Eger - hetilap, 1890
1890-05-27 / 21. szám
21-ik szám. 29-ik év-folyam 1890. Május 27-én. Előfizetési dij: Egész evre . 5 frt — kr Félévre . . 2 „ 50 Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 4ő „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábodon péti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A bécsi gazd. kiállítás. (Eredeti közlemény az ,,E g e r“ számára.) A bécsi gazdasági és erdészeti kiállítást folyó hó 14-én ő Felsége megnyitotta. Magyarországnak a külföld előtt nem kell pirulnia, mert becsülettel megállja helyét, sőt a magyarországi gazdasági és erdészeti kiállítás határozottan felülmúlja az osztrák tartományok kiállítását. Pedig Magyarország kedvetlenül ment a kiállításra, az üzérkedő gazdát sok helyen visszatartotta nemzeti hiúsága. Régen jó lehetett, de ma már nem állja meg helyét az a közmondás, hogy: Jó bornak nem kell czégér. Czégér nélkül mai nap nincs vásár. Magyarországnak piaczot kell teremtenie a külföldön. Mit érnek*termelvényei, kincsei, ha nem tudja értékesíteni?! Életjelt kell adni magunkról, a müveit világ előtt kell bemutatni gazdagságunkat. A suton duzzogó ál hazafiasságra ne hallgasson a törekvő, haladni vágyó magyar gazda; ott mossa fényesre a magyar nevet, a hol két kézzel iparkodnak azt elhomályosítani. * A Rotunda déli portáléja képezi a kiállítás főbejáratát. A főcsarnok közepét a rendkívüli fénynyel emelt királyi pavilion díszíti. Itt nyitotta meg Ő Felsége a kiállítást. A Rotunda V* részét a déli portáltól jobbra a magyar gazdasági és erdészeti kiállítás foglalja el. A déli csarnok jobb oldali négy páholya 4 magyar four kiállításának ad helyet. Gróf Erdődy Ferencz uradalmai kiállításának díszére válnak a monyorókeréki óriási fatörzsek. Gróf Festetich Tasziló kiállítása, a főúri kiállítások közt, határozottan a legbecsesebb, ügy a tárgyak megválasztása, mint rendezése, szakavatott kézre vall. Érdekes itt a Fenéki majornak bemutatása. Herczeg Odescalchy Balthazár illoki uradalma fáival és boraival imponál. Gróf Eszterházy Miklós csákvári uradalma igen szép col- lectióban mutatja be az uradalom termékeit. Ugyanezen sorban gróf Karácsonyi Jenő rendezett kisebbszerű, de tartalomdús kiállítást, bemutatván az uradalomban termelt rizsféléket. Mellette gróf Chotek Rudolf uradalmának kiállítása kendereivel keltett feltűnést. A Rotunda ablakközeit a vármegyék kiállítása foglalja el. A sorban első Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, hol a gazdasági terményeken és eszközmodelleken kiviil homoki borok és házilag gyártott szeszféleségek mutattatnak be. Decoratióul sta- tistikai térképek és kimutatások szolgálnak, úgy szintén eredé- szeti és vadászati czikkek. Fejérvárraegye termelvényein kiviil a Zichy grófi uradalma épület-modelljeit mutatja be. Nyitravármegye terményeit, borait és házi iparát; Mosony- vármegye lápi termékeit és füzfonásait mutatja be. Somogyvármegye rendezte a legtartalomdusabb kiállítást, termékei, házi-ipara érdemes a tanulmányozásra. Statistikája a megye termésváltozatait ecseteli élénken, és e vármegye gazdagságának igazi tanúja. Somogyvármegye gyapjű-kiállitása maga egy érdekes tanulmány, mely fényesen beigazolja, hogy az okszerű haladás dúsan meghozza gyümölcseit. Borsodvármegye termékein kiviil kőszeneit mutatja be. Vadászati díszül egy óriási vadkant, mely a blikkben ejtetett, állít ki. Szilágy vármegye kiállítása nem üti meg a kellő mértéket. Komáromvármegye különösen kendertermelvényeivel keltett feltűnést. A magyar állami ménes-birtokok kiállítása kifogástalan. A változatosnál-változatosabb termelvények egész gyűjteményét látjuk itt, a bemutatott eszköz- és épület-modellek az intenzivitás netovábbjai. Herczeg Metternich Sándorné bia-bajnai, — br. Baratta Alajos poltári, Szász Coburg-Gotha herczeg magyarországi uradalmai rendeztek a ménes-birtokok mellett csinos kiállítást. Az országos malomegyesület, az olajgyárak és az Union •keményítő gyár ipari termékeiket mutatták be. A Rotunda oszlopzata közt tovább haladva, csinos csopor- tozatban találjuk Freistädter Antal, Rohonczy Gedeon, gróf Teleky Arvéd és gróf Szapáry Gyula uradalmainak kiállítását. Feltűnést kelt itt. Teleky Arvéd drassói uradalmának szárított zöldség-kiállítása, mely csinos dobozkákban staniol-lemezzel bevonva exportra szánt czikkeket tartalmaz. Toluamegye boraival, Esztergom megye meggyfa-prudoctu- maival, Liptó megye bőriparával kelt feltűnést. Mauthner Ödön kiállítása, egy maga tízszeresen felülmúlja az osztrák összes magkereskedők kiállítását. A rendkívüli csínnal és ritka szakértelemmel összeállított gyűjtemény maga egy tanulmány. Az orsz. erdészeti egyesület kiállítása úgy a szakértelem, mint a csín szempontjából mérlegelve, kitünően sükerűltnek mondható. Általános feltűnést keltett, hogy főpapi uradalmaink a kiállításon részt nem vettek. A kiállítás többi részéről s az időszaki kiállításokról alkalmilag még lesz alkalmam egyetmást közölni, mert vannak olyan részletek, melyek valóban megérdemlik a részletes megfigyelést. Serfözö Géza. gazdasági titkár. A munkás-kérdés. / ii. Hogy a munkás-demagogok, ez agyafúrt, proletár agent pro- vocateurök, akna-munkájokkal mennyi kárt tettek a társadalomnak, s a szegény munkásosztálynak hány ezer meg ezer tagját juttatták koldusbotra, űzték a börtönbe, s a halálba: arról az utóbbi évtizedek munkás mozgalmainak története, a legelszomoritóbb statisztikai adatokat tárja elénk. Nincs szándékom e gyászos képpel tüzetesen foglalkozni, — a történelem majd elmondja fölötte kárhoztató Ítéletét; — hanem rátérek a tulajdonképeni tárgyamra: a munkás-kérdésre, tekintettel a mi provinczialis viszonyainkra. Mint I. czikkemben emlitém, a munkás kérdés, melyért a
