Eger - hetilap, 1890

1890-04-29 / 17. szám

135 — Hymen. Mazányi Kálmán, m. kir. államvasuti tiszt­viselő a füzesabonyi állomáson, f. hó 26-án váltott jegyet Dobos Jolán kisasszonynyal, Dobos József, szatmári püspöki urad. mérnök kedves és müveit leánykájával, Hidvégen. — Phonograph. A világhírű Edison fonográfja, — mint lapunkat tudósítják, — rövid idő múlva Egerben is látható s hallható leend. A rendkívül érdekes mutatvány ideje-, helye- s egyéb részleteiről idejekorán fogjuk t. olvasóinkat értesíteni. „Munkás-ünnep!“ E czim alatt városunk utczasarkain a következő piros plakátokat olvassuk: „Május elsején, csütörtökön délután 2 órakor összejövetel a Petőfi nyári mulatóban. Eger munkásai! Elvtársak! Ti május elsejét, azzal a rendel (sic) és azzal a komoly méltósággal fogjátok megünnepelni, a mely a nem­zetközi prolel áriátust, a felszabadulás felé folytatott utján lelke­síti. ezen világtörténelmi eseményű tüntetésnél az egri nevet (!) fényesen lássák ragyogni, mutassátok meg, hogy önállóságra, sza­badságra érett népkánt fogja magát minden egyes viselni. Ezt a rendező bizottság elvárja mindenkitől.I Éljen a vasárnapi munka szünet! Éljen a 8 órai munkaidő! Éljen a munkás népek összetartó szövetkezete! — Az április 7-én tartott népgyü- Iés által választatott Rendezőség. Kedvezőtlen idő esetén az „Arany­szőlőben“ tartandó.“ — Kár, hogy a plakáton nem gyönyörköd­hetünk a „nemzetközi proletariátus“ következő felkiáltá­saiban: „Éljen a hétköznapi munka-szünet! Éljen a B1 áll­mon tag! Éljen a munka-idő felényire szállítása, s a munkabér megduplázása! Dupla lénung, nincs király! stb.“ Mert hát ez illik a „nemzetközi proletárokhoz!“ Különben, hogy kikből áll Egerben ez a „nemzetközi p r o 1 e t á r o k a t “ május 1-ső nap­jának (mely csütörtökre, s igy még csak nem is hétfőre esik. s igy „hlaumontag“ számba se jöhető épen olyan közönséges hét­köznap, tehát „munkanap“, mint a többi) megünneplésére egy­behívó „választatott rendezőség“, miután tisztes polgári nevét egyik se volt hajlandó a plakát alá Írni, — nem tudjuk. De mindegy. Azt hiszszük, tudja a rendőrség, s ez elés: arra, hogy elejét vegye az emez értelmetlen demonstráczióból könnyen származható visszaéléseknek, s botrányoknak, melyek néhány nap óta, a munkás-mozgalom örve alatt, már is többszörös éjjeli zavargások, sőt betörések alakjában vetik előre sötét árnyaikat. Különben majd élénk figyelemmel s érdeklődéssel fog­juk kisérni ezt az Egerben, május 1-én, „Szent Heverdel" napján tartandó munkás-ünnep lefolyását. — Azon elszomorító hír. melyet lapunk múlt számában, meg- bizható forrás után közöltünk, miszerint megyénk főispánja, a megye székhelyén. Egerben, nem találván állásához s családi körülményeihez megkívántaié alkalmas lakást, kényszerülve lesz megyénk más helyén venni állandó lakást, — a legújabb hírek szerint, talán még sem fog teljesedésbe menni. A magy kir. belügyministerium ugyanis, egy közelebbről érkezett leiratában fölhívja a megye közönségét, hogy miután a megye a főispáni lak­bér fizetéséhez 500 írttal köteles járulni, mely a kormány 600 írt­jával 1100 írtra egészül ki: a megye közönsége goudoskodjék, hogy ez összeg arányának megfelelő toké beszereztetvén, ez összegen a megye székhelyén egy főispáni lakásnak teljesen alkal­mas megyei épület emeltessék. A belügyminister e leirata még a most folyó évnegyedes megyei közgyűlésen fog elintézést nyerni. — Az egri szénkéneg-raktár, melyet Eger város kérelmére a magy. kir. földművelésügyi ministerium nem rég városunkban fölállított eddigelé, tudvalevőleg, nagyon mostoha dotáczióban része­sült annyira, hogy huszadrészben sem vala kielégíthető a kereslet. Most legújabban, Szederkényi Nándor Eger városa képviselőjének s városunk h. polgármesterének szerény közbenjárására, a földm. minister utasította a zalathnai főbányahivatalt, valamint a tarczali, ménesi és bpesti vinczellériskolákat, hogy az egri szénkénegtele- pet, az óhajtott 100 métermázsa széukénegmennyiség teljes kiegé­szítéséig minélhamarább lássák el, s az utasított intézetek már meg is feleltek a fölhívásnak, amennyiben a kellő szénkénegmeny- nyiséget az egri telep számára már útnak is indították, amint erről a nevezett ministerium városunk hatóságát leiratban értesítette is. E leiratban egyidejűleg a földm. minister arról is értesíti az egri szőlőbirtokos közönséget, hogy Muschinekféle fecskendő ezennel csak közvetlenül a bpesti gyárostól magától szerezhető be, a mi­nisztérium utján azonban csupán a franczia Vermorel-féle fecs­kendők fognak a telepekre elárusitás végett küldetni. — A muszkák Egerben. Slavianskij d’ Agrenew Dimitrij orosz nemzeti daltársulata a múlt szerdán, f. hó 23-án tartotta meg érdekes hangversenyét Egerben, az itteni nyári színkörben. Miután az orosz daltársulat