Eger - hetilap, 1889
1889-11-19 / 47. szám
377 sal szemben, amennyiben iskoláik többé nem képeznének egy befejezett egészet, hanem ily egésznek csak egyik részét, amelynek másik, kiegészítő része más fenhatóság alatt állana. Ebből kifolyólag köztük bizonyos összeköttetési viszony származnék, mig igazgató faktoraik, az iskolaszékek közt e hasonló elvi viszonyon kívül talán tényleges összeköttetésre: Írás- vagy szóbeli érintkezésre is volna szükség. Továbbá tudvalevő dolog, hogy habár mindkét jellegű iskolának czéljai közt kiváló helyet foglal el a reálképzés s mindkettő erősen hangsúlyozza az erkölcsi nevelést, mégis más arány létezik a két czéí közt az egyik, mint a másik iskolában. Főképen pedig a vallástannak, mint az erkölcsi nevelés legelső eszközének s minden tárgyban a vallásos szellemnek, más szerepe van az egyikben s más a másikban, nem a helybeli iskolákról szólván sem az egyik sem a másik részre vonatkozólag, hanem átalában a különböző iskolák ideális czéljairól, irányáról és szelleméről. Gyakorlati nehézség első sorban mindjárt magokban a tanítókban rejlenék, amennyiben a kezdő tanulók tanítása több fáradságot és türelmet igényel a tanító részéről, mint a haladot- tabbaké, tehát alig fog közülök egy is hajlandóságot mutatni az alsóbb osztályok átvételére. — A másik gyakorlati nehézséget képezi azon körülmény, hogy mig a rom. kát. iskolák a püspöki kar tantervét veszik tanítási alapúi, s kától, tanférfiak által irt, a püspöki kar által approbált és a Szent-István-Társulat által kiadott tankönyveket használnak, addig a községi jellegű iskolákban a miniszteri tanterv szolgál alapúi s állami vagy liberális tanférfiak által készített tankönyvekből tanítanak. Mindezek kétségkívül figyelemreméltó nehézségek ama rendszer életbeléptetésében, s könnyen érthetővé teszik az iskolaszékek várakozó magatartását; de talán mégsem olyanok, amelyek el nem hárít hatók volnának, illetőleg amelyek miatt az eszme megvalósításából származó előnyöket el kellene ejteni. Kezdjük a dolgot, a gyakorlati oldalról, mert annak megváltoztatása, illetőleg megoldása az elvi tekinteteket is más világításba helyezi. Ha az iskolák összekapcsoltatnáuak, a kezdő és haladó osztályok természetesen feles számmal volnának felosztan- dók a kától, és közs. iskolák közt; tehát pl. a hat községi iskola közül három kezdő és három haladó osztályúvá tétetnék egy-egy megfelelő kától, iskola mellett, még pedig vagy a tantermek nagysága szerint eszközölve az elrendezést, v é gl e ge sen, vagy minden más szempontot figyelmen kívül hagyva, időhöz kötötten, olyformán, hogy az egymással összekapcsolt iskolák minden két vagy három évben felváltva fogadnák be a kezdőket és haladókat. Hogy ugyanegy tantervet és ugyanazon tankönyveket alkalmazni múlhatatlanul szükségessé válnék, az bizonyításra neu szorul. De melyik iskola tanterve és tankönyvei tartassanak meg rendkívül szerény, s magába mélyedő lelke örökös kutatást árul el. 1889. márcz 30-án Tirard, a miniszter-tanács elnöke a becsületrend tiszti keresztjével tüntette ki. Mikor Eiffel az óriási torony tervét a franczia kormány elé terjesztette, ez mindjárt kedvezőleg fogadta a bizarr, de méltán meglepő tervezetet, sőt Lockroy keresk. miniszter nyomban buzdította. s támogatta is Eiffelt terve kivitelében. A közvélemény, a sajtó, de különösen a párisi nép ujjongó lelkesedéssel fogadta az eredeti tervet. De találkoztak mindjárt ellenzői is, még pedig nagy tekintélyű férfiak, tudósok, irók, ezek közt Messonier, Gounod, Garnier, Sardou Viktor, Pailleron. Leconte de 1’ Isle, Gui de Maupassant, stb. kik még 1887-iki február hóban, nyílt levél alakjában tiltakozást bocsátottak közre az Eiffel-torony felállítása ellen. E tiltakozásukban, egyebek közt, azt bizonyítgatták, hogy ez a monstrum-torony valódi szégyenoszlopa lesz Paris városának; s ez az óriási gyárkémény bárbár tömegével el fogja törpiteni a franczia főváros összes nyilvános emlékeit s épületeit. Az egész város felett ott fog elnyúlni, tintafolt gyanánt, ez ocsmány fekete bádog-oszlop árnyéka stb. De a tiltakozás eredménytelenül hangzott el. Eiffelt sem támadás, sem gúny nem tántorította meg, annyira bízott terve tökéletességében és sükerében, s a torony építészeti szépségében. S ime, a következés igazolta őt, amenyiben később magok a nagynevű tiltakozók lettek az Eiffel-torony legkiválóbb bámulói s magasztaléi. Es most kezdjük meg az Eiffel-torony ismertetését s leírását, föltéve, hogy t. olvasóink egyik-másik ujságlapból bizonyosan látták ez óriási épület rajzát, s igy odaképzelik azt e leírásunkhoz. Az Eiffel-torony építéséhez az előmunkálatokat 1887-ik évi ez esetben? E kérdésre a válasz ismét a dolog