Eger - hetilap, 1890
1890-04-01 / 13. szám
98 tanulják; a szaktantárgyakat, nevezetesen: kereskedelmi számtan. könyvvitel, kereskedelmi isme és kereskedelmi levelezés, áru-isme, vegyi és mechanikai iparmütan, váltó és kereskedelmi jog,ipartörvény, nemzetgazdaság, pénzügytan, pénzügyisme, mintairodái gyakorlatok. — külön arra képesített szakemberektől nyerik, és pályájok még egy évvel, a VII-ik évfolyammal megtolda- tik. melynek bevégeztével bocsáttatnak zárvizsgára. A polgári iskolával kapcsolatos közép-kereskedelmi-iskola nyilvánossággal van felruházva; — emellett ezen iskola a gymnasium és reáliskolával egyenlő rangban áll, és azon kedvezményekben részesül, melyek az említett közép-tanodákat megilletik. — A kereskedelmi iskola azon növendékei, kik a kereskedelmi iskolába lépéskor kimutatják, hogy a gymnásium, reál, vagy polgári iskola négy alsó osztályát elvégezték, és kik a zár-vizsgálatot kívánt sikerrel kiállották, az egy évi önkényt esség re tarthatnak igényt. íme ez volna a felállítandó polgári iskola és az azzal kapcsolatos közép-kereskedelmi iskola tervezete. Azon meggyőződésben vagyok, hogy ezen tanintézet Gyöngyös város viszonyainak teljesen megfelelne s igy kulturális, mint közgazdasági szempontból, igen becses tényezővé válnék. Úgy a polgári, mint a kereskedelmi iskolák számára kiadott ministeri tantervet és szervezetet mellékelem, melyekből a tervbe vett intézet teljes világitásbán kivehető. Es most áttérek annak kifejtésére, mi módon vélném ezen tanintézetet felállitandónak. Bár az 1868. évi 38. t. ez. 59. §-ban foglalt rendelkezéshez képest oly városok, melyek kebelükben legalább 5 ezer lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolát vagy polgári iskolát állítani és fenntartani, — mindazonáltal kitűnő figyelemmel arra, hogy Gyöngyös város elemi népiskoláit közel 15 ezer frt. költséggel kizárólag saját erejéből tartja fenn; közszükségleteit immár 6ü°/0 községi pótadóval képes fedezni, legfőbb jövedelmi forrását, szoléit, a phylloxeravész tönkre tette, a vallás és közoktatási m. kir. min ist e r úr in do költ an felkérendő volna, hogy a gyöngyösi nagy gymnásiu- mot állami jellegű p o 1 g. iskolává közép ke reske- delmi iskolával kapcsolatosan átalakítani kegyeskedjék. — A város gondoskodnék ezen intézet czélszerü elhelyezése, bebútorozása, fűtése felől, és viselné a fenntartási költség felét, a mi legfeljebb évi 4 ezer frtot tenne; ellenben a közokt. minister úr felkérendő volna, hogy a fenntartási költség másik fele részét, valamint az intézet felszerelését, a közokt. tárcza terhére elvállalni kegyeskedjék. Az „EGER“ tárczája. Te is . . ? Ott áll Caesar delelő fényében, — A legyőzött Pompej szobra mellett, — Ott éli büszkén, de miként a felleg Hirtelen a napra tör az égen : ügy támadnak rá a vészes árnyak, A pártütők csak a jelre várnak: Ekkor villan meg a Brutus tőre, S Caesar eldől ama szoborkőre. . . Ezt sóhajtja: Oh hát fiam! te is? . lm egy uj kép: ott egy törvénycsarnok, Fényt vet iá a lobogó szövétnek. Bíráival, — kik ármányt szövének. Bent törvényt ül Kaifas a zsarnok, S mig Jézusra felzug az Ítélet. Kint felőle gúnyhahota éled, Köztük Péter megtagadja szinte. Jézus kilép, s fájón rá tekinte, . . . Szeme igy szól: Hát t e i s barátom ?! . . Még fájóbb kép! (— ezt is átéreztem. —) Szomorúak! oh nézzetek oda: Ott magaslik a sötét Golgota, Istenember küzd ott a kereszten. Megjegyzem, hogy az intézet szervezete és állami jellege nem zárná ki azt, hogy a mostani gymn. tanárkar azon szerzetes tagjai, kik középtanodai, avagy polg. iskolai képesítéssel bírnak, az új intézetnél is alkalmaztatnának. Kérem a tekintetes képviselőtestületet, tegye megfontolás tárgyává fennebbi javaslatomat s ha azt a város jól felfogott érdekeivel összhangzónak találandja, tegye meg a szükséges lépéseket, mely irányban a legteljesebb készséggel támogatnám a város kérelmét. Kelt Egerben, 1890. márcz. 