Egerbe érkezését úgy a budapesti, valamint a vidéki lapoknak is egetverő magasz- talásaival illustrált, rendkívüli hírneve előzte meg, mihez nálunk még némi speciális, s az orosz hangverseny megtarthatását veszé­lyeztető epizódok is járultak: nem csuda, ha a hetek óta fölzak­latott közönségünk érdeklődése, s még inkább kíváncsisága, oly magas fokra hágott, hogy a hangversenyt megelőzőleg alig lehe­tett a közönség körében egyebet hallani, mint a következő kér­déseket: „Jönnek-e hát a muszkák? Lesz-e hangverseny? Hol lesz a hangverseny? Mikor jönnek az oroszok? stb. melyekhez a felfogások, s a sym- és antipathiák mértéke szerint, bizarrnál bizarrabb kombinácziók fűződtek és terjedtek szét közönségünk köreiben. Végre, midőn bizonyossá lett, hogy a muszkák szerdán, a hangverseny napján, az esti vonattal megérkeznek, úgy az egri pályaház perionját és környékét, valamint a hatvani utczát is egész a színkörig, a lakosság minden osztályából egybe- sereglett, oly nagy közönség lepte el. mely számra nézve alig ha engedett a csak imént, a főispáni fogadtatás alkalmával egybe- gyült néptömegnek. Láttunk a csoportozatokban olyan úri embe­reket is, akik, mint a muszka-hangverseny határozott ellenesei, felé se mentek a konczertnek, de azért az utczára eljöttek, hogy legalább láthassanak eleven muszkát — ingyen. — A meg­érkező oroszokat a kíváncsiság e fogadtatása egyátalán nem lepte meg. ügy látszik, mindenütt hasonlóban részesültek, s már egész a közönyösségig megszokták. Alig rendezték el tehát málháikat, azonnal megindultak: a nők kocsikon, a férfiak s gyermekek gyalogszerrel. Nagyon érdekes volt az egri hatalmas suhancz-sereg által körülözönlött muszka gyerekek csoportja, kik katonailag fegyelmezett páros rendekben, komoly, méltóságos arcz- kif-jezéssel s léptekkel haladtak a hatvani utón végig a színkör felé. Ezeket követte a férfiak festői csoportja, s végül a hölgye­ket szállító kocsik. A valóban érdekes orosz bevonulást az utczán egybeseregletteken kívül, az ablakokból is nagy, kiváncsi közön­ség nézte. Mikor a muszka-gyerekek, ezek a 6—10 éves apróságok, komoly katonai bevonulását szemléltein, magamat is elfogott az a gondolat, hogy ily fegyelmet eleven, pajkos, serdülő sihederek közt csak kancsuka-szi gór képes létesíteni. Annál kelleme­sebb volt rám nézve a meglepetés, hogy e nézetemben — erősen — csalódtam. Mert alig értek az apró moszkoviták a szín­padra. — mit tettek? Rögtön előszedték nagy gummi-labdáikat. s vittek véghez a színpadon s a koulisszák között olyan élénk labdázást és pajzán bujósdi-hanczúrozást, hogy magamat is meg­nevettettek. Azonnal beláttam, hogy ily gondatlan gyermeteg kedély, ennyi gyermeki derültség, vidámság, s elevenség csak a legszelídebb bánásmódnak, az igazi anyai szeretet gyöngéd, nőiesen finom növelésének lehet kifolyása, s eredménye. 8 ebben nyomon fölismertem a nagy műveltségű, s szelíd, nemes- lelkű Szlavianskijné áldott kezeit. Ugyanezt a gyöngédséget ismer­tem föl a daltársulat női tagjainak kifogástalan, szerény maguk- ttrtásában is, kik szintén az igazgatónő, a daltársulat lelkének folytonos anyai, őrködő szeme alatt állanak. — S amint elérke­zett a pillanat, a kis muszka-gyerekek, vezetőjök egyetlen inté­sere, minden legcsekélyebb jele nélkül a gyermekek arczán min­dig visszatükröződő nem tetszésnek, — rögtön abbahagyták játé­kukat, odafutottak a nagy garde-robe-ládához, melynek fölügye­lőjétől átvették öltönyeiket, az öltözőbe siettek, s pár perez múlva costume-ökbe bújva sorakoztak a legszebb rendben és csöndben a színpadon. Ez alatt a nézőtéren a közönség példás rendben foglalta el helyeit, s nyolez óra előtt pár perczczel teljesen, a szó szoros értelmében zsúfolásig megtölté a színházat. Ez estén színkörün­ket mind díszre, mind számra nézve, oly rendkívüli közönség lepte el, minőhöz hasonlót, tudtunkra, eddigelé Egerben, még egy művé­szi előadás sem igen ért el. Néhány perczczel nyolez óra után, a függöny, némi makacs­kodás után. mely a nagy közönségben nem épen csekély ijedelmet, s méltó megbotránkozást szült, — nagy nehezen fölemelkedett, s látni engedé az orosz daltársulat férfi- s gyermek-tagjainak a színpad elején, díszes nemzeti öltözeteikben sorakozott festői cso- portozatát. Nem sokára megnyílt a középajtó, s beléptek a dal­társulat női tagjai, szintén díszes orosz népviseletükben, ékesen kivarrott, rövid derekú, halványpiros és égszínkék öltözeteikben, hosszan lecsüngő fehér fátyolos, magas süveg-alakú pártáikban, r- számszerint nyolezan, köztök Slavianskij fiatal leánykája, a bájos Olga, aranynyal gazdagon hímzett nehéz vörösbársony ruhában, — s a szín elején körbe helyezett székeken foglaltak helyet. Négy nő nem vehetett részt az előadásban, mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom