Eger - hetilap, 1889
1889-11-19 / 47. szám
378 iskolák egyes évfolyamaiba, tehát a jelenlegivel egyenlő számú kisebb és nagyobb gyermekekre terjeszthetnék ki iskoláik hatását: talán ez elvi nehézség is enyhébb színben tűnik fel. Az elmondottakban a felszínre vetett eszme megvalósításának lehetőségét igyekeztem kimutatni: annak czélszerü, előnyös és így szükséges voltáról alig szükséges szólni; csupán azért teszek erre nézve is néhány megjegyzést, hogy a kérdés teljesebb világításba helyeztessék. Ha az osztatlan iskola lanitója az első osztályban az irva- olvasásból befejezett eredményt akar elérni, úgyszintén a számtan alapelemeit gyökeresen lerakni, a beszéd- és gondolkodási képességet többé-kevésbbé kifejleszteni akarja, már ez oly sok időt és fáradságot igénylő munka, hogy szorgoskodásából alig jut a következő osztálynak. Hát még a többi évfolyam, mindegyik más- más, fokozatosan növekvő tananyaggal. S ez még a jobb eset. Hátha a tanító a felsőbb osztályokra fordítván inkább figyelmét, ott akar mindenáron ideális magasságú tantervűnknek megfelelő eredményt elérni? Akkor bizonyosan elhanyagolja a legalsó osztályt, tehát az alapot, amelyre épitenie kellene; egy-két jobb- eszű és figyelmesebb gyermek halad feljebb, a többi pedig a körülmények kolonczától huzatva marad egy helyen kisebb-nagyobb ideig, s igen sok a kezdetnél végzi be. Hol van pedig akkor az iskola általános hatása? Minden dicséret az olyan tanítónak, aki tultömött iskolájában az eszményi magasságú tanterv mellett, illetőleg annak ön erejű, sajátos felfogásával megtalálja a közép utat s különös hivatottságával és szorgalmával meg tudja tartani az egyensúlyt az egyes osztályok közt; ám ez ha soknak is, de nem mindenkinek adatik. — Míg a legalább két részre osztott iskolában a kezdők (a két alsó osztály) tanitója nem zavartatván a sok osztály és tárgy anyagától, elérheti azt, hogy „minden“ gyermek megtanul egy —, nehány gyengébb tehetségű két év alatt olvasni, s a másik évet a gyakoroltatásra, a kellő készség meszerzésére fordítja, — megtanulnak kisebb körben szóbelileg számolni, beszélni és gondolkodni. Már ez is eredmény, mégpedig általános eredmény; s ily kész alappal igen sokat lehet a hátralevő három-négy év alatt a felsőbb osztályok tanitója, egyedül ezekre fordíthatván minden gondját. Nem puszta frázis tehát azon állítás, hogy e rendszer behozatala nagy lendületet adna városunk népoktatási ügyének. Óhajtjuk, hogy a felvetett eszme kellő pártolásban részesüljön, és mennél előbb megvalósuljon. Kelemen Lajos. torony hatszorta nagyobb, mint az egri csillagásztorony, s több mint kétszer akkora, mint a bécsi sz.-István templom tornya. Az Eitfel-torony alkotó részei, mint már említettem, vasból készültek, mert Eiffel ezt az anyagot tartotta czélja kiviteléhez a legalkalmasabbnak. Ez alkatrészeket, a tervrajzok utasítása szerint, hajszálnyi pontossággal és tökéletességgel a Levallis-Perret- féle gyár készítette, s szállította darabonkint a jénai hid szomszédságába. E czélra Eiffel irodájában 12,000 darab rajz készült. Innét van, hogy a készen álló részekből a torony összeállításához aránylag igen kevés — átlag mintegy 200 — munkás szükségeltetett, úgy, hogy a tornyon egyszerre 150 munkásnál több soha sem dolgozott, kik elejénte 80 cmes (40 kr.), utóbb pedig 90—95 eines (45 — 50 krnyi) bért kaptak óránkint. A vasrészeket hatalmas emelő gépek szállították a magasba. E gépek pehely-könnyűséggel emelték fel a legsúlyosabb darabot is; de aránylagos lassúsággal, amennyiben péld. egy nagyobb darabnak mintegy 200 méternyi magasba emelése olykor 3 óránál is tovább tartott, kivált mikor 30—40 ezer métermázsa súlyos vas-darabokat kellett fölhúzni. Az Eiffeltoronyba való felszállást a második emeletig vas- lépcsőkön vagy emelő gépeken tehetni meg. A harmadik emeletre azonban már csak felhúzó gépen lehet feljutni. A szállító gépek óránkint 2350 egyént képesek fölvinni az I. és II. emeletre, és 750 embert a felső emeletre. Két lépcsőzet a felmenő, másik kettő a lemenő közönség részére szolgál. Az I. emeletre vivő két szállító gép mindegyike egyszerre 100—100 utast képes befogadni; a II. emeletre vivő két gép egyenkint már csak 50—50, — mig a III. emeletre vivő egy gép már egyszerre csak 70 személyt képes a magasba vinni. — E szerint óránkint 5000 ember képes a toronyba fölmenni a lépcsőkön és szállító gépeken. A torony kiilönKülönfélék. — Pákosi Paxy Károly csász. és kir. honvédtábornagy, a kassai m. kir. honvédkerület parancsnoka, az egri honvédség s az újonnan épült egri houvédlaktanya hivatalos megszemlélésére tegnap, f. hó 18-án este, segédtisztjével, városunkba érkezett, s Zsendovics József apátkanonok ur őnsga vendégszerető házánál szállt meg. — A magyar cisterci-rend névkönyve. A zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesült apátságokba kebelezett cisterci kiváltságos szent rend személyzetének névtára az 1889—90. tanévre közelebbről megjelent. A névkönyv a következő érdekes adatokat tartalmazza: A magyar cist.