Eger - hetilap, 1890

1890-12-02 / 48. szám

381

állásra már korábban hirdetett pályázat is meddő maradt, s igy alig lehet kilátás arra, hogy egy időközben ez iránt újabban kiírandó pályázat eredményre vezessen ; másrészt ez esetleg hirdetendő pályázat lejártával, e f. év végén a város intézkedési joga is megszűnik, amennyiben a jövő 1891-ik évvel az egri reáliskola a nmeit. vall. és közokt. minister rendelkezésébe megyen által, tekintve továbbá, hogy a nevezett szakmák tanítására ideiglenesen megválasztott Türk Frigyes tanár, szakférfiak meggyőződése szerint, feladatának minden tekintetben jelesül megfelel: egy föliratban kéressék föl a nmeit. magy. kir. vall. és közoktatási minister ő exja, miszerint az Eger város képviselőtestülete által egyhangúlag megválasztott Türk Frigyest, jelen állásában továbbra is meghagyni, illetve megerősíteni méltóztassék.

Különfélék.

Lapunk jövő száma a közbejött ünnep miatt, szerdán, f. hó 10-én fog megjelenni.

— Károlyi Gyula gróf temetése. Bold. Károlyi Gyula gróf hült tetemeinek ünnepélyes beszentelése, az elhunythoz méltó fénynyel és pompával, a muí.t kedden, f. é. nov. hó 25-én délután, nagy számú fényes, közönség részvéte mellett ment végbe. A részvevők közt ott voltak: Károly Lajos főherczeg, Paar hide gróf főhadsegéd, király ő felsége képvis lője, a ministerek, élükön a ministerelnökkel, csaknem mindnyájan, Péchy Tamás, a képviselőház elnöke, számos, képviselőkkel, a vöröskeresztegyesület 300 tagú követsége Schlauch Lőrincz püspök, Zichy Nándomé grófnő, s Ivánka Imre vezetése mellett; a katonai s polgári hatóságok előkelőségei, a főúri osztály nagy számú tagjai stb, Hevesvármegye, a boldogultnak, mint e megye jeles fiának temetésén diszkiildöttség által volt képviselve, melynek tagjai voltak: dr. Kállay Zoltán főispán vezetése mellett, Almássy Géza, Al- mássy Sándor, Kürthy Sándor, Szederkényi Nándor és Ivády Béla országgyűlési képviselők, továbbá Beretvás Endre, Beö- könyi Viktor, Babies Béla, előkelő megyebizottsági tagok. Pontban három órakor kezdte meg a beszentelés ünnepi gyászszertartását dr. Samassa József egri érsek ő exja. Szmrecsányi Pál egri kanonok és Romeiser József bpest-belvárosi prépost-plébános, valamint számos fölszentelt pap adstancziája mellett. A gyász- szertartás után, mely mintegy félóráig tartott, úgy a közvetlen részvevő díszes gyülekezet, valamint a halottas ház körül óriási

iratainktól: nem szigorú tudományos értekezések teszik tartalmát, sem tisztán költői művek ; az emberi ismeret körébe tartozó sokféle tárgyat ölel fel s leginkább oly ismereteket nyújtott, melyek az eleven, pezsgő élettel voltak kapcsolatban.

S Kánaánnak e példakép után az volt a főgondja, hogy valamiféle isme,retet vagy mulattatót közöl, s z ép formában tegye ; az volt vele a czélja, hogy a nők érdeklődését főként tartsa éberen.

Az egyes czikkek — nagy részt eredetiek; de vannak bennük fordítások is; s e tekintetben nem egészen álltak szavoknak e szerkesztők. — A darabok különböző érdekűek, de hívek a czélhoz, melyet a folyóirat jelez: értelem és kedély nemesitők.

„A vallás szeretetve méltó volta“ mélyen a szív rejtőkébe kíván hatni; kellemes barátnéinak ir benne Schedius, hogy felszaki fsa a szivet eddig boritó sensualismust. s a vallás idealis- musát öntse a lélekbe. Nem a halál, bajok, nyomorúság rémitő eszköze a vallás : a vallásnak gyönyörködtető képe van; ereje át meg áthatja egész lelki világunkat, megokositja értelmünket, fűszerezi beszélgetéseinket, gyengédséget önt a szivbe, emberszeretet- s becsülésre tanít, megóv az elpuhúlástól, őriz a pompától, mely jövedelmünkön felül van.

Felfejtődnek a felséges érzelmek, melyek a vallás nyomán a szívben fakadnak.

Nem mélyre vágó az értekezés, de tele meggyőződéssel, lelkesités- és lelkesedéssel; jelentőségét akkor érezzük, ha azon időnek sok tekintetben érdes erkölcsvilágára gondolunk.

Szinte hátteréül vehetnék a II. kötetben megjelent „A módi“ ez. szatírát; egy úri család napi életét rajzolja eléd. A reggeli vendég a férjet fejtörő állapotban találja a Konyha-czédula miatt; mert az asszony még csak akkor kelt fel. — A reggeli után az asszony az időt a maga szépítésével tölti; ellesheted beszédjéből, a hosszú időből kifutja, gondolkodásmódját; sivár szive megdöbbenthet, pazar kezében igazi házi keresztet láthatsz. Tele dicsekvés azzal, a mi idegen: még szakácsa is franczia; bár nagy

tömegben egybegyült közönség is csendesen eloszlott. A boldogult hült tetemeit rejtő koporsót, melyet a fényes ravatalon a gyász- szertartás alatt a kegyelet bámulatra méltó szép koszorúinak özöne borított el, — a késő esti órákban, egész csöndben vitték ki a központi pályaudvarhoz, honnét még az éjjel Kaplonyba szállították el, holott az a családi sírboltban helyeztetett el.

— Az egri egyházmegye köréből, Szemes Kálmán, a női tanitóképezde, alreáliskola, alsófoku keresk. iskola s a belvárosi elemi iskolák hitoktatója balmazújvárosi lelkészszé neveztetett ki, helyébe a mondott iskolák hitoktatójává Koncz Ákos, nyíregyházi hitelemző káplánná Meskó György, gyöngyöstárjáni káplánná Koncz Pál neveztetett ki.

— A hevesmegyei bál a farsangon nemcsak meg fog okvetlenül tartatni, de hogy ez a tánczvigalom fényre és elegancziára, valamint, kétségkívül, sikerre nézve is olyan lesz, minőhöz hasonlót még keveset látott hős Dobó sasfészke : arról teljes garancziát nyújt a névsora megyénk ama t. előkelő férfiainak, kik a hevesmegyei bál ügyét kezükbe vették. Ezek: Kaszap Bertalan, Graefl Jeno, Isaak István, Kiszely Géza, dr. Kállay Zoltán és Imre Miklós, kik megyénk és városunknak e bál teljes sükere iránt közelebbről érdeklődő értelmisége köréből számosabbakat hívtak meg a f. é. decz. hó 8-án a megyeház kis termében tartandó értekezletre, a végből, hogy ott a megyei bál kiviteli módozatai megállapittassanak, s a bálrendező bizottság megválasztassék.

— Egyházi zene. Bold.-Asszony fogantatása ünnepén, a jövő hétfőn, decz. 8-án az egri főszékesegyházban regg. 9 órakor tartandó ünnepélyes nagymisén a fóegyházi megerősített ének- és zenekar Zsasskovszky Endre (B.-dur) ünnepi nagymiséjét fogja előadni. Betétek lesznek: gradualera: „Ave-Maria“ vegyes kar Brozigtól; offertoriumra: „Tora pulchra es“ Zsasskovszky Endrétől.

— Hevesmegyei magyar király. — Kandia Kabos, jeles tör- ténetészünk, a kinek kezében Klio fáklyája édes hazánk nem egy homályos történeti helyére vetett már világot, e hét folytán Budapestre utazik, hogy legujabb munkájának, „Aba királyinak felolvasását, a Történelmi-Társulat havi ülésein megkezdje. Jelen felolvasása benyitó, és „A hagyomány Abájáról“ szól; követni fogja ezt, ugyanazon társulat havi ülésein, a teljes, pragmatikus „Aha király“ felolvasása. — Alkalmunk volt, a tudós szerző bizalmából, a műnek méreteit látni. Mondhatjuk: „ex fontibus“ való az. és egy eltemetett magyar királyt támaszt fel nyolczszá- zados halottaiból, megkoszorúzván őt a legszentebb, a becsület

megütközésére egy öreg uram bátyámnak, csak egy évvel is előbb még az ő öcscsénél volt kukta, most meg már nemzetét is elfelejtő franczia szakácscsá változott.

A gyermek-nevelés a dajka dolga; az erkölcsös természet paraszt, megmerevedett természet az asszony előtt; az ura avval védi, hogy „a vétek módi.“

Mindenesetre kiélezett kép az embereknek újság s idegen után való kapkodásukról, de alapjában igaz.

Valamennyi czikk között legtartalmasabb „A nemzet csi- nosodása“ ez. értekezés. Kármántól; benne egyenkint fejtegeti hátramaradásunk okait, nyílt bátorsággal: alapjában a társadalmi és politikai viszonyokba helyezvén azokat. Legszebb, megkapóbb, stiira legművészibb: „Fanni Hagyományai“, Regény: a szív regénye, mely elhal szerelmében, az ellenálló körülmények nyomása alatt; szótlan hanyatlik Fanni sírjába, de boldogan, mert szeretett hőn, bár híjában is.

Hatása tárgya-, czélja- és alkotásából fakad: nemes szerelem nőáldozatáról, nőknek szól; női szivélet: hirtelen fájdalom hosszú szenvedés, megindulás és szenvedély, szótalan — fájó tűrés: oly művésziesen festve Kármánig nem vala s ma is példakép lehet.

S mégis, ha kérdeznének : annyi nemes iigyekezete Kármán- nak mit szült eredményül? ezt kellene felelnem: törekvést

melyet részvétlenség fogad; lelkesedést, melynek szárnyát szegik az ellenséges politikai áramlatok; életet, melyet delelőjén a halál semmisít meg kérlelhetetlenül: mi siker koronázhatna?

Pedig Kánaánnak ez a sors juta; s a 26 éves fiatal ember 1795. jun. 3., 2 héttel a Martinovich-féle összeesküvés tagjainak kivégeztetése után, — a kikhez való szitásról őt is gyanúsították, — sirba hanyatlott.

Ám mégis, a XIX. sz. megindult forrongásához, melyben, elemi erővel kitörtekor, a tisztán nemzeti kelt bajra az idegen áradattal, Kálmánnak magyar nemzeti irányú törekvése nem múló érdemű kezdet vala. Török Konstant.