Eger - hetilap, 1889

1889-12-10 / 50. szám

401

tátik és fókép ez könyíti meg a küzdelmet a versenytársakkal. Ez a berendezés takarékpénztárhoz hasonló. Az év végén minden tag megkapja az üzleti nyereséget és pedig annál többet, minél több árut vett.

Teljes erőfeszítéssel azon kell lenni, hogy az áruk csak készfizetésre adassanak el, a mi azonban nem zárja ki azt, hogy némi fizetés-könnyebbségek is engedélyeztessenek pl. leszámítolható váltók utján.

S végül még csak azt említjük meg, hogy ha már a fogyasztási-egylet úgyszólván kereskedést rendez be s üzletét kereskedelmi alapon szervezi, egyúttal arra is vállalkozhatik, hogy tagjainak terményeit eladja. így a fogyasztó-egyletek oly helyzetben lesznek, hogy a szükségletek nagy részét egymástól megszerezhetik s az áruk vételét és eladását a legolcsóbban és legelőnyösebben eszközölhetik. („Gazd. Mérn.“)

Különfélék.

— Maria-ünnep. Az egri egyházmegyei növendékpapság magyar egyházirodalmi társulata, régi kegyeletes szokásához híven, a jövő vasárnap, f. decz. hó 15 én. regg. 10 órakor, a papnövelő intézet dísztermében Mária-ünnepet tart. Az ünnep érdekes műsora a következő 1. Első h ó, Zsasskovszky Károlytól; előadja a növ. papság énekkara. 2. E In ö k i megnyitó beszéd; mondja Kovács Mihály IV. é. hittanhallgató. 3. Santa Nőtte, meditáció, Giovanni Orlandótól; előadva gordonkán, harmóniámon és zongorán. 4. Szűz Máriához, Kuthentől; szavalja Panulin Péter II. é. hittanhallgató. 5. Estharangszónál, Zsasskovszky Károlytól; előadja a növ. papság énekkara. 6. Mária a festészetben, értekezés; olvassa Kovács Mihály IV. é. hittanhallgató. 7. Ave Maria, kettős, Aiblingertől; harmonium-kiséret mellett éneklik Veress Antal IV. é. és Panulin Péter II. é. hittanhallgatók. 8. Szent Erzsébet, Garaytól; szavalja Török Kálmán III. é. hittanhallgató. 9. Az utolsó virág, Mártimból. Flottovtói; harmonium-kiséret mellett czimbalmon előadja Lehóczky József VII. o. növendék. 10. A nán- dori fogolynő, Tárkányitól; szavalja Matuszka Mihály II. é. hittanhallgató, ll. Andante serioso. Köllingtől, zongora-és harmonium- kiséret mellet előadva gordonkán és hegedűn. 12. Jegyzői zárszó, mondja Török Kálmán III. é. hittanhallgató. 13. Zárdalok (pápára, királyra, főpásztorra) . . . előadja a növ. papság énekkara.

A Blikknek minden valamirevaló orma, a déli része egyátalán „Tisza-látó“.

„Midőn őseink a hazát elfoglalók (úgy mond egy helyi történeti legenda,) az öreg Örs vezér fölment a mi daróczi hegyünkre, és körülj áltatván tekintetét, a Tiszának fordult arczczal, hosszá ezüst szakáiét két ágra választá és e két ágra mutatva adá ki vezéreinek a vezéri szót: „Ebbe a két irányba tartsatok és foglaljatok a nagy folyóig!“

Tehát még öreg szemmel is elláthatni a hagyomány gyakorlott szemmértéke szerint a Tiszáig. És valóban úgy is van.

Hogy síkságunknak keleti határát jól kivehessiik, benn a Blikkben a Szentléleki zárda táján való „Látókőt“ kell felkeresnünk.

Gyönyörű innét a kilátás, mely a szemlélődésnek tárt kaput nyit a Kárpátoktól a messze Tiszántúlig. Szép látni a közelebbi Kima- és Sajóvölgyeket. Itt az utóbbi völgyben a keresett határ. A gyászos emlékű Sajó vize mesgyézi síkságunkat keleti oldalról.

A Mátraalj északi határáéi a hatvan-miskolczi vasútvonal méltán vehető, miután egész útjában mindenütt a hegyek lábainál halad tova.

A mátraalji síkság történeti kora ezer évre tehető. Ekkor alakultak területén Borsod és Heves vármegyék. Praehistoricus múltjának ki lehetne a megmondhatója ?

A Mátrauraló síkságot jelképesen megtaláljuk az ország czimerében is. A heraldikai pólyáknak felsőjét a „Tisza folyónak“, a hármas bérezek alsóját „Mátrahegynek“ tudja és értelmezi a magyar.

Ha a magyar czimerben a nemzeti önérzet fejeződik ki, szól az vidékünk nemzettörténeti fontosságáról is.

