Eger - hetilap, 1890

1890-01-21 / 3. szám

22

Hennán Gézáné, Hováth Kálmánné, Kalmár Istvánná, Kronberger Ferenczné, Lang Lászlóné, Morvay Sándorné, Papp Sándorné, Tamasik Györgyné, Torjay Károlyné. A mamák: Bástliy N-né Bozó N-né, özv. Bozóné, Brájer Jánosné, Dubniczky Mórné, Gaál Mátyásné, Hanzéli Istvánná, Hasselbauer Jánosné, Hornyák Józsefné, Kovács Albertné, Kovács Ignáczné. Majoros Sándorné, Mátyásy Györgyné, Máté Jánosné, Mazányi N-né, Megele Istvánná, Merczel Gáspárné, Pálinkás Istvánná, Permay Györgyné, Szaka Mártonná, Sir N-né, Tóth Istvánné, Turcsányi N-né, Verebélyi Dánielné, Vrabecz Mihályné, Yiberánszky Mórné, stb.

— Néh. Ligeti Antal, közelebbről elhuyt jeles festő-művész hazánkfiának, egriek birtokában levő, s lapunk múlt számában felsorolt festményeire vonatkozó tudósításunk kiegészítéséül tartozunk fölemlíteni, hogy dr. S a mássá József egri érsek ő exja birtokában nem két, hanem négy Ligetiféle eredeti kép vagyon. Ezek közt a harmadik, a legértékesebb, melyről múlt számunkban nem tettünk említést, egy keleti tájkép, egyike bold. Ligeti Antal e genrebeli legsükerültebb festményeinek, mely, mint érsek ő exja, a hazai festmüvészet kimagasló pártfogójának egyik legkedveltebb képe, az érseki belső termek egyikének feltűnő díszét képezi. A negyedik egy kisebb méretű, de szintén remek kivitelű kép, mely a schavniki kastélyt ábrázolja. — Megemlitendőnek tartjuk még, hogy a Véghcsalád birtokában is nem egy, de két Markóféle kép másolat van Ligeti Antaltól; egyik az „Aratás“, másik a „Keresztelés.“ Mint halljuk, mindakettő eladó.

— Ujonczozási határnapok. Az ez idei ujonczozási határnapok már meg vannak állapítva. A megállapodás szerint: Eger

város, mely 376 ujonczot állít elő, márcz. 3. és 4-én, az egri járás 1175 ujonczczal 5., 6., 7., 8. és 10-én, a pétervásári járás 644 ujonczczal 11 —14-én, a hevesi járás 733 ujonczczal 17—20-án, Gyöngyös város 375 ujonczczal 22—24-én; a gyöngyösi járás 905 ujonczczal 26 — 31-én, a hatvani járás 605 ujonczczal ápr. 2., 8. és 9-én, s végül a tisza-füredi járás 666 ujonczczal apr. 11—15-én fogja a sorozást megtartani.

— Néh. Szolcsányi Gyula, könyvkereskedő temetése, a múlt, kedden, f. hó 14-én ment végbe. Mily közkedveltségben állott elhunyt derék, szorgalmas, szerény és müveit polgártársunk, polgársainak körében, tanúbizonysága volt ama tömeges részvét, mely a boldogult temetésénél, községünk minden osztálya részéről nyilvánult. Az „egri koszorús dalkör“, melynek a boldogult mindvégig buzgó pártolója volt, a temetés alkalmával megható gyászdalok elzengése által adott kifejezést a bold, elhunyta fölött való mély részvétének.

— Köszönet-nyilvánítás. Azon súlyos csapások közepette, melyeket a Gondviselés szeretett férjem elhalálozása által legutóbb reám mért, vigaszul és mély fájdalmaim enyhítéséül szolgált azon kiváló részvét, melyet életem e legszomorubb napjaiban, leginkább pedig boldogult férjem temetése alkalmával jóakaróim, ösmerőseim és városunk tisztelt közönsége részéről sokféle alakban tapasztalni sserencsém volt; miért is kötelességemnek ismerem, e nagybecsű részvétért, a nyilvánosság utján legőszintébb köszönetemet kifejezni.

— Egerben, 1890. évi januárhó 16-án. Özv. Szolcsányi Gyulámé, szül. Skrobay Róza.

— Gyászhir. Götz Boldizsár, pályavégzett jogász, az egri arany fiatalság egyik derék tagja, élete 23-ik évében, hosszas szenvedés után f. hó 16-án elhunyt. A boldogult súlyos baja ellen Nizzába ment enyhülést keresni, de az örök tavasz és a tenger üde légköre sem tudta már meggyógyítani. Pár hét előtt haza jött — meghalni. Hamvait a múlt szombaton f. hó 18-án díszes egyházi szertartás mellett, közrészvét kisérte az örök nyugalom helyére.

— Gyászhir. Özv. Marssó Sámuelné, szül. Schnée Eszter assz. f. é. jau. hó 16-án élete 86-ik évében elhunyt. A boldogult hült tetemeit a nagyszámú gyászoló rokonságon kívül, városunk müveit közönségének tömeges részvéte kisérte az örök nyugalom honába.

— Paulovics Ignácz, f. hó I4-én élete 28-ik évében elhunyt Egerben. Temetése ugyanott f. hó 15-én ment végbe.

— Gyászhir. K i á 11o s s y Károly nyug. pénzügyi tanácsos, volt budapesti kir. adófelügyelő-helyettes, a Ferencz-Józsefrend lovagkeresztese, f. hó 9-én 70 éves korában elhunyt hevesmegyebeli Saár községében, hol nyugalmi napjait élte.

— Az influenza egy idő óta városunkban is aggasztóbb mértékben lépett föl, s különösen a múlt héten, egyebekközt a helybeli főgymnásium növendéksége közöl is számosakat támadott meg egyidejűleg, ugyannyira, hogy miután ugyanez időben a főgymn. tanárkarból is többen voltak betegek, az intézet igazgatósága kénytelen volt a múlt héten, f. hó 14-étől kezdve az előadásokat beszüntetni. A baj azonban immár szünőfélben van, s ha újabb akadályok nem merülnek föl, főgymnásiumunkban az előadások, holnap, szerdától, f. hó 22-kétől kezdve rendes folyamatot vesznek.

— Hatvan város ünnepe. Hevesmegyebeli Hatvan mezőváros e f. hó 16-án fogadta nagy lelkesedéssel s ünnepségek közt uj plébánosát, Krenedics Imre hatvani prépostot. Elfogadására az egész város közönsége kivonult a pályabázhoz, élén a tűzoltók, zászlóval és zenekarral. A megérkező prépostot a városi hatóság nevében Homonuay Szilárd aljegyző, az izr. hitközség nevében Fürst Ferencz, a tűzoltóság nevében Kolossváry László járási albiró, a tanítók nevében Vállyán Illés, az Jipartestület nevében pedig Pap József üdvözölte. A prépost meghatottan válaszolt az üdvözlő beszédekre.

— Magyar Írók élete és munkái. Id. Szinnyey József, a magyar irodalomtörténet és bibliográfia e fáradhatatlan munkása, harmincz éven át folytatott adatgyűjtés után nem sokára befejezi nagy lexikális müvét, amely a magyarországi Írók életrajzait és munkásságát lehető teljesen foglalja magában a legrégibb időktől a mai napig. A nagybecsű munkából most jelent meg az első füzet, mely id. A a c li s Mihály XVII. századbeli ág. ev. prédikátortól Andrád Elek e század elején élt székely drámairó névéig terjed. A most megjelent ötives füzetben valóban meglepő a roppant szorgalommal egybegyüjtött adatok sokasága és pontossága. A „Magyar Írók élete és munkái“ a m. tud. akadémia támogatásával fog megjelenni, s 4 kötetre vau tervezve, mely negyedévenkint ötives, összesen 32 füzetben fog a sajtó alul kikerülni, s remélhető, bogy 1896-ban az egész mű be lesz fejezve. Egy füzet ára 50 kr.

