Eger - hetilap, 1890
1890-08-12 / 32. szám
255 Honi ipar. Figyelemreméltó, de sajnos azon tapasztalat, hogy nálunk az ipar terén a verseny a legtöbb esetben távolról sem tisztességes, sót az csúnya versenygéssé fajul: mert az iparosok igen nagy része, fájdalom! nem gyártmányai jóságával és jutányos árakkal törekszik magának folényiséget szerezni, hanem a régibb gyárak és ipartelepek, sőt a némileg nagyobb műhelyek is egyeduralmat követelnek magok részére az újabb ipartelepekkel s vállalatokkal szemben. Ha tehát új gyárat teremt valaki, mely a korszerű igények követeléseinek az által is megfelel, hogy a technika legújabb vívmányait, alkalmazza, s igy az eddig gyártott iparcikkeknél jobbat és jutányosabbat bir előállítani, akkor a régibb gyárak, melyek már rég túlhaladott berendezéseik által és műhelyeikben, minthogy azok nem szerelvék föl a legújabb és a legjobb technikai eszközökkel, távolról sem képesek csak megközelítő jóminöségü és olcsó árukat készíteni, összes erejüket arra fordítják, hogy a nálok jobb új gyár ellen a legszemérmetlenebb úton-módon is áskálódjanak. Ha ily régibb gyárak tulajdonosaiban a honszeretet csak legkisebb szikrája égne, bizonyára örülnének, hogy az uj gyár, nem kiméivé fáradságot és költséget, azt éri el kitűnő és jutányos készítményeivel, amire ők képtelenek voltak s le tek volna: kiszorítja a nemzetünket szipolyozó külföldi drága, silány, sőt gyakorta szerfölött rósz gyártmányokat. De minthogy a honszeretet ily, rendesen külföldről hozzánk beszakadt s ideiglenesen letelepedett, magyarul nem értő, német üzletvezetést gyakorló czégeknél, amelyek ha a magyar kenyerén jól megtollasódtak, sietve vonulnak vissza földeik közé, ös- meretlen, kaján irigység szádja meg őket az új gyár sikerei miatt, és latba vetve az évek során, mig őket túlszárnyaló versenytársok nem volt, szerzett, összes befolyást, annak révén mindent, távolról sem riadva vissza még a legbecstelenebb eszközöktől sem, elkövetnek, hogy a fölöttük álló, törekvő, magyar új gyárat károsítsák, sőt. ha bírnák, megsemmisítsék. így járt a már néhány év előtt létesült Tarnóczy Gusztáv- féle gazdasági-gépgyár, mely bővíteni akarván működésén, a legújabb technikai vívmányok sükerűlt alkalmazása és több új remek találmány fölhasználása által nemcsak honunk legjobb, hanem a legkitűnőbb külföldi gyárak közöl is nagyon kiváló tüzfecskendő- gyárat rendezett be. Minthogy Tarnóczy Gusztáv, ki a legszorgalmasabb országgyűlési-képviselők közé tartozik, beható, süke- res tanulmányozás után oly tökéletes-rendszerű tüzfecskendőket szabadalmaztatott tüzfecskendő-gyárának, melyek napjainkban nemcsak az egész országban, hanem Európában és Amerikában is a legtökéletesebbek s azért mégis a legjutányosabbak, (ezért számos külföldi megrendelést is kapott ezen tűzfecskendógyár), — Szakaszvezető, nézze meg az itt álló leányt jól, és vallja, ez akarta-e önt legyilkolni? — Ez ; — válaszol Laczi földre sütött szemekkel és heves felindulástól remegő, alig kivehető, csendes hangon. Mikor Laczi belépett, a leány szemei villámokat szórtak és arcza elhalaványodott, de csak futó pillanatra; a másik pillanatban már élénk pírban égett a gyönyörű ábrázat, és a fekete szempár villámainak enyhítésére a pillák félig lehunyódtak. Rövid pillanatra a leány keble megszűnt dobogni is, azután pedig már megszakadással fenyegetette. Es amint Laczi megindult, hogy a szobából eltávozzék, a szép vádlott kimondhatatlanul gyöngéd kifejezéssel függesztette rá tekintetét és mintha mélyen az emlékezetébe akarná vésni arczát, szemei még akkor is az ajtót nézték, mikor az már bezárult Laczi után. — Talán szereted Virágh szakaszvezetőt? — Hangzik fel ismét a hadbíró vallató szava. — Jók. — Haragszol rá? — Igen. — Miért ? A leány kissé megállapodik, mintha haboznék; majd azután szilárd, remegéstelen csengő hangon, mint aki tisztában van sorsával, válaszol. — Mert hazámnak ellensége, leigázója, alávaló, hitvány nép. A hadbíróság a megelőző, gyakori eseteknél már hozzászokott a kiolthatatlan gyűlölet hasonló nyilvánulásaihoz; de a gyöngéd alkatú, karcsú, szép leánynál mégis meglepi a megfékezhetet- len szenvedélynek ez a heves kitörése. Csupán az elnökölő ősz alezredes kék szemeiből sugárzik jóakaró részvét, csupán az ő ajkain jelentkezik szelíd mosoly és csupán ő érti ezt a szenvedélyes kitörést, a hadbíróság többi tagja régibb, ódonberendezésű ezen gyáraink, melyek, úgy mellékesen, tüzfecskendőket is állítottak össze, azt hiresztelték a kitűnő gyárról, miszerint nem létezik. Mikor azután ezen híresztelésük hazugságnak bizonyult be, ráfogták az őket túlszárnyalt új gyárra, hogy vásárolhatók ugyan ott. tüzfecskendők, ámde azok külföldi, nagyon silány gyártmányok. Midőn pedig az egész ország minden vidékén saját szemeivel győződött meg a közönség arról, hogy a Tar- nóczv-téle tüzfecskendők nemcsak kitűnőek, hanem azok annyival olcsóbbak más készítményeknél, miszerint azon községek, amelyek Tarnóczy-féle tüzfecskendőket vásároltak, 100—120 forintnyi megtakarításhoz jutottak, daczára, hogy beszerzett tűzfecskendőik jobbak, mint azon elavult-rendszerű tüzfecskendők, melyeket a régibb gyárak utazó ügynökei törekedtek rábeszélésük különféle csinjával-binjával uyakokba akasztani, akkor ily gyárak megvesztegetésekhez is folyamodtak. De ennyi fondorkodás, cselszövény aljas megvesztegetés sem volt ily czégeknek elég; mert mikor mindennek daczára a „jobb“ és „jutányosabb“ győz készítményeik fölött, a Velencze aljas bérgyilkosait fölbérlőket jól-rosszul utánozva, egészen indokolatlan párbajok útján törekszenek a honi ipari fejlesztése körül máris elévülhetetlen nagy érdemeket gyűjtött országgyűlési-képviselőt láb alól eltenni. Hát bizony ez undorító látvány! Különfélék. — Primitia. A ft. cisterci rend fiatal generatiójának egyik legkitűnőbb tagja, ft. Dr. Werner V. Adolf ur mutatja be aug. 15-ikén, Nagy boldog-Asszony napján, 8 órakor első sz. miséjét a Mindenhatónak a cisterciek templomában, Nsgos és ft. Szvoré- nyi József főgymn. igazgató ur vezetése, s az itthon levő tanárok segédkezése mellett. — A pécsi dalárda hangversenyének érdekében alakult nagy bizottság tagjai, a vég leszámolás czéljából szíveskedjenek e hó 15-én délelőtt 10 órakor a városház termében tartandó tanácskozásra megjelenni. Szederkényi Nándor, elnök. — Iskolaügy. Tudomására hozza a t. szülői közönségnek alulirt igazgatóság, miként a vall. és közokt. kir. ministerium, közelébb kiadott rendeletében, közelgő isk. évre, valamint a jövő évekre is, a középiskolai (főgymnas. és reálisk.) tanulók fölvételét és beírását szept. hó három első napjára tűzte ki. A fölvételi, javító és pótvizsgálatok azonban előleg, augusztus 30, és 31-ikén (regg. 8—11 ór.) lesznek megtartandók. Megjegyzendő pedig, hogy az előleges fölvételi vizsgálatra csak nem; mig ezek indulatosan felugráltak székeikről, ő nyugodtan ülve maradt és mosolyog tovább, szelíden, jóságosán. Nem is igen érthető az, legalább nem mindenkire nézve érthető, hogy amikor valakit főbenjáró bűnnel vádolnak, akkor az a valaki felingerelni igyekezzék biráit, akik neki élet-halál urai és akik előtt másképen viselkedve, talán meg is menekülne. A bizonyítási eljárás befejeztetvén, Mariczát a két szuro- nyos őr kikiséri a szobából, majd csengetésre ismét bevezeti, hogy meghallgassa a hadbíróság Ítéletét. Valamennyi bíró felemelkedik s az ősz alezredes, — mintha csak társalgást folytatna, — mosolyogva hirdeti ki, hogy a hadbíróság Maricza Jovanovát gyilkossági kísérlet és ő Felsége egyik katonáján emberölésre alkalmas eszközzel elkövetett testi sértés miatt halálra Ítéli. A halálos Ítélet végrehajtása 24 óra múlva foganatosítandó. Ezután az elnöklő alezredes felemelve az asztalról az ott elhelyezett fehér kis pálczikát, ketté töri és az elitéit lábaihoz dobva, e szavakat mondja: — Istennél a kegyelem! És az ősz elnök ajkán ez utolsó szavak kimondása után, ismét megjelenik az a szelíd és jóságos, de rejtélyes mosoly. III. Az éj vaksötét ; a sűrű felhők alacsonyan úsznak és csak olyankor láthatók, mikor villám czikázik át rajtok, pillanatra megvilágítva a földet is; a levegő nyomott; a lomha szél néha ugyan megkísérli felkerekedni, de csupán annyi sükerrel, hogy felkavarja a szemetet és a szeme közé csapja annak, aki nem igyekszik fedél alá menekülni. Minden jel arra mutat, hogy nagy vihar készül. A börtönök elé rendelt őr a faköpenyegbe menekül és örül, hogy van hová moghuzódnia. Az elitéit czellája elé külön őr is