Eger - hetilap, 1891

1891-04-07 / 14. szám

110 9. A műnkakiállitásoii ré»ztvett s kitüntetésre érdemes tanu­lók jutalma áll: elismerő, dicsérő oklevélből és aránylagos pénzdíjakból. 10. A kiállítandó tárgyak a kiállítás berekesztése után az igazgató által vagy visszaadatnak, vagy eladatnak. A kiállított tárgyat a megállapított becsértéken alól eladni nem lehet. 11. A kiállítók és a kitüntetések teljes és hiteles jegyzéke a tanév végén az igazgató által szerkesztett iparos-tanonczisko- lai értesítőben közzététetik. Ezek után csak röviden kívánunk reflektálni azon tapaszta­latunkra, melyet a múlt évi kiállítás alkalmával szereztünk. Kiál­lításunk kétségtelenül sükerült; talán jobban, mint azt remény­leni mertük. De, hogy az eredmény teljesen kielégítő lett volna, nem mondható, mert 403 beirt tanuló közül csak 106. tehát alig egy negyedrészénél több vett részt a kiállításban. Mi szívesen eltekintünk azoktól, a kiket az idő rövidsége, tájékozatlanság vagy más elfogadható indok tartott vissza a kiállítástól; de fáj­dalommal kell jeleznünk, hogy némely tanoncz csak azért nem vett és nem vehetett beune részt, mert a mester vagy az anya­got, vagy az annak feldolgozására szükségelt időt tagadván meg a tanoncztól, közönye által lehetlenné tette tanonczának részvéte­lét a nemes versenyben. Ez elszomorító jelenség. Elszomorító ani ál inkább, mertahkoz, hogy a munkakiállitásokhoz kötött várakozás megvalósuljon, mi sem szükségeltetik oly nagy mértékben, mint az iparosmerterek ügybuzgó közreműködése. Az ő kezökbe van ugyanis letéve rész­ben a munkakiállitások sorsa. Mert az iskola minden fáradozása, a tanoncz összes jóakarata hajótörést fog szenvedni, ha az iskola feladatát és a tanoncz lelkesedését nem támogatja a mester ügy­szeretete, buzgalma és ambitiója; ha a mester a helyett, hogy tanonczát buzdítaná, ridegséggel és közönynyel öli el becsvágyát; a helyett, hogy törekvését támogatná, még az anyagot és időt is megvonja tőK. Hisszük, hogy ily irányban nem lesz okunk többé felszólalni, mert iparosainknak be kell látniok, hogy a kiállításban résztvenui ép oly érdekök, a mint hogy a tanoncz kitüntetése a mester érde­meit gyarapítja. Ennek beismerése van hivatva az íparostanoncz- munkakiállitásokba vetett reményeinket igazolni. Derszib Rudolf, ipariskolai igazgató. Népiskolai viszonyok Hevesmegyében. Halász Ferencz kir. tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügye­lőjének a hevesmegyei népiskolák ez idő szerinti viszonyairól a megyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén előterjesztett jelentéséből kiemeljük a következő fontosabb mozzanatokat. A m ező-tárk ányi rom. katli. iskolákban a tanítás ered­ménye az előző évihez képest javulást mutat, különösen a haladó leány-osztályban; ámbár a kezdők osztályában, a melybe 202 tanuló jár, a legjobb igyekezet mellett sem lehet még most általános síikért felmutatni. E túlnépességeu 2 év múlva lesz segítve, midőn a község a mostani jegyzői lakban új iskolát állít. Dormándon a ra. évben új, megfelelő tanterem épült, de a tanítási eredmény ebben is csak oly silány, mint a minő volt az előbbi rozzant tanszobában. E türhetlen állapot okozója a tanító, ki nem csak hanyag, de nem is képes megfelelően tanítani. Az iskolaszék éppen együtt volt, s ez előtt, szigorúan kérdőre vontam a tanítót. A tárgyalás vége az lett, hogy a tanító Írásban kérte nyugdíjazását, s igy alapos reményem van, hogy a jövő tanévben a dormándi iskolai viszonyok is megjavulnak. Bessenyőn 3 tanteremben tanítanak. A haladó fiúk osz­tályában Horváth Kálmán tanító vezetése alatt 105 növendék van. Örömmel jelentem a tek. közig, bizottságnak, hogy eze» iskolában oly kitűnő tanítási eredményt tapasztaltam, a mely még városi iskolában is számottevő lenne. A fiúk kivétel nélkülf jól és értelmesen olvasnak, a nyelvtan elemeivel,tisztában vannak, kitünően számolnak nemcsak egész, de tört számokkal is, törté­nelem, földrajz és a többi kötelezett tantárgyakból gyönyörűség volt a növendékek értelmes és bátor feleletét hallgatni. Szóval, tek. közig, bizottság, ez egyike a vidéki legjobb iskoláknak, s a tanító lelkiismeretes, szakképzett működéséért méltán elime- rést érdemel. A haladó leány-osztályban, sót még a kezdők osz­tályában is, hova pedig 150—160 gyermek jár, kielégítő a taní­tási eredmény. — Az iskolaszék és annak buzgó elnöke érdeklő­dik az iskolaügy iránt, a községi elöljáróság pontosan teljesiti iskolaügyi kötelességét. — Bessenyőn tehát, különösen ha még a kezdők osztályának tervbe vett szétválasztása a jövő évben foga­natosítva leend — teljesen rendezett népoktatásügyi viszonyok lesznek. — A község ez évben népkönyvtárt állított, e czélra a Franklin-társulattól 120 frt értékű alkalmas müvet rendelt. A könyvtárt, miként meggyőződtem, szorgalmasan igénybe veszik. Felnémetben a növendékek két csoportban oktattatnak. A haladók osztályában a tanító gépiesen s igy csekély értelmi sükerrel tanít, bár szorgalma, igyekezete kétségbe nem vonható; Az „EGER“ tárczája. A vármegye. A szabadságnak büszke vára. Ez volt mindig a vármegye, Ha vihar sújtott a hazára, E|bást,yán tört meg ereje; Csábítás meg nem szédítette; Nem törte meg tiranni kar, A nemzet néki köszönhette, Hogy szabad maradt és magyar. Hányszor volt e hon pusztulása! Üszkök boriták és romok! S ki épité fel kész csodára Az összeomlott templomot? Ki őrzé a múlt hagyományát? Kiben élt a jövő hite? Szív nem érezhet annyi hálát, Mint te érdemlesz. vármegye. Úgy emlegetik regeképen A bűvös Phőnix-madarat, Amely elégve öntüzében Meg-megujult s ifjú maradt; Te felgyújtván honod szerelmét Magad a lángnak adtad át, És másszor uj életre keltéd A százszor elhamvadt hazát. A ki e honnak ellensége, Mind ellenséged volt neked. Tudta, hogy a honnak is vége, Ha egyszer megtört tégedet, S mikor erőszak s durva önkény Hatalmad nem birhatta le. Az ős ellen uj fortélyt öltvén. Gúny s rágalom lett fegyvere. Gaz eszköze orgyilkosoknak, A méreg rajtad is hatott, S kik megcsufolva megtagadnak Hány van ma ennen magzatod! Mint utczakölykök megdobálják Sárral a nemes ércz-szobort, XJgy hányja rád a piszkok árját E ronda, esztelen csoport. Sőt jönnek is már harczi zajjal. Hogy gonoszul ledöntsenek. — Megbirsz-e ezzel a viharral, Mikor magyar tör ellened ? Vagy el van határozva véged? Nincs erő, mely feltartaná? Legalább e hálátlan népet Temesd el romjaid alá! Inczédi László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom