Eger - hetilap, 1890

1890-10-28 / 43. szám

341

saját érdekében áll minél többeket a szőlőtelepítésre bírni, nehogy ha egy-egy határban, vagy talán egy-egy vidéken kisebb terjedelmű szőlőültetvények lennének, az egész környékbeli darázs, seregély stb. mind az ő szőlőjére támadjon és azt letarolván, neki alig hagyjon mit szüretelni.

Egyesült erővel diadalmasan küzdhet meg az ember a legtöbb természeti csapással; egymást törekvésében támogatva, kezet fogva haladva a kitűzött czél felé, az ember azt el is éri. A phylloxera elleni védekezésben is a czéltudatos munkálkodásra való egyesülés vezet czélhoz. Szükséges ennélfogva, hogy a községek, de különösen a gazd. egyesületek a közönséget a phylloxera elleni védekezésre szövetkezetekké tömöritsék. Ezen szövetkezetek nem csak az újonnan telepítendő szőlők összpontosítására törekednének ; hanem első sorban egy megbízható szakképzett embert tartanának, ki megfelelő terjedelmű amerikai szőlőtelepeket nagymennyiségű vessző-termelés czéljából rendezne és kezelne, hogy a szövetkezeti tagok e telepekről jó minőségű vesszőt, jutányos árakban kaphatnának és nem kellene azokat a külföldről méregdrágán, a hosszú út és talán a kevéssé gondos csomagolás folytán rossz minőségben hozatni; eltekintve attól, hogy az ily külföldi szőlővesszőkkel még a phylloxeránál is veszélyesebb szőlőellenség hurczoltathatik. be. Ugyan ezen szakemberek szaporítanának oltványokat azon czélból, hogy a szövetkezet tagjai azokról a vidéküknek megfelelő nemes szőlőfajok előállítására ojtó- vesszőket kaphassanak. Itt a szövetkezetnek azon fontos feladat is jutna: működésének területén lehetőleg egyfaju szőlő termelését meghonosítani, hogy igy az illető vidékeken évről évre ugyanazon jellegű bor termeltessék, mi az okszerű borkezelés és borértékesítés nagy kárára az eddigi vegyes ültetések mellett lehetetlen. — Ezen szövetkezetek nem támogatnák tagjaikat pénz- kölcsönökkel, hanem az illetőnek vagyoni állapotához mérten szőlőt telepíttetnének számára ott és úgy, hogy az neki és ezzel az összességnek javára legyen. A betelepítés költségei e szőlő jövedelméből lennének visszatérítendők.

Lankadatlan buzgalma vezérelte előadót azon kötelesség teljesítésében, melyet a kormány Magyarország szőlészetének meg- megmentésére reá bizott. Alig negyedfél éve, hogy itt Gyöngyösön az ojtás általi védekezésről előadást tartott, és az alkalommal hallgatóságának nehány ojtványt bemutatott — és ime, ma neki mutat be e vidék közönsége egy szakszerűen rendezett szőlészeti kiállításon az ország különböző részeiben folytatott eljárásokkal előállított ojtványok számos változványát, jeleid annak, hogy szava akkor nem volt elhaló szó a pusztaságban, hanem hogy

Virágzása korát érte el a Hírmondó mikor a „Magyar Kurir“-ra előfizetésre, hívnak fel; Szacsvay és Tállyai.

Melléklapjában, a „Magyar Musá“-ban fennen dicsekednek hazánk nagyjaival! A Molnárok-, Horváthok-, Rátokkal s Benkők- kel, kik fényt vetnek törekvéseikre.

De csak Bécsben sikerült (1787.) Szacsvainak hírlapját kiadnia, Szacsvay a maga lábán jár; szókimondó; a magyar nyelv fejlesztése, a szinügy előmozdítása, nevelés-állapotok : egyaránt szivén fekszenek. De végre is szabadabb mozgása Censori betiltó rendeletet vont maga után. (1793.)

1788. Pesten is megjelent az első magyar újság: „Magyar Merkurius“ 1789. „Magyar Merkur“ néven; csak a harczteret szolgálván, kevéssé szolgált egyszersmind a megindult nemzetiségi mozgalomnak ; bár ennek is mint Görög és Kerekes lapjának, a „Hadi és más nevezetes Történetek“-nek, hazafias czéljuk volt: nemzetök javának töltik kitelhető előmozdítását választották minden törekvésüknek tárgyává.

A vitéz ősök emlékét egyrészről feltartani, „másrészről pedig Nyelvünk gyarapodását hazánk két kebelében terjeszteni és siettetni virágzását“, volt ügyekezetök kútfeje.

De ezen felül még oda is néztek, „hogy éjjeli nappali szorgalmatos fáradozásuknak jutalmából Mások is fiúi igyekezetekre ösztönt és erőt vegyenek s nem késtek áldozatukkal a nemzeti- ügynek, milyen: „rész szerint a hasznos könyvek írására feltett játalom — pénzek, és egy nehány munkás Tudósok Írásaiknak közre bocsátása . . .“ (Görög D. Eletirása, 1834. Bécsben.)