természetében fekszik. A községi iskolák nem állami jellegűek, tehát nincsenek úgy hozzákötve a miniszteri tantervhez s az állami tankönyvekhez, mint a kától, iskolák az övéikhez, amelyekkel, illetőleg a bennük érvényre juttatott és kifejezésre lelt szellemmel úgyszólván össze vannak forrva, úgyannyira, hogy tantervűkkel és tankönyveikkel bizonyos tekintetben belső jellemüket is kicserélnék. S igy a fentebb említett körülményen kivül tekintetbe véve, hogy nálunk a külvárosi közs. iskolákban kivétel nélkül katolikus tanítók csupán katolikus gyermekeket tanítanak, a kicserélés semmi elvi akadályba nem ütközhetnék. Megtartatnának tehát a kától, iskolák tankönyvei és tanterve, amely választás mellett szólna különben a méltányosság is, mivelhogy ily jellegű iskolák nagyobb számmal vannak városunkban. Ez intézkedéshez természetesen szükséges volna a kir. tanfelügyelő úr hozzájárulása is; de minthogy az eszme éppen az övé, bizonyára készségesen megadná azt. A püspöki tanterv alkalmazása esetében a vallástan órái szaporodván, anélkül, hogy a hitoktatók heti két órai hitelemzésnél többre köteleztetnének, az igy felmaradt órák alatt a községi tanítók is emléztetnék a hitoktató által magyarázott vallástani anyagot, mint az a kától, jellegű iskolákban szokásos. E gyakorlati megoldás által, ismételjük, más képet nyer a fentebb fejtegetett elvi nehézség is: a két iskola iránya, szelleme közt általában létező különbség. A katolikus iskolák hatóságai a saját szellemükben készített tanterv és tankönyvek behozatala által e tekintetben megmentetnének jogos aggályaiktól, annál is inkább, mert községi tanítóink korrekt katolikus egyének, s nagyobb részük az egri érseki tanítóképző-intézet neveltje. Hogy pedig a másik félre nézve a reálképzés a megszaporitott vallástani órák mellett sem szenvedne semmi hiányt, de sőt az is lényegesen emeltetnék, arra maga a behozandó rendszer szolgálna biztos zálogul. Különben ez elvi kérdés teljesebb biztosítása végett, de méginkább, hogy az iskolák hatóságai közt is meglegyen az összeköttetés, a községi iskolaszék elnöke hivatalból vagy méltányosságból talán tagja lehetne a rom. kát. iskolaszéknek s mint a többi tagok, iskolalátogatási, felszólalási és szavazati joggal bírna. Viszont a rom. kát. iskolaszék világi elnöke hasonló jogokkal a közs. iskolaszék tagjai közt foglalna helyet; egyházi elnöke pedig, mint a hitközség feje, az összes iskolákban felügyelne úgy a vallástanitásra, mint általában a többi tárgyakban a vallásos szellem és irány ápolására. Ami pedig a másik elvi tekintetet illeti, ha figyelembe vesz- szük, hogy ha bár az iskolák nem képeznének is egy-egy befejezett egészet, de mindkét fenhatóság alatt mindkét nemű-, kezdő és haladó iskolák állanának; továbbá, hogy az igy felosztott iskolák alsó osztályaiba kétszer annyi kezdő, felsőbb osztályaiba kétszer annyi haladottabb tanuló járhatna, mint az eddigi osztatlan január hó végén kezdték meg. Egész sereg munkás végezte lázas gyorsasággal a földmunkálatokat, a Szajna szomszédságában, azon a négyszög téren, melyen a torony alapja építendő volt, s melynek egy-egy oldala mintegy 130 méter (körülbelül 51 öl) hosszú, s igy ama térség, melyet az Eiffel-torony alapja elfoglal, nagyobb egy hektárnál, tehát körülbelül mintegy két kata^tr. hold. A torony négy oszlopának alapépítményéhez óriási kövek alkalmaztattak, hogy a rengeteg súly nyomását elbírják. Arra az esetre azonban, ha az alapépítmény valahol a nagy nyomásnak engedne, mindenik oszlop alá óriási erejű hydraulikus emelő gépeket helyeztek el. hogy ezek segélyével az esetleg megsüllyedt boltozatok bármelyikét a kellő magasságra lehessen fölemelni. E gépekre azonban nem vala szükség, oly rendkívüli pontossággal történtek a számítások és az építési munkálatok. Az alapozási és kőmives munkák 5 hónapig tartottak. A torony vas-szerkezetének egybeállítását 1887-iki junius 30-án kezdték meg, s oly rendkívüli gyorsasággal haladtak, hogy 1888-iki jul. 14-én. a franeziák nagy nemzeti ünnepén, mint azt Eiffel megígérte, már meg lehetett tartani a nagyszerű lüzijátékot a torony második emeletéről, mely 115 méter (mintegy 60 ölnyi) magasságban van. — 1889. jan. végén 250 mnyi magasságot értek el, február végén pedig készen volt a harmadik emelet, 275 mnyi magasságban. Ez emelet fölött emelkedik a 25 m. magas lámpaszerű építmény, melyben a hatalmas villamos világitó készülék van elhelyezve. Ezzel együtt a torony teljes magassága 300 méter, vagyis 158 öl. A torony tetejéről büszke méltóságban leng alá egy óriási nagyságú franczia trikolor-zászló. Hogy t. olvasóinknak némi fogalmuk legyen az Eiffel-torony roppant magasságáról, ime néhány egybehasonlitás: Az Eiffel*