Eger - hetilap, 1891

1891-07-07 / 27. szám

220 liszt-raktára által is hatalmas konkurrense lesz az egri gőzma­lomnak, s csak az egyiigyüség nem látja be, hogy e konkurren- czia mennyire hasznára fog válni nemcsak az egri, de a közel vidéki fogyasztó közönségnek is. De azért nevetséges volna azt állítani, hogy e verseny által az egri gőzmalom, — mely kétség­kívül hatalmasan virágzó, de elvégre is csak magán-vállalat, — tönkre fog menni. Csapán az a malheur fogja érni, hogy, ha igaz, amit az agitátorok állítanak, hogy az egri gőzmalom ez idő szerint 18—20% haszonra dolgozik. — a verseny folytán vala­mivel kevesebb százaléknyi haszonnal is be kell érnie, ami még mindig szép perczen tje lesz befektetett tőkéjé­nek, s a mi mellett az egri privát-gőzmalom, még mindig élén­ken virágzó üzlet marad. Gabona-piaczunk eddigelé sem valami jelentékenynek ne­vezhető forgalmának eme csökkenése által másodsorban veszteség érheti gabona-kereskedőinket, s illetve az egri gabona-üzéreket. De ez a veszteség sem annyira anyagi, mint inkább kényelmi, mert a helyett, hogy eddig a termelők helyökbe hozták áruikat, most az egri gabonakereskedőknek, s szenzáloknak — mint so­kan eddig is tették, — Füzesabonyba kell menniök üzleteket kötni; de ez a körülmény, nézetünk szerint, anyagilag sem jár veszteségükkel, mert habár Füzesabonyban raktárakat kell be­rendezniük, de másrészt megtakarítják az Éger-Füzesabonyi vo­nal szállítási dijait. Hosy gabonapiaczi forgalmunk ez esetleg bekövetkezhető csökkenése közönségünk egyéb osztályaira is érezhető hátrány­nyal járna, — alig tudjuk elképzelni, miután városunk közönsé­gének nyerstermény-fogyasztását legnagyobbrészt a helybeli ter­melés is kielégíti, — az pedig, hogy az alföldi kis termelő s fu­varos nép elmaradásával, mely főbb házi szükségleteit, köztudo­más szerint, országos vásárok alkalmával szokta beszerezni, — heti vásárainkon egy-két pár csizmával, egy-két szűrrel, ködmönnel, vagy kalappal, s a kurta korcsmákban egy-két liter pálinká­val kevesebb fog elfogyni, — alig jöhet komoly számításba. Helyén valónak találjuk itt mellesleg megemlíteni, hogy Egerben az ipar és kereskedelmi állapotok sem állanak épen oly sanyaruságos módon, mint ahogy a fölött egynémelyek jajgatózni szeretnek. Számok beszélnek. — Köztudomású, hogy városunk néhány legelőkelőbb kereskedője készpénzre vásárol, s nem vesz hitelt igénybe. Mindennek daczára egri iparosaink s különösen kereskedőink, csak Austria és a külföld részéről kö­zel félmillió hitelben részesülnek. Mióta t. i. az egri ipar- s kereskedelmi bank az osztrák-magyar bank fiók-intézete is egyszersmind, tudvalevő, hogy e pénzintézetünk az egri üzlet­emberektől, csak váltóhitelre, négyszázezer forintot haladó össze­get szed be évenkint. S a hol egy 20,000 lakosságú város ipara s kereskedése csak külföldről félmilliónyi hitelben részesül, ott Az „EGER“ tárczája. Az én idom. Hátra toltok, föl se vesztek; Az okát nem kérdezem. Hisz’ én ezzel mit se vesztek, Ha lenézni igyekeztek: Csak mosolygok csöndesen. Majd leszek még én is első! A honért ha tenni kell: Tűzben ég a szürke felhő — S híreteket felszökellő Dalom árja söpri el. A lúd és a divatbáb. Nagy vízben egy ludat látok: A helyett, hogy úsznék, — gágog, Addig gágog botorúl, Míg a vízbe belefúl. A parton meg egy ficsúr, Ki szép nőknek szemet szúr, A helyett, hogy kacsingatna, — Megszólal az istenadta! Vájjon melyik ostobább: A lúd? vagy a divatbáb? Rudnyánszky Gyula. épen nem lehet az ipar s kereskedelmi viszonyok nyomorúsága fölött jajgatni. Másrészt tudjuk, hogy vannak Egerben üzletembereink, kik becsületességük, szakértelmük s fáradhatlan szorgalmuk utján, évek folytán, tisztességes vagyonra tettek szert, s ma „gazdag emberek“ számba mennek, mi pangó s hanyatló üzleti viszonyok mellett alig volna lehetséges. Másrészt azonban az is igaz, hogy nálunk, üzleti úton, pár év alatt, még egy pár bukás mel­lett sem lehet meggazdagodni, sőt ellenkezőleg, könnyen tönkre is lehet menni, mint ezt sajnos példák igazolják. Az előértekezlet javaslata szerint a tervbe vett füzes-abonyi gőzhengermalom 2500 db. 200 fi tos részvényekre lesz alapítandó. Az e részvények után befolyó 500,000 írtból 300,000 frt lesz a gőzmalom építése s fölszerelésére forditaudó, s 200,000 frt marad forgalmi tőkének. Az agitáló próféták szerint ez összeg potomság, mert, sze- rintök, egy gőzmalom fölállításához s forgalmi tőkéjéhez legalább is egy millió forint kell, — különben félév múlva likvidál, s bu­kik, mint a tök. Hát biz ez igen bölcs próféczia. Mellőzve azon körülményt, hogy az alföldön, csak nem mesz- sze is, ösmeriink szerényebb szabású gőzmalmokat, amelyek alig kerültek többe 20—30,000 forintnál, s tulajdonosaiknak már is szép birtokokat szereztek, — városunk régibb polgárai előtt köztudomású, hogy Schwartz István, midŐD mintegy 40 év előtt a nagyobb szabású egri gőzmalmot megépitette, nem bírt 500,000 forinttal, az egri gőzmalom mégis fölépült, s ügyes kezelése alatt annyira prosperált, hogy midőn néhány év előtt elhunyt, számos gyermekei számára tekintélyes vagyont hagyott hátra. Hogy e gőzmalom utóbb válságos helyzetbe jutott, s idegen kézre került: annak — mint köztudomású, — nem a gőzmalom volt az oka, mely most, az uj kezekben, szakértő vezetés mellett, ismét szé­pen virágzik annyira, hogy az agitátorok állítása szerint mai napság 18 — 20% haszonnal dolgozik. A prófétai konklúzió tehát végeredményében ide megy ki: „Miután a Klein és Weinbergerféle, magán-tulajdont képező egri gőzmalom, — mely, mellesleg megjegyezve, tudomásunkkal, időről időre 6%os forgalmi kölcsönnel is dolgozik, — a tulajdo­nosoknak évente 18-20%-nyi jövedelmet hajt: tehát ne építsünk Füzes-Abonyban részvényekre 200,000 frt forgalmi tőkével gőz- henger-malmot, mert az három hó, legfölebb fél év múlva Maróti szerint okvetetlenül meg fog bukni. Quod erat demonstrandum. Bacillus in augulo, — ergo pluit. Da hát ama prófétai ihlettségü jóbarátaink, kik minden áron le akarnak beszélni, s elrettenteni bennünket attól, hogy Füzes­abonyban gőzmalmot építsünk, irántunk való jó akaratuk bebi­zonyítására mindjárt egy jó tanácscsal is szolgálnak számunkra, Berner ette. (1838.) Irta: Musset Alfréd. Francziából fordította: dr. Gaál Tibor. (Folytatás.) Hasonló helyzetek veszélyesek. Oly bájjal, varázszsal bírnak, a mely elragad s a melynek a szív bizalommal átengedi magát; de a szerelem féltékeny istenség, amely megharagszik, mihelyt megszű­nünk félni tőle, s gyakran csak azért leszünk szerelmesek, mert megígértük, hogy nem fogunk azok lenni. Egy kis idő múltán Fri­gyes visszanyerte vidámságát, azt mondá magában, hogy végtére is, nem az ő hibája volt, ha egy ily kis kalandnak ily balvégzetű fejleménye lett; s hogy az ő helyén bárki más ép úgy cselekedett volna, s hogy végül csak el kell azt feledni, amit helyrehozni többé nem lehet. Örömöt kezdett benne kelteni, ha Darcy kis­asszonyt mindennap láthatta; sokkal szebbnek találta, mint első alkalommal. Vele szemben magaviseletét nem változtatta meg; de lassankint beszélgetéseibe s baráti nyilatkozataiba oly meleg­séget öntött, amit lehetetlen volt észre nem venni. S a fiatal leány csakugyan észre is vette; a női ösztön pontosan értesítette őt arról, ami Frigyes szivében végbe ment. Hizelgett ez neki, sőt csaknem megindította; de akár azért, mert állhatatosabb volt, mint ő, akár azért, mert adott szavától eltérni nem akart, elhatá­rozta, hogy teljesen szakít vele s megfosztja minden reménység­től. De e végből alkalomra kellett várni, mikor Frigyes világo­sabban nyilatkozik, s az alkalom csakhamar mutatkozott is. Egy este, mikor Frigyes még a rendszerintinél is sokkal vidá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom