Eger - hetilap, 1890
1890-02-25 / 8. szám
61 Canada . . . . 60 frt gyökeres 30 frt sima vessző Vitis rupestris . . 22 n 55 11 55 n 55 Noah .... . 80 55 55 25 55 55 55 Cunningham . . . 30 55 55 6 55 55 55 Cynthiana . . . 75 55 55 5 55 55 55 Egyúttal hirdeti a nagym. földm. minisztérium, hogy mindössze 33933 darab szőlőojtvány különböző fajokban eladó — a budafoki telepen: fás ojtás. zöld ojtás V. Viálába ... 1580 . . — V. Solonisba . . . 1980 . . — V. Ripáriába . . 24640 . . — Kecskeméti Miklós-telepen V. ripariába 720 . . 1480 drb Nagy Károlyi „ 183 . . 4421 „ Peéri telepen „ — . . 1889 „ Nagyváradi telepen „ — . . 3037 „ Székesfehérvári telepen „ — . . 4008 „ mely telepekhez a megrendelések is közvetlenül iutézendők. Az árakra nézve, melyek fajok szerint 3 és 10 frt között ingadoznak, és a fajok készletére nézve is az egyes telepeknél — szíveskedjenek tisztelt olvasóink Ferk Miklós úrhoz — az itteni szőlészeti iskola vezetőjéhez fordulni, ki minden tekintetben kimentő fölvilágositással szolgál. — Városi ügyek. Egerváros részéről folyó év februárius 23-án tartott képv. testületi ülésben következő ügyek nyertek elintézést. Az 1890/1 évre érvénnyel bírandó legtöbb adót fizetők névjegyzéke kihirdettetett; és ez alkalommal Hevesmegye alispánja felksretett, hogy a községi törvény 45-ik §-ához képest a kilépő 50 városi képviselő helyeinek választás utján leendő betöltésére a határ időt kitűzni szíveskedjék. Eger város szervezkedési, és árvaügyi szabályrendelete, mely Hevesmegye törvényhatósági bizottságának folyó év január 28-án tartott ülésében némi módosításokkal jóváhagyatott, a módositások szerint kiigazítva, a jóváhagyási záradék reávezetése czéljából az alispánhoz fülterjesztetett. Hevesmegye bizottságának azon intézkedése, mely szerint a kilépő 50 városi képyiseló testületi tag helyeinek választás utján leendő betöltésére nézve elnökül Szederkényi Nándor választatott meg; a városi tisztujitáshoz pedig, az alispán akadályoztatása esetére hely. elnökül Zalái- József megyei főjegyző küldetett ki. tudomásig vétetett. A kir. földmivelésiigyi ministernek, egy szénkéneg- raktárnak, Eger városában leendő felállítása iránt kikötött azon feltétele, hogy a szükséges raktár helyiségről, a város saját költségén gondoskodjék, a szénkéneg kezelése, a városi hatóság felügyelete alatt az itteni szőlészeti, borászati és kertészeti tanfolyam vezetője: Ferk Miklós által, a szénkénegért befolyó pénzek kezelése, és elszámolása pedig — a ministeriumtól kiadandó utasítás szerint a polgármester személyes szavatolása mellett a városi pénztár által történjék, — elfogadtatott, s erről a minister azon kéréssel értesittetett, hogy a szénkéneggel egyideüleg 40 drb. gépet, szénkéneget pedig 100 méter mázsát küldeni szíveskedjék, úgy azomban. hogy a bordók egy-egy méter mázsásnál nagyobbak ne lennének; utasittatott a polgármester a szükséglendő raktár megszerzésére. A vallás és közoktatásügyi minister azon leirata folytán, hogy Eger városát egy alreáliskola felállításában állami segélyben támogatni hajlandó, ha Eger városa a jövő tanévvel fokozatosan felállítandó alreál iskolára bizonyos áldozatot hozni szándékozik; elhatároztatott, hogy ez ügyben egy három tagú küldöttség bizassék meg a vallás és közoktatásügyi minis- térnél leendő személyes érintkezéssel, a küldöttség h. polgármester elnöklete alatt, Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő és Horváth József városi képviselőből azonnal mégis alakíttatott, s küldöttségbeni részvételre Halász Ferencz kir. tanfelügyelő is felkéretett. A budapesti kir. posta és távirda igazgatóság megkeresése folytán, tekintettel arra, hogy az egri posta és távirda hivatal helyiségei a forgalom növekedése következtében elégtelenekké váltak, a képviselő testület kijelenti, hogy ugyanazon épületben a hivatal mellett levő két bolt helyiséget, mely folyó év szeptember hó végével megüresedik, az igazgatóság rendelkezésére fogja bocsájtani. ha az igazgatóság a város részéről megállapítandó feltételeket elfogadni hajlandó. A regálé jövedék rendezésével megbízott küldöttség jelentése eljárása eredményéről, tudomásul vétetett. Végül a városi tanács véleménye, a városi levéltár rendezésének elhalasztása iránt, elfogadtatott azon indokból, mert a levéltár tervszerű rendezése, a jelenleg meglevő szoros, és sötét, levéltári helyiségben keresztül nem vihető; és mert kilátás van arra, hogy az építés alatt lévő uj hivatalos helyiségek elfoglalása alkalmával, fog rendelkezésre maradni oly helyiség, mely részbeni átalakítás folytán a rendezés megkezdésére alkalmas leend. — Hymen. F. febr. hó 24-ikén jegyezte el Fancsovits Mátyás az egri mélt. káptalan nagyboroczkási uradalmi tisztje s tartalékos honvéd-hadnagy, özv. ripényi Veress Lajos né szül. szombathelyi Nagy Irén úrnő ritka műveltségű kedves leányát : Juditkát. — Gyászhir. Völgyfalvai Völgyi Lajos, egri háztulajdonos, birtokos, 1848—49-iki honvédszázados, városi képviselő, f. febr. hó 21-én, élete 74-ik, boldog házassága 22-ik évében, kaszban hat-hat, összesen 12 kardal előadását jelezte. A két szakasz közben az Egri Kálmán színtársulata „Melinda“ czimü eleven franczia vígjátékot adta elő, elég ügyesség- s elevenséggel. De az orosz daltársulat nem 12, hanem körülbelül 15 — 16 dalt adott elő, mi mindenekelőtt arról tanúskodott, hogy a társulat gazdag programmmal rendelkezik. Másodszor, hogy az igazgató, Slavianszkij, a méltányos közönséggel szemben nemcsak nem fukarkodik, hanem ügyekszik magát az elismerés iránt minél hálá- sabbnak tanúsítani, Ritka tapintat, s gyakorlottsággal azonnal fölismerte, melyek az előadott darabok közöl azok. melyek a nagy közönség tetszését legjobban kivívták. Ezeket a taps és éljenzés után azonnal megismételtette. Ama darabok után pedig, melyeknél észrevette, hogy a tetszés-nyilatkozat, az éljen, és taps. inkább az udvariasság obiigát jellegét viselik magokon, programmon kívül nyomban egy más dalt énekeltetett el társulatával, úgy annyira, hogy valódi szokatlan, s nem mindennapi zenei gyönyört élveztünk a különböző karakterű orosz nemzeti, s egyéb mű-dalok ritka szabatosságit, s változatos előadásában. Az orosz daltársulat ugyanis, egyebek közt, két idegen dalt is adott elő; névszerint egy. zenészek előtt jól ismert polkát, {„Komme doch“) ha jól emlékszem, Kiickentől, s egy kevésbbé ismert kér ingót, mindkettőt — természetesen — orosz szöveggel. s kifogástalan rythmikus és harmonikus szabatossággal. Fő-ere- jöket mégis az orosz népdalok előadásában fejtették ki. hol az interpretáczió zenetehnikai kellékeihez még a nemzeti érzés melege, a kedély hangulata is csatlakozott, hogy az előadás hatása tökéletes legyen. Feltűnt előttem, hogy ezek a sajátságos orosz népdalok, csöndes, mélabus dallamaikkal, (Üdv neked! Almos vagyok: a Volga folyón; Fenyővirág a hegyen, szibériai népdal stb.) épen úgy kifejezik egy elnyomott, szenvedő nép bus- komoly lelki hangulatát, mint a mi népdalaink, melyekhez sok hasonlatossággal bírnak; mig vidám, fris népdalaikban (minők : „Miért adtok oly korán férjhez ?“ „Elrejtem a gyűrűmet.“ „Ó a szeretőm!“ stb.), ugyanazon üdeség, pajzánság, eleven lüktetés s csaknem ugyanazon rythmus uralkodik, mint a mi fris népcsárdásainkban ; azokban tudniillik melyek a nép ajkáról lesznek közkeletűekké, nem pedig a „m o n d va csinált“ budapesti báli csárdásokban, Jajtelesz, Pinkelesz, vagy Nádor (?) stb. hasonnevű hírneves kompoziteuröktől. Komoly dalaik közt különösen kiemelkedett az „Ej Uhnem“ czimü s kezdetű orosz hajósdal, azzal a mélabus, mondhatnám kesergőn borús dallamával, mely a szivet önkéntelenül is átjárja, s oda varázsol bennünket a balti tenger ködös, homályos martjaira, a szegény matróz és halásznép közé, mely jobb, szebb jövő után sóhajtozva dalaiban, véreS-verejtékes munkával szerzi napi falatját. E dalt csupán férfi-kar énekelte, s az utolsó vers-szakokat maga Slavianskij fejezte be elhaló lírikus hangján, melynek vég pianissimói csudás hatást keltettek a hallgatóságban. Általán elmondhatni, hogy az orosz daltársulat nagy hódításainak titka az általok keresztülvitt pianissimókban rejlik, aminőket még soha nagyobb énektársulatoktól nem hallottunk, s melyek a mester rendkívüli türelméről, s a kar, mint nyers tömeg, óriási fegyelmezettségéről tesznek tanúságot. Pajzán, fris dalaik közt pedig legnagyobb tetszést aratott az „Oh szeretőm“, különösen pedig a „Mért adtok oly korán férjhez“ népdal, mely utóbbiban szintén a mester, Slavianskij excellált pajkos mimikával, sajátos vállvonogatással előadott danájában mintha a fiatal lány helyett mondaná : „Mit tehetek róla, hogy csapodár vagyok ? Miért adtatok oly korán férjhez“ ? — E vig danákban, is kitűnt a kar rendkívüli fegyelmezettsége, különösen a szűnj elek megtartásának bámulatos precisiójánál, s a gyorsütem páratlan rythmikai pontosságánál. A mondottakból látja a t. olvasó, hogy Slavianskij a programúi megtoldásában épen nem volt fukar, ami azt bizonyítja, hogy társulata gazdag repertoirral rendelkezik. De ez még nem volt elég. Hanem mikor bőségesen megtoldott műsora befejezése
