt is főleg hazai viszonyaink szempontjából magyaráz. Ez nemcsak azért fontos, mert magyar műszaki lexikonunk még egyátalán nincs, hanem azért is, mert a technikai tudományok napjainkban már mélyen belenyúlnak a mindennapi életbe s folyton nagyobb mér­tékben és szélesebb körökben játszanak szerepet. Az országgyű­lés tárgyalásaiban, valamint a napi sajtóban minduntalan merül­nek föl szavak és fogalmak, melyek értelmével a modern olvasó­nak meg kell ismerkednie. Másrészt a műszaki ügyek a közigaz­gatási tisztviselőkre, sőt miuden egyes birtokosra egyre fonto­sabbak lesznek s már ez okból is szükség van oly munkára, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom