Eger - hetilap, 1890
1890-02-25 / 8. szám
8-ik szám. 29 -ik év-folyam. 1890. Február 25-én. Előfizetési dij: E.'esz evre . ő frt — kr Félévre . . 2 „ 50 ,, Segyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábon).t péti surhelv után 6. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilftérben egy petit- sorhelvért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Kifizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyifa könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Andrássy Gyula gróf. 1823 — 1890. hogy a magyar nemzetnek ismét nagy halottja van. megdöbbentette a lesújtó hir, hogy évében, Fiume melletti Voloscában. önfeláldozó neje, s gyermekei ápoló Középületeinken napokon át gyászlobogók hirdették Nem jött váratlanul, de azért az egész ország szivét mélyen Andrássy Gyula gróf, hosszas, kinos szenvedés után, élete (17-ik hová, kínzó fájdalmai enyhítésére, üdülést, enyliet keresni ment, szerető, karjai között elhunyt. Ki volt Andrássy Gyula gróf? Legjellemzőbben nyilatkozott róla dicsőén uralkodó szeretett királyunk, I. Ferencz József ő felsége, e nagyjelentőségű szavaival: „Leghívebb barátomat veszítettem el benne!“ Ki volt Andrássy Gyula gróf? Mindenki tudja, ki hazánk, s Európa legújabb törtönetével ismerős. E történelem lesz hivatva méltóképen megírni a nagy férfiú ragyogó tettekben, s páratlan sükerekben gazdag életpályáját, ama férfiúét, kinek nevét már is arany hetükkel jegyezte föl a történet múzsája hazánk eseményekben gazdag évkönyveinek legragyogóbb lapjaira. Ki volt Andrássy Gyula gróf? Kimagasló egyéniségének gyönge ecsetelése helyett, legyen szabad hivatkoznunk egy kiváló osztrák államférfin nyilatkozatára, ki gr. Andrássy Gyula elhunyta alkalmából, Bécstöbbet tett a birodalom az egyetlen a inben, egy népes pártgyülésben a következőket mondá nagy halottunkról : „Ő valóban hatalmáért és tekintélyéért, mint bármelyik állainférfia Ausztriának valaha! Ő volt férfin Európában, ki B i s m a r k herczegliez mérhető.“ Bold. Andrássy Gyula gróf liiilt tetemeit Voloscából Budapestre szállították, s ravatalát az akadémia palotája diszcsarnokában állították föl, ott, hol Deák Ferencz nagy hazánkfia is ravatalon feküdt. E csarnokban vette kezdetét ama ritka fényű gyász-szertartás, amely korunk és hazánk egyik legnagyobb férfiát méltán megillette, s minőhöz hasonlót Boldogult. hold. Gyű eml. Deák Ferencz temetése óta nem látott az ország fővárosa. .,5.,... v, j .. 1 a gróf ravatala a hála, kegyelet és barátság számtalan koszorúival volt elborítva. Ezek közt a legmagasztosabb vala ő felsége, Erzsébet király asszony, remek koszorúja. A szeretett királynő, a gyászszertartás napján, mély gyászban jött el a boldogult ravatalához, hogy ott mélyen meghatva, könnyes szemekkel imádkozzék a nagy halott hamvai fölött, — s koszorúját sajátkeziileg hetyezte el annak koporsójára. A beszentelés a múlt pénteken, f. hó 21-én, a délutáni órákban, az akadémia-palota csarnokában ment végbe, a legmagasztosabb egyházi szertartással, melyet az ország bíboros herczegprimása, Simor János ő emi- nencziája, fényes papi segédlet mellett, személyesen végzett, s melyen a birodalmi s magyar ministerek, több külföldi nagy követ, a külföldi konzulok, s hazánk nagyjai által környezve, királyunk ő felsége is részt. vett. Beszentelés után valódi fejedelmi pompával vonult ki az akadémia palotájából az impozáns gyászmenet, a katonaságtól, s a népek ezreitől környezve, az Andrássy-uton át, a magyar államvasutak központi pálya- liázaig kisérve a nagy halott koporsóját, honnét az, még az este külön vonattal Tőke-Terebesre, a családi sírboltba szállíttatott. Hasztalan járult Budapest főváros közönsége a gyászoló családhoz ama kérelemmel, hogy a boldogult hamvai az ország fővárosában, a haza szivében helyeztessenek, egy a főváros által építendő mauzóleumban, örök nyugalomra. A gyászoló özvegy s családja, nem teljesíthette a főváros kegyeletes óhajtását. Hadd legyen az, ki egész életét hazája jólétének s szolgálatának szentelé, legalább holta után, hamvaiban, kizárólag családjáé.