Nemcsak, hanem a „Hadi és más név. Tört. szerkesztői a valósítása terére léptek annak is, a mit a „Magyar Muzeum“ szerkesztői vallanak : „A tanültság s világosságnak terjesztésére leg-nagyobb segélytségül szolgáltak — az elszámlálták — Nemzeteknek az Academiák és Tudós Társaságok (XIII. 1.) s „akkor közelittünk majd legnagyobb lépésekkel a tökéllettességhez, ha

e vidék népének józan eljárása rátérni iparkodik azon útra, mely a phylloxera által elpusztított szőlőinek újjáalakításához vezet. Meg van győződve, hogy ezek után Eger és Visonta borvidéke meg fogja tartani azon helyet, melyet eddig a borászat terén oly dicsteljesen és düshaszonnal birt.

A hallgatóság folytonosan éber figyelemmel kisérte a kormánybiztos fejtegetéseit, és miután határozatba ment a hevesm. gazd. egyesületet megkeresni, hogy a közönségnek egyesülés, szövetkezetek útján a phylloxera elleni védekezésben hathatós támogatást nyújtson: — ifj. Zrubka Ferencz, szőllőmüves, érdektársai, a kiáll. rend. bizottság elnöke pedig a gazd. egyesület nevében mondott előadónak, a hazai szőlészet megmentésében kifejtett buzgóságáért, köszönetét.

Reáliskolánkhoz.

Érdekes volt észlelni közönségünkben a sok találgatást év elején, vajon fog-e sikerülni megnyitni városunkban a reáliskolát; vajon lesz-e elég számú tanuló? stb. stb. a tapasztalat fényesen igazolta a várakozást: a megnyílt, 1-ső osztály növendékei létszáma könnyeden ugorta át a törvényes létszámot! A reáliskola szüksége tehát bebizonyult, mert, vajon hova lett volna az a 60 s néhány tanuló, kik jelenleg ott élvezik az oktatást ? . . . De ha szükségesnek bizonyult, a reáliskola: szükséges az is, hogy a belé helyezett bizalomnak meg is feleljen. Megfelel pedig minden tanintézet a bizalomnak akkor, ha a sok föltétel közöl, melyek mind közrehatnak valamely tanintézet virágzására, az első és legfőbb föltételt bírja, t. i. a kitűnő tanerőket. Mert lehet az intézet felszerelése, igazgatása stb. stb. bármi kitűnő, — ha az oktatókról ugyanezt nem mondhatjuk, biz akkor nem sokat érő lesz, s a belé helyezett, bizalom — legfölebb komikus bizalom lesz : a d e s p e r a t u s fugitivus szekundások bizalrr a, mely aztán, igaz hogy fizet, de csak annak, akinek a pénz „semper bene ölet“. . .

No, már hogy ilyen hírnévre s bizalomra vergődjék valaha az egri reáliskola is, úgy hiszem, tán még az sem óhajtaná, kinek tán hasznára válnék az e fajta hírnév. . . Az ily hírű intézet nem csak magában véve lenne megvetésre méltó, de főleg azért lenne kirívó e rútsága, mert önkéntelen összehasonlításra vinné a gondolkozó főket a városunkbeli egyéb, jó hírnevű, sőt első rangú intézetekkel.

több tudós Magyarok egybe-állván, Nyelvünknek s Tudományainknak elő-mozdittására Társaságot szereznek.“ (XVIII.) 1.). Görög és Kerekes maguk is, másokat is megnyervén terveknek, törekedtek e czélra.

Nunkovits György szerb püspök és pécsi nagyprépost neve hálás émlékezetben marad a nemzeti nyelv körül váló siirgölédése miatt 150 db. aranyat egy „Magyar Tudós Társaságnak,“ 30-at „egy jó Magyar Grammatikára“ szentelvén.

Buzgólkodásaik mindnyájoknak, ne adja Isten, hogy meg- szégyenitő emlékül maradjanak nekünk, a nyugalom szülte unokáiknak, de minden időben tisztes képéül maradnak a nemzetiség felépítésében. A közönség szemhatára nagyobb méretekhez szokott, tovább is akart, látni s tudott is, mint a mennyire úri domíniuma terjedett. — Messzevágó feladatot végeztek a kezdők: egyrészt a hazafias érzés élesztésében, másrészt a nemzeti nyelv s irodalom ápolásában munkálkodtak fáradhatatlanul.

Azonban, messzebb tekintő pillantással jegyzik vala meg már előbb a „Magyar Muzeum“ szerkesztői: hogy mindenkor a Poezis volt minden egyéb mesterségek közzül leg-első, mely a Nemzeteket vadságokból ki-vetkeztetvén, a méllyebb Tudományoknak elfogadására alkalmatosakká tette. (XV. 1. I. k.)

Általánosabban szólván: a szép és igaz ikertestvérekül szépen megférnek egymás mellett; Ízlés az ismeretekben is termékenyíti meg könnyen a lelket; a Kassai magyar társaság, — Bacsá- nyi, Baróti Szabó, Kazinczy — hírlapja ez útra tért.

A benne megjelent darabok részint költői, részint aestheti- kai tartalmúak, részint egyes' írók törekvéseiről közölnek adatokat. Költői darabjai között némelyek a tisztább költői czél mellett hazafiui és nemzeti erények s erkölcsökre buzdítanak, egészben arra valók, hogy ők is részt, vegyenek a törekvésben, mely „Hazánk fiait a Szépnek és Kútnak, az Igaznak és Nemigaznak a Tökélletesnek és Hibásnak megkülönböztetésére, s eleven érzésére vezérellye.“ (XIX. 1. k. M.: M.)