-rend ez idő szerinti főpapja nagyságos és főtisztelendő Supka Jeromos Antal ur. abold. szűz Máriáról nevezett zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesült apátságok apátja stb. — A rend vezetése alatt négy fő-gymná- sium áll: az egri, székesfehérvári, pécsi, és bajai. A rend összes személyzete áll 138 tagból. Ezek közöl: apát 1, áldozár 93, egyszerű fogadalmat tett növendék 17, ifjabb növendék 18, ujoncz-növen- dék 9. Állapotukra nézve: aranvmisés áldozár 2; királyi kitüntetésben részesült 4; hittudományi tanár 4; a gymn. tanügy terén működik 58; lelkipásztorkodással foglalkozik 16; rendi'hivatalokra van alkalmazva 12; hivatal nélkül 4; hittudományi növendék 25; főgymn. növendék 10; ujoncz-növendék 9; hittudor 7 ; böl- csészettudor 6; a magy. tud. akadémia tagja 1; a bpesti kir. kath. egyetem hittani karánál bekeblezett tag 3; a bpesti kir. katli. egyetem bölcsészeti karánál bekeblezett tag 1; főgymn. rendes tanár 20; főgymn. okleveles tanár 41; helyettes tanár 17; okleveles gyorsíró 3. — A cist.-rend vezetése alatt áll egy hit- tudományi és tanárképző-intézet Budapesten, melyet a rend apátja és kegyura a legnagyobb elismerésre méltó áldozatkészséggel az ország fővárosában, pár év előtt állíttatott fel. Ebben 4 tanár vezetése alatt 22 hittudományi s egyetemi hallgató tanárjelölt nyeri magasabb kiképeztetését. Egy magán-gymnásium VII. és VIII. osztálylyal Zirczen, 7 tanár vezetése alatt, 10 növendékkel. A rendi fógymn. hittanárokat képesítő bizottság Zirczen 8 vizsg. bizottsági taggal. Az ujoncz növendékek felügyelő-bizottsága. Négy főgymnásium az 1889 — 90-iki tanévre bejegyzett, összesen 2636 tanulóval. 15 plébánia 56 csatolt részszel; ezekben a rom. katholikusok létszáma 24813; a tanköteles gyermekek száma 4335. A rend kegyurasága alá 15 hitközség tartozik. — Megjegyezzük még, hogy a főgymnáziumokkal egybekötött rendházakon kívül, konventek vannak még Zirczen 17 taggal; Szent-Gotthárdon 6 taggal. A rend jószágainak kormányzásával foglalkoznak öten; Zirczen (2), Előszálláson, Szent-Gotthárdon és Csákányban. Az iusbrucki egyetemen három theol. növendék nyer kiképeztetést. böző emeletein s helyiségeiben egyidejűleg 10,000 ember fér el elég kényelmesen. A kiállítás alatt a szállító gépeken az I. emeletre személyen- kint 2. — innét a II. emeletre 1, innét a III. emeletre ismét 2 frank díjért vitték föl az embert. Vasár- és ünnepnapokon az ár felényi volt. Jegyváltásra a földszintén 16. az I. emeleten 4, a II. emeleten 2 pénztár volt fölállítva. A gyalogosok számára a lépcsőzet az I. emeletig eléggé kényelmes, és több helyütt van pihenő helye. Innét a II. emelet csigalépcsőzete már fáradságosabb. A lépcsőfokok száma az I. emeletig 350; a II. emeleté 380, innét a torony tetejeig 1,062 lépcsőfok vezet. A lépcsőfokok összes száma tehát: 1,792. Az Eiffeltorony I. emelete 58 méter (30 öl) magasságra emelkedik a földszinétől, s 4200 Q méternyi területet foglal el. Környöskörül árkádokkal borított széles sétatere van, mig belső részét külön stylben épített négy vendéglő helyiség foglalja el: a flamand, orosz, angol-amerikai, s a franczia, melyet a kiállítás alatt a hires Brébant vendéglős bérelt, s mely apró kis helyiségekre van felosztva. E vendéglők egyenkint 4—5 száz vendéget képesek befogadni. Néhány méternyire alattok vannak a konyhák és pinezék. A konyhákban gőz és villamos hő van alkalmazásban. A helyiségeket gázzal világítják. A II. emelet mintegy 116 méternyi (körülbelül 70 ölnyi) magasságra van a földszinétől. Területe 1400 □ méter, melyen két vendéglő és egy kioszk van. Ez utóbbit a kiállítás alatt a „Figaro“ czimű hires és nagy elterjedési! lap bérelte, holott szerkesztőségi irodát és nyomdát állított be, mely ott a helyszínén mindennap egy kiállítási számot adott ki. A lapot a „Figaro“ szerkesztőségének néhány állandóul ott tartózkodó tagja szerkesztette, s egy Marioniféle gázmotor által hajtott rotácziós gép nyomta