17-én. Halász Ferencz, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Népiskoláink reáloktatása. Városuuk népoktatása érdekében óhajtóm e lapban a tért s a t. olvasóközönség kiválóbban érdekelt részének becses figyelmét újból igénybe venni. Egy oly kérdésről van szó, melynek felszínre hozása már régebben is szükséges volt, most azonban, midőn a rom. kath. iskolaszék új vezetéssel újra alakúit, ezen kivííl nagyon alkalomszerűnek is tartom azt figyelembe ajánlani. A kérdés ugyan inkább paedagogiai — mint általános természetű; inkább az iskola belső életéhez, mint külső szervezetéhöz és ve- zetéséhöz tartozik, s így tüzetesebb fejtegetésének tulajdonképeni helye a szaklapokban van. Azonban az iskolaszéknek működése az iskola belső életébe is benyúlik, úgyszintén a szülők részéről a legélénkebb érdeklődést kell feltételeznünk az iránt, s igy bizonyos jogezimet nyer úgy ezen, mint minden másnemű iskolai kérdés arra, hogy vele a nem-szakközönség előtt is foglalkozzunk. Tanügyi emberek, valamint az elemi oktatásügy fejlődését figyelemmel kisérő egyének előtt ismeretes azon módszertani újítás, mely az elemi tanításban, a legutóbbi évek alatt jött létre: a reál-olvasókönyv- s ezzel a csoportosítás rendszerének életbeléptetése. Valamint ismeretes dolog az is, hogy miután e tanítási módot agy az elméleti, mint a gyakorlati tanférfiak legnagyobb része határozott haladásnak s a tudományos rendszereskedéstől a valódi elemies tanítás felé egy igen nagy lépésnek találta, az iskolai hatóságok igyekeztek e rendszert iskoláikban meghonosítani. A kérdés nyilvános és szakszerű megvitatása után a Szent- István-Társulat, mint a rom. kath. népiskolai könyvek kiadója szintén e rendszer mellé állt, s megbízott három kiváló katho- likus tanférfiút: Mócsy Antal, Petrovácz József és Schultz Imre, Eg, föld, ember, angyal mind elhagyja, És elhagyja mennyei szent Atyja! . . Tengerét e kintiak be nem látni, . . . Jézus sóhajt: „Lamma Sabbaktáni“! „Oh Istenem, Te is elhagysz engem? . . . Mind elhagytak, hajh el! . . úgy maradtam. Mint a szőlő, melyet már megszedtek; Elhagytak mind, a kik még szerettek, Csak Anyám hű, hogy sírjon miattam. Elhagyhattok! Senki meg ne szánjon; Úgyis múló minden e világon, S nincs nyugalma, ki tünékeny végett Örök Isten, hűtlen elhagy Téged! Én nem hagylak, csak Te maradj vélem! B. B. Gy. Az öltözködésről és ruházkodásról általában, szépészeti s történeti szempontból. Ledniczky Ipolytól. (Felolvastatott az egri cist.-r. főgymnásiumban, f. márcz. hó 23-án tartott felolvasó s kamara-zene-estélyen.) (Folytatás.) A 30 éves háború vége felé azonban, már uj szellő lengedezett, mely befolyását a kalapra is éreztette. Mig Németországban a háború fúriái dühöngtek, azalatt Francziaországban a salon-élet, a salon- erkölcsök kezdődnek. XIV. Lajos alatt a szigorú udvari szertartások, etiquette-szabályok s a feszes társadalmi formák foglalják el helyüket. Ily viszonyok közé nem illett a kalandor, alaktalan
