Eger - hetilap, 1890
1890-07-29 / 30. szám
237 Az egri reáliskola ügye. Eger város részéről 1890. július hó 24-én tartott képv. test. ülés jkönyvének részes kiírása: Olvastatott a kir. vallás és közoktatásügyi miniszternek f. évi 28678. szánni leirata az Eger városban felállítandó alreális- kolára vonatkozólag. — Ugyanez alkalommal olvastatott az al- reáliskola ügyében kiküldött bizottság véleményes előterjesztése. Végeztetett: A felolvasott miniszteri leirat, a mennyiben az a városi képv. testület f. évi 5431. és 6005. sz. határozataiban foglalt feltételeknek megfelel, tudomásul vétetik s a reáliskola szervezése tekintetében következő intézkedések tétetnek. Az alreáliskola első osztálya f. év szeptember hó 1-én egyelőre községi jelleggel, de azon határozott kijelentéssel fog megnyittatni, hogy hajlandó ugyan a város ezen iskola fenntartási költségeit a folyó év szeptember havától addig, mig a törvény- hozás e czélra fedezetet nyújt, viselni, de csak is a város által, az iskola felállításának első évére kötelezett 750 frt azaz hét- százötven frt erejéig. Az iskola elhelyezésére Végh Gerő Szent-János utczai házának emeleti része évi 420 frt bérösszeg mellett 1890. év szeptember 1-től két évre kibérlendő, és úgy ezen bérlet megkötése, a helyiségek szükséges átalakítása, valamint a bútorzatnak a bizottsági véleményhez csatolt tervezet, szerinti sürgős elkészítésével a polgármester bizatik meg. A' reáliskola első osztályának megnyitásával a városra az elvállalt kötelezettségek alapján, a következő költségek állapit tatnak meg: 1. az iskola fenntartására ..................................... 750 frt 2 . az iskola-helyiség fűtésére.........................45 „ 3 . az iskola-szolga díjazására............................ 200 „ 4. az iskola-helyiség bére..................................... 420 „ 5 . a tanterem és tanácsterem bebútorozására 600 frt összesen : , 2015 frt azaz kétezertizenöt forint. Minthogy azonban ezen rendkívüli kiadás a város 1890. évi költségvetésében fedezetet nem talál, ezen összeg fedezése az 1886. évi XXII. t. ez. 128. §-a alapján pótköltségvetés utján rendeltetik előállittatni, úgy azonban, hogy azon szükségletnek fedezésére a regale-kártalanitási összeg után 1890. évre az állam részéről kifizetendő kamat megfelelő része leszen felhasználandó. Az igazgatás és tanítással megbízandó egyéneket illetőleg, habár a képviselő testület f. év juliushó 6-ról kelt 6579. sz. határozatával Orlovszky István közép tanodái okleveles tanárt már egyhangúlag ajánlotta, mindazonáltal tekintettel azon körülményre, hogy újabban igazgatóul Szabó Ignácz fógymnáziumi nyilvános rendes tanár hozatott ajánlatba, a ki magán-uton oda nyilatkozott, hogy megbízatása esetén az igazgatói teendőket, szülő-városa nyomasztó anyagi viszonyai iránt való tekintetből, kész minden tiszteletdij nélkül teljesíteni, s ki ismert szakképzettségénél fogva az igazgatói állásra kiválóan alkalmasnak találtatok; ennélfogva ez úttal az igazgatói állásra Szabó Ignácz fógymnáziumi tanár, a tanári állásra pedig Orlovszky István középtanodai okleveles tanár hozatik javaslatba, a rajztanitás ideiglenes ellátásával Kiss Alajos helybeli ipariskolai rajztanitó, a tornatanitásnak ugyancsak ideiglenes ellátásával pedig Csepreghy Gyula itteni községi iskolai tanító és okleveles toruatanitó bizatik meg; a hit tanítás ellátása iránt az iskola megnyíltával, az illetékes egyházi hatóságok fognak megkerestetni; mely körülményről, illetőleg az iskola ilyetén szervezése felől a vallás és közoktatási m. kir. miniszterhez. a tanitók okmányainak bemutatása mellett, felterjesztés intéztetni határoztatik. Mindezekből kifolyólag, oly czélból, hogy a reáliskola benépesítése biztosittassék, a polgármester megbizatik, hogy ezen reáliskola szervezését és megnyitását a vall. és közoktatásügyi miniszternek elől is felhívott 28678/90. sz. leirata értelmében a legszélesebb körben tegye közhírré. Végül a mennyiben ezen iskola számára kibérelt helyiség az első évben egészen nem szükségeltetik, annak felesleges