Eger - hetilap, 1890

1890-11-11 / 45. szám

356

vényeit e papírok képezik, évek során át beigazolták életképességeiket s kitűnő vezetéssel birnak, folytonosan fejlődnek és ezekben mint : vy garantiáját adják annak, hogy a hozadék k-evésbbé lesz a jövőre alávetve a véletlennek, hanem mindinkább felölti az állandó, l g jellegét. Lássuk egynéhányat ezen papíroknak és azt, hogy milyen volt hozadékuk az utóbbi években.

1889.

1888.

1887.

Pesti magy. keresk. bank

H%

10%

10%

Első magyar iparbank

7%

8%

7-330/o

Magy. hitelbank

12%

9-250/o

8%

Magy. jelzálogbank

6-2%

9-2%

6%

Magy. leszámít, bank

7%

7%

5-5o/o

Hazai takarékpénztár

450/o

40%

40%

Egyesült fóv. takarékpénztár

14%

15%

14%

Orsz. központi takarékp.

10%

9Vs°/o

97s%

Első budapesti malom

10%

10%

10%

Erzsébet-malom

10%

12%

8%

Molnárok és sütők malma

12%

16%

1272%

Kőbányai téglagyár

12%

12°/o

12%

Drasche-gyár

10%

9%

10%

Ált. waggon-kölcsönző társ.

7%

7%

5%

Athenaeum-nyomda

330/o

330/o

30%

Gyapjumosó részv.-társaság

10%

8%

772%

Részvényserfőzde

ll-40/o

1P4%

o'"

GO

CM

r-H

Sertés

hizlaló társ.

10%

10%

9%

Északmagyarorsz. kőszénb.

8%

8%

7%

Franklin-nyomda

9%

9%

9%

Ganzgyár

1772%

13%%

13%%

Mimamurányi vasmű-társ.

8%

7%

6%

Salgó-tarjáni kőszéna.

20%

15%

9%

Ez a rövid összeállítás eklatánsán bizonyítja, hogy a budapesti részvényvállalatok még pedig bankok, takarékpénztárak, malmok, iparvállalatok kivétel nélkül igen tetemes jövedelmet nyújtanak, amely az állandó kamatozású papírokét jóval meghaladja. Igaz, hogy a részvény-vállalatok jövedelme évről-évre változik, mert az üzlet conjuncturáknak van alávetve, a melyeket előre számításba venni nem lehet, de másrészről tagadhatlan és a fenti összeállításból is kitetszik, hogy a magyar részvényvállalatok az utóbbi esztendőkben bizonyos állandó jellegű osztalékot voltak képesek adni és e mellett figyelembe veendő, hogy mindezen intézetek és vállalatok belső viszonyai teljesen consolidál- tak, mert vezetésüknek gondja volt reá, hogy ne csak dús osztalékot fizettessenek, hanem hogy gyarapittassanak a tartalékok is. Ennélfogva ma már a tartaléktőkék oly annyira felszaporodnak, hogy ez a körülmény képessé teszi az illető vállalatot arra, hogy még kedvezőtlen esztendőben is biztosíthassa a részvény- tőke megfelelő kamatozását.

Ezek azon körülmények, a melyekre a tőkepénzes közönség figyelmét felhívni szükségesnek tartottuk. Akkor, a midőn arról van szó, hogy miképen helyeztessenek el a fölös tőkék s a mikor arról van szó, hogy szelvénybeváltás a házbérjövedelem és a regale-jogosultság révén nyert pénzek, hova fordittassanak, jó lesz figyelmeztetni arra, hogy nemcsak a takarékpénztár áll rendelkezésre, hanem sokkal gyakorlatibb, sokkal czélirányosabb és végre sokkalta előnyösebb az értékpapír vásárlás, mert az értékpapír nemcsak hogy kellő biztonságot nyújt, de lényegesen nagyobb jövedelmet is alkalmas szolgáltatni.

Különfélék.

— Dr. Kállay Zoltán, Hevesmegye főispánja ő mlga, a múlt hét utolsó napjaiban Hevesen volt, s az ottani közigazgatási hivatalokban hivatalos vizsgálatot tartott.

— Megyénk főispánja ő mlga Eger város hatóságánál f. hó 3. 4. és 5-én tartotta a szokásos vizsgálatot.

— Dr. Wiedermann Károly, kir. tanácsos, pozsony-taukerületi kir. főigazgató, rokona, dr. Tróján Alajos egri gyakorló orvos látogatására, f. hó 8—9-én városunkban tartózkodott. Főigazgató ő nsga ez alkalommal meglátogatta régi jó ismerősét, az egri főgyimnázium tudós igazgatóját is. Az egri zenekedvelők társasága, a főigazgató úr tiszteletére, mindkét napon zene-estélyt rendezett, melyeken a t. főigazgató, hazánk e kiváló tanférfia, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag is, zongorán úgy, mint hegedűn, kitűnő zenekapaczitásnak mutatta be magát.

— Az egri egyházmegye köréből. — Veiszpek Géza egri káplán a vallás- és közokt.-ügyi minister kijelölése alapján deme- cseri lelkészszé neveztetett ki. Helyébe egri káplánná Boros Pál Kun-Szent-Mártonból, kun-szent-mártoni káplánná Mezey Illés Maklárról, és makiári káplánná Baráczius József Deme- cserből rendeltettek.

— Estély. A múlt héten ismét egygyel szaporodott a száma azoknak a kedélyes téaestélyeknek, melyek, mint a kölcsönös összetartás és vonzalom tényezői, már négy évvel ezelőtt kezdtek divatba jönni városunk intelligens elemében, s melyeknek eredménye, az egyes családok közötti egymás iránti kölcsönös tisztelet és szeretettel párosult önzetlen barátság, ma már nyilvánvaló. Fényes bizonysága volt ennek a f. hó 6-án csütörtökön lefolyt estély, melyre városunk egyik páratlan vendégszeretetéről széles körben ismert úrnője, Imre Miklós né ő nga gyűjtötte maga köré intelligentiánk nagy részét. A vendégszerető úrnő válamint kedves leánya Leona k. a. minden lehetőt elkövettek, hogy venAz „EGER“ tárczája.

Néhány szó XVIII. századbeli művelődésünk,- s eszközeiről s az „Urániáról.“

(III. közlemény.)

Az Orpheus szerkesztője, Kazinczy működésének rúgói a nyugat művelődésében keresendők. De, a mit a nyugat férfiai annyira hajtottak, a gondolatok szabadságát minden hatalom alól, óvatosan kerüli. A törekvéseknek csak virágát akarja nemzetével megismertetni: az ízlést, melyet a németeknél talált.

Ám az ízlés a nyelv tökélletességén alapszik; tökélletesiteni tehát a nyelvet az ízlés szolgálatában: ez második főtörekvése.

Mennyire előrelátó volt, mennyire értette, hogy mindennemű történeti folyomány; a legcsekélyebb, — jelentéktelenebb szellemtermék is kiveszi a maga részét benne, tanúskodik róla bevezető beszéde: „A mit béiktatok, nem mindig úgy iktatom bé, mint remekeket. . . . Az olvasó boszankodni fog érettek reám; a Crilicus által-lárja azt, az okot, a’ melly által indíttattam ; Maradékaink közt pedig lesz valaki, a’ ki Litteraturánk- nak akkori boldog, Horatiusi *) Epochájából mostani Enniusi Epochánkra tér vizsgáló szemekkel, s szemeteimet kincseknek fogja tartani.“ (Oiph. I. 8. 1.)

*) Horatius a latin írod. virágzó, Ennius a neki pendfdö korszakában élt.

Kazinczy későbbi működése a bizonyság, egészben felfogta a nyugat törekvéseit; de a felfejtett, újabb ismeret világából csak annyit s oly módon akar felvenni, a mennyi s a mint szükséges czélja megvalósítóhoz : a józan gondolkodást teszi alapelvéül az ismeret körében, a mely, mig a társadalmi életben egy kép már mindenütt (Concha: a 90 évek reformeszméi), épen elegendő eredményeiben arra, hogy lépésről-lépésre hódíthassanak a nemzetben a haladottabb nemzetek eszméi s rájok építve, ismeret- világunk bővüljön, megfelelően fogalmaink gyarapodjanak, szépérzékünk fejlődjék.

Nem kerülte ki Kazinczy figyelmét a nemzet kulturális állapota sem : Ígéri, hogy felveszi folyóiratába mindazt, a mi „magunkat magunkkal esmértethet.“

Ennyire karakterizálva az irányt, ennyire tudatosan közpon- tositó irányra törekvéssel eleddig nem találkozunk magyar folyóiratainkban. Péczeli „Mindenes gyűjteménye“, Sándor István „Sokféléje“ határozatlan irányúak, bár az előbbi elsője a tudományos folyóiratainknak.

Kazinczy pályáján kezdettől fogva egy marad vezérlő elvül: az Ízlés; ebbe olvaszt, ennek rendel alá minden más érdeket, valami csak a nyelv körébe tartozik. Ez Ízlés nevében izén hadat a szűkös nyelvnek, midőn később megindítja nyelvújító harczát.

De pályája első felében (1794. decz. 14. elfogatott, mint a Martinovichféle összeesküvés részese), nem fixirozódik minden eszköze egész teljesen, csak 2387 napi fogsága érlelt meg benne mindent, még a kivitel módozataiban is.

94. előtt, „Bácsmegyey“-ében, még nem tartja szükségesnek a minden áron való nyelvújítást: megtart abban oly idegen szókat, a mikre, részszeriut, volt alkalmas szavunk; bár a nyelv