Eger - hetilap, 1891

1891-07-07 / 27. szám

220

liszt-raktára által is hatalmas konkurrense lesz az egri gőzmalomnak, s csak az egyiigyüség nem látja be, hogy e konkurren- czia mennyire hasznára fog válni nemcsak az egri, de a közel vidéki fogyasztó közönségnek is. De azért nevetséges volna azt állítani, hogy e verseny által az egri gőzmalom, — mely kétségkívül hatalmasan virágzó, de elvégre is csak magán-vállalat, — tönkre fog menni. Csapán az a malheur fogja érni, hogy, ha igaz, amit az agitátorok állítanak, hogy az egri gőzmalom ez idő szerint 18—20% haszonra dolgozik. — a verseny folytán valamivel kevesebb százaléknyi haszonnal is be kell érnie, ami még mindig szép perczen tje lesz befektetett tőkéjének, s a mi mellett az egri privát-gőzmalom, még mindig élénken virágzó üzlet marad.

Gabona-piaczunk eddigelé sem valami jelentékenynek nevezhető forgalmának eme csökkenése által másodsorban veszteség érheti gabona-kereskedőinket, s illetve az egri gabona-üzéreket. De ez a veszteség sem annyira anyagi, mint inkább kényelmi, mert a helyett, hogy eddig a termelők helyökbe hozták áruikat, most az egri gabonakereskedőknek, s szenzáloknak — mint sokan eddig is tették, — Füzesabonyba kell menniök üzleteket kötni; de ez a körülmény, nézetünk szerint, anyagilag sem jár veszteségükkel, mert habár Füzesabonyban raktárakat kell berendezniük, de másrészt megtakarítják az Éger-Füzesabonyi vonal szállítási dijait.

Hosy gabonapiaczi forgalmunk ez esetleg bekövetkezhető csökkenése közönségünk egyéb osztályaira is érezhető hátránynyal járna, — alig tudjuk elképzelni, miután városunk közönségének nyerstermény-fogyasztását legnagyobbrészt a helybeli termelés is kielégíti, — az pedig, hogy az alföldi kis termelő s fuvaros nép elmaradásával, mely főbb házi szükségleteit, köztudomás szerint, országos vásárok alkalmával szokta beszerezni, — heti vásárainkon egy-két pár csizmával, egy-két szűrrel, ködmönnel, vagy kalappal, s a kurta korcsmákban egy-két liter pálinkával kevesebb fog elfogyni, — alig jöhet komoly számításba.

Helyén valónak találjuk itt mellesleg megemlíteni, hogy Egerben az ipar és kereskedelmi állapotok sem állanak épen oly sanyaruságos módon, mint ahogy a fölött egynémelyek jajgatózni szeretnek. Számok beszélnek. — Köztudomású, hogy városunk néhány legelőkelőbb kereskedője készpénzre vásárol, s nem vesz hitelt igénybe. Mindennek daczára egri iparosaink s különösen kereskedőink, csak Austria és a külföld részéről közel félmillió hitelben részesülnek. Mióta t. i. az egri ipar- s kereskedelmi bank az osztrák-magyar bank fiók-intézete is egyszersmind, tudvalevő, hogy e pénzintézetünk az egri üzletemberektől, csak váltóhitelre, négyszázezer forintot haladó összeget szed be évenkint. S a hol egy 20,000 lakosságú város ipara s kereskedése csak külföldről félmilliónyi hitelben részesül, ott

Az „EGER“ tárczája.

Az én idom.

Hátra toltok, föl se vesztek;

Az okát nem kérdezem.

Hisz’ én ezzel mit se vesztek,

Ha lenézni igyekeztek:

Csak mosolygok csöndesen.

Majd leszek még én is első!

A honért ha tenni kell:

Tűzben ég a szürke felhő —

S híreteket felszökellő Dalom árja söpri el.

A lúd és a divatbáb.

Nagy vízben egy ludat látok:

A helyett, hogy úsznék, — gágog,

Addig gágog botorúl,

Míg a vízbe belefúl.

A parton meg egy ficsúr,

Ki szép nőknek szemet szúr,

A helyett, hogy kacsingatna, —

Megszólal az istenadta!

Vájjon melyik ostobább:

A lúd? vagy a divatbáb?

Rudnyánszky Gyula.

épen nem lehet az ipar s kereskedelmi viszonyok nyomorúsága fölött jajgatni.

Másrészt tudjuk, hogy vannak Egerben üzletembereink, kik becsületességük, szakértelmük s fáradhatlan szorgalmuk utján, évek folytán, tisztességes vagyonra tettek szert, s ma „gazdag emberek“ számba mennek, mi pangó s hanyatló üzleti viszonyok mellett alig volna lehetséges. Másrészt azonban az is igaz, hogy nálunk, üzleti úton, pár év alatt, még egy pár bukás mellett sem lehet meggazdagodni, sőt ellenkezőleg, könnyen tönkre is lehet menni, mint ezt sajnos példák igazolják.

Az előértekezlet javaslata szerint a tervbe vett füzes-abonyi gőzhengermalom 2500 db. 200 fi tos részvényekre lesz alapítandó. Az e részvények után befolyó 500,000 írtból 300,000 frt lesz a gőzmalom építése s fölszerelésére forditaudó, s 200,000 frt marad forgalmi tőkének.

Az agitáló próféták szerint ez összeg potomság, mert, sze- rintök, egy gőzmalom fölállításához s forgalmi tőkéjéhez legalább is egy millió forint kell, — különben félév múlva likvidál, s bukik, mint a tök.

Hát biz ez igen bölcs próféczia.

Mellőzve azon körülményt, hogy az alföldön, csak nem mesz- sze is, ösmeriink szerényebb szabású gőzmalmokat, amelyek alig kerültek többe 20—30,000 forintnál, s tulajdonosaiknak már is szép birtokokat szereztek, — városunk régibb polgárai előtt köztudomású, hogy Schwartz István, midŐD mintegy 40 év előtt a nagyobb szabású egri gőzmalmot megépitette, nem bírt 500,000 forinttal, az egri gőzmalom mégis fölépült, s ügyes kezelése alatt annyira prosperált, hogy midőn néhány év előtt elhunyt, számos gyermekei számára tekintélyes vagyont hagyott hátra. Hogy e gőzmalom utóbb válságos helyzetbe jutott, s idegen kézre került: annak — mint köztudomású, — nem a gőzmalom volt az oka, mely most, az uj kezekben, szakértő vezetés mellett, ismét szépen virágzik annyira, hogy az agitátorok állítása szerint mai napság 18 — 20% haszonnal dolgozik.

A prófétai konklúzió tehát végeredményében ide megy ki:

„Miután a Klein és Weinbergerféle, magán-tulajdont képező egri gőzmalom, — mely, mellesleg megjegyezve, tudomásunkkal, időről időre 6%os forgalmi kölcsönnel is dolgozik, — a tulajdonosoknak évente 18-20%-nyi jövedelmet hajt: tehát ne építsünk Füzes-Abonyban részvényekre 200,000 frt forgalmi tőkével gőz- henger-malmot, mert az három hó, legfölebb fél év múlva Maróti szerint okvetetlenül meg fog bukni. Quod erat demonstrandum.

Bacillus in augulo, — ergo pluit.

Da hát ama prófétai ihlettségü jóbarátaink, kik minden áron le akarnak beszélni, s elrettenteni bennünket attól, hogy Füzesabonyban gőzmalmot építsünk, irántunk való jó akaratuk bebizonyítására mindjárt egy jó tanácscsal is szolgálnak számunkra,

Berner ette.

(1838.)

Irta: Musset Alfréd.

Francziából fordította: dr. Gaál Tibor.

(Folytatás.)

Hasonló helyzetek veszélyesek. Oly bájjal, varázszsal bírnak, a mely elragad s a melynek a szív bizalommal átengedi magát; de a szerelem féltékeny istenség, amely megharagszik, mihelyt megszűnünk félni tőle, s gyakran csak azért leszünk szerelmesek, mert megígértük, hogy nem fogunk azok lenni. Egy kis idő múltán Frigyes visszanyerte vidámságát, azt mondá magában, hogy végtére is, nem az ő hibája volt, ha egy ily kis kalandnak ily balvégzetű fejleménye lett; s hogy az ő helyén bárki más ép úgy cselekedett volna, s hogy végül csak el kell azt feledni, amit helyrehozni többé nem lehet. Örömöt kezdett benne kelteni, ha Darcy kisasszonyt mindennap láthatta; sokkal szebbnek találta, mint első alkalommal. Vele szemben magaviseletét nem változtatta meg; de lassankint beszélgetéseibe s baráti nyilatkozataiba oly melegséget öntött, amit lehetetlen volt észre nem venni. S a fiatal leány csakugyan észre is vette; a női ösztön pontosan értesítette őt arról, ami Frigyes szivében végbe ment. Hizelgett ez neki, sőt csaknem megindította; de akár azért, mert állhatatosabb volt, mint ő, akár azért, mert adott szavától eltérni nem akart, elhatározta, hogy teljesen szakít vele s megfosztja minden reménységtől. De e végből alkalomra kellett várni, mikor Frigyes világosabban nyilatkozik, s az alkalom csakhamar mutatkozott is. Egy este, mikor Frigyes még a rendszerintinél is sokkal vidá-