Eger - hetilap, 1891
1891-08-11 / 32. szám
261 elismerés kétségkívül Lipcsey Tamást, a tiszafüredi járás derék főszolgabiráját illeti meg, mit ezennel a legnagyobb örömmel konstatálnak. Másnap, aug. 4-én, az éji fáradalmak kipihenése után regg. 9-10 óra közt indult vissza az ohat-polgári állomás felé a hivatalos vasutvonat, több füredi vendéggel is gyarapodva, hogy az ohat-kocsi-polgári szárnyvonalat vegye hivatalos szemle alá. E műszaki bejárás is ugyan oly módon ment végbe, mint a fővonalé; néptömegek üdvözlésével menetközben, s az egyes állomásokon élénk zeneszóval. E vonat legnagyobb részben az egri mélt. főkáptalan birtokain vonult végig, melyeknek kiterjedt legelőin hatalmas juhnyájak, sertéskondák, csordák, stb. festői cso- portozatai gyönyörködtették a szemlélőt. A vonat déli 1 óra körül ért a polgári végállomásra, hol, ünnepi öltözetű nagy népsereg, s a környékbeli gazdatisztek élén, Póka István, az egri főkáptalan köztisztelet és szeretetben álló derék jószágfelügyelöje fogadta az érkezőket, kik rövid pihenés és a hivatalos szemle megejtése után az állomási raktár- be! rögtönzött étteremben csakhamar dúsan terített asztalokhoz ültek. A számos, finom Ízletes fogásokból, s pompás borokból álló lakomára csak annyit jegyzünk meg, hogy az minden tekintetben megfelelt a házi gazda: a méltóságos egri főkáptalan széles körben ismert úri, gavallér vendég-szeretetének, és Póka István jószágfelügyelő páratlanul ügyes rendező képességének. Lakoma közben egymást érték a szellemes pohárköszöntők Lakatos Aladár minist, biztosra, az egri mélt. fi káptalanra, mint házi gazdára s annak jelenlevő képviselője: Zsendovics József apát- kaiionokra, Csávolszky Lajosra, s a derék Póka István jószágkormányzóra, kit mint a debreczen-füzesabonyi vasút egyik legbuzgóbb s legtevékenyebb előharezosát Csávolszky Lajos nagy lelkesedéssel köszöntött fel. Késő délután volt már, midőn a vendégsereg az asztaltól fölkelve, ugyanazon utón, melyen jött, visszaindult és pedig ezúttal Tisza-Füredig gyors menetben minden megállapodás nélkül. Tisza-Füredtől aztán ismét folytatták a vonal többi részein, az eddigi mód szerint a hivatalos szemlét, melynek kétségkívül egyik legérdekesebb s legfontosabb tárgya volt Tisza-Füred és Poroszló közt a tiszai híd, mely a modern technika újabb vívmányainak minden tekintetben megfelelő remek szerkezetével s impozáns alakjával nemcsak a laikusokat, de a szakembereket is nagy mértékben s méltán meglepte. Örömmel láttuk, hogy az ártéren, a vasútvonallal egy irányban, az országút építése is lázas gyorsasággal balad előre. Poroszló állomáson ugyancsak üdvtiadó nagy néptömeg várta a vonatot, hol a közönség élénken megéljenezte országos képviselőjét, Csávolszky Lajost, ki választóinak szűnni nem akaró óhajtására rövid beszédet is tartott hozzájuk, megígérve, hogy rövid idő múlva ismét eljő közéjük, bogy országgyűlési működéséről beszámoló beszédét megtartsa. Öreg este volt már, midőn a vonat, a közbeeső Kétutköz, Egér-Farmos, és Mező-Tárkány állomások hivatalos megszemlélése után végpontjára, Füzes-Abonyba érkezett, honnét, rövid pihenés után, Eger felé vette útját. Füzes-Abonyban számosán elbúcsúztak a társaság köréből, s részint Budapestnek, részint Miskolcz felé vették utjokat. Egerbe 8V2 óra felé érkezett meg a vonat, hol a pályaházban szintén nagy néptömeg varia az érkezőket, kiket a város nevében Lefevre Antal városi tanácsos, polgármester helyettes üdvözölt rövid lelkes szavakkal. Kirukkolt ez alkalomra az egri koszorús dalkör is, mely jeligéjének elzen- gésével üdvözölte a kedves egri vendégeket, kiket diszes fogatok szállítottak a „Korona“ vendéglő helyiségeibe, hol barátságos, ízletes lakoma várt rajok, mely a Gábor egri népzenekarának vidám zenéje mellett a késő éji órákig együtt tartotta, városunk választékos közönségének vendégszerető, lelkes körében a kedves jövevényeket. A lakomát az egri dalkör gyönyörű dalai, s Rácz Károly debreczeni népzenekara által remekül előadott, s nagy lelkesedést keltett néhány műdarab fűszerezték. E banketten az egri előkelő hölgy-közönségből is számosán vettek részt. így ért véget a debreczen-ohat-polgár-füzesabonyi