— „Magyar világ“. Vértessy Arnold jeles beszélyiró földink „Ezer elbeszélésiének gyűjteményes kiadásából immár a 67-ik füzetet kaptuk, mely „A tárgyaláson“, s „Szerénka“ ez. elbeszéléseket hozza. A beszélygyüjteményböl már eddig hét teljes vaskos kötet jelent meg, s mikorra az egész mű meg fog jelenni, egy igen becses, belletristikus kis könyvtárat fog képezni, melyhez minden t. olvasónk, erszényének minden érzékenyebb megerőltetése nélkül, igen könnyen ju'hat, ha a füzeteket, egyenkint 15 krért időről-időre magának megszerzi. Melegen ajánljuk e körülményt szépirodalom-kedvelő t. olvasóink szives figyelmébe.

— Rendkívüli irodalmi sikereket arat a „Magyar Szemle“ ezen Budapesten megjelenő kitűnő szépirodalmi hetilap. A közönség tetszése kiséri e lap reformált működését: nemrég kitűzött pályázataira pedig ötvennél több pályamű érkezett, melyek közt több igen becses munka van. Ajánljuk e derék szépirodalmi s kritikai hetilapot olvasóink becses figyelmébe. A „Magyar Szemle“ kiadóhivatala (Budapest, új-uteza 14.) kívánatra szívesen küld ingyen és bérmentve mutatványszámokat.

— A pestmegyei bál házi asszonyává a rendező bizottság az idén is szerencsés volt gróf Szapáry Istvánné sz. Ráday Borbála grófnő c>illagkeresztes hölgyet megnyerni, aki leányával: nemeskéri Kiss Pálné sz. Szapáry Vera grófnő csillagkeresztes hölgygyei az előző évi pestmegyei bálokon is oly szeretetre méltó előzékenységgel vitte a háziasszonyi tisztet, hogy közreműködése ezúttal is biztosítékot képez a bál fényes sikerére s örömmel fogadtatik mindazok részéről, a kik a pestmegyei bálokon kellemesen tapasztalták, hogy a háziasszony nem az emelvényen unja át az estét, hanem a bálra meghívottak társaságában kellemessé és feledhetetlenné teszi mindenkire a körében eltöltöltött időt. A leleményes rendezésben utolérhetetlen bálbizottság — melyről el lehet mondani, hogy nagy diplomátiával intézi ügyeit — ez idén is kiváló meglepetésben fogja részesíteni a közönséget a valóban ritka s még eddig utánozatlanul álló női tánczrenddel, melyről annyit már most is elárulhatunk, hogy az iwory-creme színű erdélyi szattyánbőrbe kötött s külső lapján a vezér-vármegye dombornyomatű czimerével ékesített könyvecskében minden egyes táncz allegorikus képben lesz feltüntetve, a mely rajzok elkészítésére a bizottság legjelesebb festőművészeinket — közöttük Munkácsy Mihályt is — fel fogja kérni. Miután a női tánezreu- dek valódi műremekek lesznek, s a festmények által nagy becsre tarthatnak igényt: a rendezőség elhatározta, hogy ezen értékes emlék utánzása és elárusitása nem fog megengedtetni s igy a bálban résztvevő hölgjreken kivűl senki sem juthat hozzá. A báli meghívók szétküldése e hó 20-án veszi kezdetét.

— Farsang. „A gyöngyösi jótékony nőegylet,“ mint a meghívó mondja: kedvezőtlen pénzügyi viszonyok közt levő pénztára javára, f. é. febr. hó 1-ső napján, szombaton, az