Eger - hetilap, 1890
1890-07-22 / 29. szám
228 talis építmények tervezetei megbirálás végett az Akadémia arch, bizottsághoz utasittassanak. Hasonló tartalmú kérelemmel fordult a hazai püspöki karhoz is. A gazdászati szakosztály sem maradt hátra eredmény dolgában s értekezései közül kivált mindenek felett helyi érdekénél fogva Entz Ferencz jeles előadása Eger borvidékéről, melyben ritka szakértelemmel irta le az ottani szőlőmivelési módot, a szüretet és borkészítést Egerben. S hogy Hevesmegye és a Jászkerület gazdászata és műipara mily fokon áll? azt az ezen megyék gazdasági egyesülete által rendezett nagyszabású kiállítás mutatta be a gyűlés tagjainak. Az erről szóló részletes jelentés a munkálatokban olvasható. (371—386. és 394—397. lap.) Hasonlóan kimerítően leírva találjuk ezekben Eger városa tudományos, jótékony és egyéb társadalmi intézeteit, mint a társadalmi szakosztály itteni működésének eredményét, névszerint a lyceumi főtanodát, a papnöveldét, a főgymnasiumot, az érseki tanitóképezdét, a rajziskolát, az angol kisasszonyok nevelő-intézetét, a vallásos finöveldét, az elemi tanodákat, az ovodát, a katholikus legényegyletet, az irgalmasrend kórházát, az egri szegények intézetét és az irgalmas nénik női kórházát, a Rajner Károly alapítványát, az árvaházat, dolgozóházat, a fogházakat és a temetőket. A gyűlés administrativ ügyei közül megemlítendő, hogy az eddigi 5 frtos tagdíj már ezen gyűlésre is 6 írtra emeltetett; az alapszabályoknak átdolgozására a központi választmány utasitta- tott (392 lap), — és a gömörmegyei bányászat emelése érdekében Rozsnyó és Dobsina városok által kitűzött 200 frtnyi pálya- dij Kaufmann Camillo bányászati mérnöknek Ítéltetett. (33. lap). Az Egerből tett kirándulások mind tudományos értékkel bírtak. Az első az egri főkaptalan szives meghívása folytán a bátori kőszénbányákba volt. Itt a gyűlés tagjai 100 irtot gyűjtöttek egymás között, mely kezdő alapítványát képezte a munkások javára tett segélypénztárnak. A másikat az ásvány és földtani szakosztály tagjai egyik gyűlésük helyett az érdekes Eged hegyre és a tárkányi-völgybe tették. A harmadikat az egész vándorgyűlés tette Párádra, ezen nevezetes gyógyhely megismerése végett, hol rendes közgyűlést is tartottak, melyben Losteiner Károly fürdőorvos a fürdőben- tett gyógytani észleleteiről, és Erdei Pál a mátrai bányamivelés történetéről értekeztek. Számos maradandó emlékein kívül ezen gyűlést is érem örökíti meg. -------------Az „EGER“ tárczája. A sír szélén. Hatlövetűt dug zsebébe Ámornak üldözött fia. „Ó — úgymond — a csalfa lánynak Most már majd lesz mért sírnia. Kétségbeesett arczával Le a „Szépasszouy-völgybe“ megy, S már bősz csövével homlokán, Kezében a mordály remeg. De im a „Disznóié“ felől Varázshangok érkezének, S lehanyatlását varázsiák Az ifjú gyilkos kezének. S. V. A válóper vége. — Elbeszélés. — A bíró feltette szemüvegét és kihirdette az ítéletet. A bámészkodó népség kutató szemeivel a peres feleket vizsgálta. Az ítélet pedig igy szólt: Kondor Pál és Kondor Pálné, született Karácsony Auna között a házasság, kölcsönös, engesztelhetetlen gyülölség indokából, felbontatik, stb. Azután következett az indokolás. Egerváros érdekében. D. B. oklevele? tejgazdásztól. Az „Eger“ lapban megjelent „Tej mint méreg“ czimü czik- kek olvasása után igen könnyű felfogni horderejét annak, hogy minő előny rejlik abban, ha egy városnak módjában áll szükségletét friss, hamisítatlan tejjel ellátni. Ennek pedig igen könnyű módja van. Ma már az összes létező gazdasági egyesületek egyhangúlag az állattenyésztést tűzték ki feladatukul, tekintetbe vételével a helyi, s talajviszonyoknak, s ahol csak lehetséges, a szarvasmarha tenyésztésének juttatják az elsőséget, mert ez által nemcsak hogy jó igavonó állatokat nyerhetni, hanem a tejtermelés által hasznosítani lehet a felhasznált takarmány-anyagot, sőt ami több, ezen irányelv szövetkezés által lehetségessé teszi a városoknak jó, friss és hamisítatlan egészséges tejjel való ellátását, s kikerülhetővé teszi a hamisított piaczi árut, melyre elmondhatni, hogy nem található oly tej, mely egy vagy más módon hamisítva nem volna. Tudvalevő dolog, hogy a tej értékét a tejzsirja, vagy más szóval a tejszín képezi; ennek elválasztása után a tej elveszti eredeti, kissé sárgás színét, s vizenyőssé, kékessé válik. Ennek palástolása aztán a helyi szokás szerint változik; igy például, hogy a vizezett tejnek a frissen fejt tej kinézését megadják, habbávert tojásfehérjét, vagy ha még ezzel is takarékoskodnának, habos tojásfehérjét és szappanhabot keverten tesznek a tejhez, még pedig úgy, hogy külön edényben tartva a habot, azt a tej kimérésénél a tejfelületére kanalazzák. A vizenyős tej Ízetlenségének eltakarása, s a tej testesebbé tételére pedig használnak lisztet vagy enyvet, vagy gummit, vagy dextrint, s ezeket apró adagokban a tejhez habarják, vagy finoman szétdörzsölt borjú vagy bárány agy velőt használnak. Az 1883-iki statisztikai adatok szerint Budapest 1.460,000 liter vizet tej gyanánt vásárolva, 177,040 frt erejéig csalatott meg. Ki van mutatva, hogy New-Yorkban a közönség naponként 149,999 hectoliter tej fogyasztása mellett 1388 hectoliter vizet fizet meg. Feser, statisztikai adatok alapján, kiszámította, hogy Berlinben évenkint mintegy 600,000 forintnyi összegig fogyasztanak vizet tej helyett. De a tej hamisításának elmondásával nem értem végére azon bajoknak, melyek az ily felügyelet nélküli istállókból származott tejjel széthurczoltatnak; mert vájjon ki ellenőrzi, hogy egy tuber- culózisban szenvedő tehénnek, vagy egy pokolvarban megbetegedett A két perlekedő nagyot lélekzett. A két ügyvéd pedig mosolygó arczot vágott az ítélethez s a kezüket dörzsölték. A hallgatóság meg volt elégedve az ítélettel. Dicsérték a birák tapintatos modorát és az ügyvédek praktikus ügyességét a védelemben. Tehát mind a két fél megnyerte a pert. Szabadok voltak. A per be volt fejezve. A bíró még egyszer kérdezte: — Megértették? Két, alig hallható igen volt a válasz. A közönség tódult kifelé. Az öreg Karácsonyné szelíden megfogta a fiatal asszony karját, oda hajolt hozzá s fülébe súgta: — Szabad vagy megint. A gyűlölt köteléket kettévágta a törvény. Most már idegen neked ő. A fiatal asszony keble hevesen hullámzott. Könyei kitörőben voltak. De erőt vett magán. Felelet helyett azt mondta: — Menjünk, anyám. Kisiettek. Künn a tárgyalási terem előtt sorfalat képezett a kiváncsi tömeg. Mikor pedig haza ért a fiatal asszony, kimerülve roskadt egy székre. Az arcza fehér volt. Az ajka szederjes, mint egy halotté. Fejében keringtek a zavaros gondolatok. Agya kábult volt. Maga megtört. — Kimerültél ugy-e? Igazán kíméletlenek ezek a birák. — Szólt boszankodva Karácsonyné. — Mennyi ideig tárgyalnak egy pert. És nem tudják meggondolni, hogy mennyi kellemetlenséget okoznak vele egy fiatal léleknek. En Istenem. Szegrül-végre kifaggatják a tanukat. Nem szent előttük a családi élet sem. Belehatoínak mindenbe. Nyilvánossá teszik, a mi titok volt. És raegrontnak egy fiatal életet. A fiatal asszony könyekre fakadt és keservesen kezdett zokogni.