vasut-vo- nal emlékezetes és érdekes mütanrendöri bejárása. Az egriek Debreczenben. Midőn a Hortobágy délibábos rónáján először vágtatott keresztül a prüszkölő vasló, e modern szilaj-paripája a pusztáknak, hogy szép hazánk két legmagyarabb városát, Debreczent és Egert közelebb hozza egymáshoz, az új „szomszédok“ siettek egymást megelőzni a „vizitelésben,“ amint az, egymást megbecsülő emberek közt, közönségesen járja. Eljött a gazdag Deb- reczen, s barátságosan kezet nyújtott nekünk; és mi szívélyesen megszorítottuk azt; — de felkerekedett kies Egernek a sors által sújtott népe is, és átrándult a szomszédba, hogy biztosítsa magának a barátságos jó viszonyt s megtekintse a dús szomszéd gazdagságát: és nemes Debreczen városa testvéri érzelmekkel fogadta a látogatóit. Mint lapunk múlt számában előre jeleztük, a füzes-abony- debreczeni vasút megnyitása alkalmával a társulat egy „kéjvona- tot“ bocsátott a közönség rendelkezésére, mely Füzes-Abonyból Ezen óriás sziklarakásnak vonala legvilágosabban látható úgy a várig, mint a vártól észak felé; azonban a török útnál ott, hol az a hegyoldalra csavarodva fölfelé kereng, a gát egy jó puskalövésnyire megszakad. Ez oldal lévén a vár főhágója, természetesen a védelemnek is itt kelletett legerősebben kifejtetnie, ezért e helyet és általán a vár körfogatát tisztásnak kell gondolnunk egész a kőgát megszakadásáig. A vár maga kettős kőgátból áli; a külső vár kerítést a belsőtől mély árok választotta el, most ez sokhelytt szinültig be van omolva. A belső kerités még itt-ott 7—8 méter magas lehet. All pedig e kögát termés-sziklákból, melyeknek oldalai el vannak faragva, vagy kőrakásból áll, ezen lemezes köveket mész- szerú vakolattal találtuk összeeresztve. Hasonló vakolatos építkezést, másfelé is észleltem, igy: a Mátrában az Óvárnál, hol ezenfelül négyszögű köveket is használtak a vár belső falához a Bélkő-várban és másfele is. E kettős gyúrúzet alakja a hegy gerinezéhez képest, hosszan elnyúlik, néhol egészen összeszorul, mint egy 8-as alakja, másfele inkább kerek gyűrűket lehet látni a bükki ősváraknál; innét szállt ránk ős nevezetük is, t. i. Gyűrű- vagy Győr-vár. Vidékünkön többször előfordul e név a határhelyek közt, igy: Szomolyán: N a g y gyür-dömőcs, kisgyűr; a zsércziben is van gyűr a dócz mellett, hol régi cserepeket is hány fel az eke, D i ó s-G y ő r t, Fels ő-Gy ő r t annál inkább fölemlítem; mivel Anonymus is szól a Borsnak adományozott — Geuru — győrvára felül. A tarkanyi vár terjedelme a külső kerítéssel együtt 8 — 9 holdmit tehet; ebből Ítélve azt, gondolhatnék, hogy ez még sem lehetett, elsőrangú táborhely, milyen a Blikkben például: Bácsó- vár, a dédesi, verebezi-vár, az ótiutai sánezos fensik, hol egész néprajok tanyáztak hajdanán, mint azt a leletek egész halmaza igazolja. Ámde van egy körülmény, mely a tér szűke mellett is igen kiemeli a tárkányi vár fontosságát, az pedig nem egyéb, mint hogy e vár földalatti barlangvár, és igy bevehetetlen őserőd lehetett. A mostani emberek már csak ö t ilyen üreget említenek, a tárkányi várnál hármat a gyűrűzetben, egyet a kuklyákban, egyet az Arnóczkő alatt, de már ez mind beomlott, csak egynek van még nyitva öblözetje, a középsőnek. Ebbe L. tanár úrral és egy kerülővel beereszkedünk, ruhaszárító kötelek voltak segítségünkre, de a függőleges toroktól csak öt ölnyire hatolhattunk be, mert kövek zárták el a több hajló ágakat. A mint kivebettük gyertyafénynél, emberi alakítást tanúsít az üregnek boltíves hajlása, a csepkő-képződésnek szeszélyes üregeit nem észleltük; részemről az egész tárnát emberi kéz munkájának vélem. Ha a kőtörmelék ismét, eltávolíttatnék — azt mondja — a nép, hogy nagy üregekbe lehetne jutni, ezelőtt ugyanis többen vállalkoztak a kincskeresők közül, hogy ezen üregeket felkutassák, azt mondják, hogy ott kardokra, érezöntő eszközökre, kősó darabokra is találtak volna. A Blikkben igen sok ily emberlakta barlangvár létezik • a tárkányi és szilvási határban többet ismerek, a cserépiben ilyen a Suba lyuka az Ódor-vá r, a f üz é r-kő elágazó odvakkal; Kacson a zs entice lyuk, az apakő üregei, a visnyói határban, az ördög lyuk; ide vehetők a diósgyőri és hámori üregek