része albérlet utján értékesítendő és az abból befolyó bérösszeg fog fedezetül szolgálni az iskola helyiség szükséges átalakítására és a bérlet leteltével a mostani állapotokba leendő visszahelyezésére, melynek keresztülvitele, illetőleg a szükséges intézkedések megtétele szintén a polgármesterre bizatik. Irodalom A közmondásokról. Akik a lapok irodalmi rovatát figyelemmel szokták kisérni, azok előtt valószínűleg már többször föltűnt az a sok ismertetés, bírálat s több efféle kurtább, hosszabb közlemény, mely Sirisaka Andor pécsi tanítónak munkáiról szólt. Azelőtt „A babonáról“ szóló népkönyvével vonta magára a figyelmet, később az „Anyósok Könyve“ ez. élezés munkájával tréfáltatta meg a szegény anyósokat. Legújabban pedig egy na- gyobbszabásu népirodalmi, illetőleg nyelvszaki munkával állt elő. Ezen — valóban figyelemre és pártolásra érdemes — munkájának czime: „A magyar Ki zmondások Könyve.“ Tartalma: Előszó. Tanulmány a közmondásokról. Szvorényi, Ballagj, Erdélyi s mások után. Bevezetés. A közmondás fogalma, eredete és fejlődése, különböző elnevezései, haszna, kiterjedése, módja és modora; jelviség (Symbolismus) a közmondásokban. Nyelvsajátság, nyelvvirágok. A közA drága perczek gyorsabban repülnek, Az ártatlanság fénye ellobog; Feslő bimbók, serdülő szép leánykák, Ti sem lesztek soká ily boldogok! — Szirma, 1890. , Apostol Bertalan. A pécsi daloskor. A jövő szombaton, f. é. aug. hó 2-án érkezik körünkbe a „Pécsi Dalárda“ hogy itt, Egerben, jótékony czélra, hangversenyt rendezzen. E hangverseny változatos és érdekes műsorát lapunk más helyén találja a t. olvasó. Kezdetben az volt hir, hogy a pécsi Dalárda f. é. aug. hó folytán hazánkban hangverseny-körűt at teszen, s e körútba foglalja egri hangversenyét is. Utólag értesülünk hogy e körút terve abban marad, s a pécsi dalosok ezúttal csupán Egerbe jönnek el, hogy itt. nemes szivük szokott sugallatát követve, egy jótékony czélu hangversenynyel kapcsolatban, kedves barátaik, az egri daloskor tagjainak társaságában pár kedélyes, pár vidám napot töltsenek, s egyszersmind, Ígéretükhöz képest meglátogassák a pécsi daloskor egyik szeretve tisztelt barátját, ft. dr. Maczki Valér egri főgymn. tanárt, ki a lefolyt isk. évben, még mint pécsi főgymn. professor, közvetlen körükből csak imént jött Egerbe, uj állomáshelyére. A pécsi daloskor e látogatása nemcsak az egri daloskörre, nemcsak dr. Maczki Valér t. barátunkra, de nagy mértékben megtisztelő Eger városára nézve is. S e megtiszteltetést mi igaz, őszinte, szeretetteljes tisztelettel s tőlünk telhető szives magyar vendégszeretettel fogjuk viszonozni, s megköszönni. Mert a pécsi daloskor méltán megérdemli azt. Nemcsak azért, mert ez úttal, látogatásával, s itt rendezendő hangversenyével kizárólag városunkat kívánta megtisztelni, hanem azért is, mert a pécsi daloskor egyike ama hazai művész-egyleteinknek, mely nemcsak széles e hazában, hanem messze külföldön is kivívta a magyar név dicsőségét, s alig van egyletünk, mely a magyar név dicsőségére s a magyar zene, s főleg a magyar négyes-dal kifejlesztésére oly sokat tett, s annyi áldozatot hozott volna, mint a pécsi daloskor. A pécsi daloskör 1861-ben alakult ; tehát egyike a legrégibb vidéki daltársulatoknak hazánkban. Mint ilyennek, egyik kiváló érdeme az, hogy mig mellette a provincziális dalkörök részint megszűntek, részint újabbak keletkeztek, melyek időről időre aztán ismét elszunyadtak, hogy rövidebb vagy hosszabb idő múlva, phőnixként, újra földtámadjanak: addig a pécsi daloskor keletkezésétől kezdve mind e mai napig szakadatlanul fönállott, s ma már innen-onnan harminezéves viszontagság- teljes, de fényes múlt áll mögötte. Már ezért magáért is megérdemli. hogy kalapot emeljünk előtte. Hasábokat kellene tele írnunk, ha mindazon érdemeket el akarnék sorolni, melyek, egybefüzve, kétségkívül a legszebb s legbecsesebb koszorút képezik azok között, melyekkel a pécsi daloskört, diadal-utjában, mindenütt, ahol csak megfordult, a müveit közönség a legfényesebb ovácziók mellett elhalmozta. De