— Ministen kitüntetés. Kismagyari Kempelen Radó kir. tanácsos, nyug. magy. kir. pénzügyi igazgató úrhoz, azon alkalomból, hogy a cisr. r. egri fó-gymnásiumnak közelebbről egy becses lepke-gyűjteményt ajándékozott, a vallás- és közoktatási magy. kir. minister f. évi nov. hó 29-éről a következő köszönőiratot intézte: „Nagyságos kismagyari Kempelen Radó kir. tanácsos, nyug. magy. kir. pénzügyi igazgató urnák! Értesültem, hogy Nagyságod az 1886-ik évben több mint 6000 példányból, a folyó tanévben pedig 3840 példányból álló lepkegyiijteménynyel gazdagította az egri kath. főgymnásium természetrajzi szertárát. Indíttatva érzem magam Nagyságodnak ez adományáért köszönetemet kifejezni. Budapest, nov. 29. 1889. Gr. Csáky s. k.“

— A hevesmegyei főispán lemondása. — Gróf Keglevich Béla, Hevesmegye főispánja, — mint a félhivatalos „0. E.“ Írja, — foispáni állásáról f. hó 1 -én lemondott. A lemondást a belügymi- nister elfogadta. Hir szerint Hevesmegye uj főispánjának kinevezése még a megyei tisztujitás előtt, tehát már a legközelebbi napokban várható; de hogy ki lesz megyénk uj főispánja, még az mély titok. E liirre vonatkozólag a kompolti sváb azon kérdésére: „kommt, etwas besseres nach?“ — az uj kinevezés, remélhetőleg, igenlő feleletet fog adni.

— Gr. Keglevich Béla-, Hevesmegye volt főispánjának e tisztjéről f. decz. hó 1-én történt lemondása okáról egy ide érkezett illetékes magán-levélből a következőkről értesülünk. Gr. Keglevich Béla tudvalevőleg igazgató tanácsosa az osztrák-magyar államvasut-társaságnak, mely az utóbbi időkben magyar vonalainak államosítása ügyében a magyar kormánynyal összeütközésbe jött. Gr. Keglevich Béla a nevezett vasúttársaság igazgató- sági ülésén e kérdésben a magyar kormány érdekei ellen szavazott. sőt, mint halljuk, az igazgató-tanács, mint tagját, egyenesen a gróf urat bízta meg, hogy az igazgató-tanács elhatározását a magyar kormánynyal tudassa. Ily viszonyok gróf Keglevich Bélát, mint Hevesmegye főispánját, tehát mint a kormány tisztviselőjét és közegét saját fen hatóságával hozván ellenkezésbe, a grófnak, vagy az igazgatótanácsosi, vagy a főispáni állás között kelle választania. Miután pedig az osztrák államvasut-társulati igazgató-tanácsossággal, hir szerint, évenkinti 12,000 frt. tantiéme van egybekötve, ez állás megtartását gr. Keglevich Béla magára nézve előnyösebbnek tartotta a főispáni állásnál, melyről ennek következtében csakugyan le is mondott.

— Hevesmegyei főispán-jelöltek. Gr. Keglevich Béla, Hevesmegye, főispánjának e tisztjéről való lemondása szokatlan izga. lomba hozta az egész megyét s különösen annak fővárosát, Egert

Theatre parée.*)

(Levél a szerkesztőhöz.)

Irta: Jászai Mari.

Ön kéziratot kér tőlem a „Hét“ számára. Az irás nem mesterségem. Azt hiszem tehát, nem tehetek kedvesebbet és hozzám illőbbet, mint ha életem egy ragyogó^ epizódját mesélem el, a lefolyt nyár egy pompás emléket, mely Önt. kedves Uram, s talán a nagy közönséget is érdekelni fogja egy kevéssé.

Ön bizonynyal értesült a lapokból, hogy mi, a nemzeti színház néhány tagja, a nyáron egy Balaton-egyleti hangversenyt támogattunk, és hogy én ott ismét Simon Judithot szavaltam. Este hazajövet, kis szobaleányunk nagy szomorúsággal mondja, hogy hallotta ám, milyen szép verset szavaltam én a nagy „szálába“ és hogy na ő azt tudta volna, szívesen vett volna drága pénzen „bilétet“, hogy meghallhassa.

— Igazán olyan nagyon szeretné hallani, lelkem ? Hát jól van, elmondom én azt magának szívesen.

Az én kis szobaleányom nagyra kerekíti kérdő szemeit, hogy nem tréfálok-e, és miután biztosítottam, hogy komolyan beszélek, örömében ugrálva köszöni meg ezt a nagy jóságot, és könyörög, hogy hadd hallhassa már akkor a másik két szobaleány is.

— A másik kettő, meg a többi is lelkem, — mondám — jöjjenek valamennyien, a kik csak hallani akarják. Holnap délutánra a iMangold-ház összes szolgáját és szolgálóleányát ide hívhatja. minél többen lesznek, annál jobban örülök.

Nos, biztosítom, kedves uram, hogy egy premieremet sem vártam nagyobb izgatottsággal, mint ezt a nevezetes délutánt. Minél inkább közeledett az idő, annál inkább éreztem, hogy nagy

*) Mutatvány Kiss József „A hét“ czimü legujatban megindult heti lapjának első (mutatványt számából. A ritka érdekű s vonzó tárcza-czik et a szerkesztő szívességből küldötte meg lapunk számára. Szerk'.

*